Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)
1953-09-30 / 18. szám
8 Buenos Aires, 1953. szeptember 30 MAGYAROK ÚTJA Soós Géza Mint New Yorkból jelentették, Soós Géza protestáns lelkész, az Űj Magyar Üt alapítója autószerencsétlenség áldozata lett. Az emigráció szellemi életének, a magyar faj szeretetének s a protestantizmusnak fanatikus harcosa távozott közülünk halálával. Soós Géza ifjan kezdte pályafutását, mint fiatal törvényszéki bíró került az igazságügyi minisztérium kulturális osztályára. A népi irodalom pártolásával, ifjúsági konferenciák rendezésével tűnt ki. Háború után Svájcba menekült, ott végezte el a teolé'giát. Kitűnő összeköttetéseivel nagyon sok honfitársán segített, több mint ezerötszáz magyar kivándorlását tette lehetővé. Az Ökonomikus Világtanács és a Presbiterek Szövetsége küldte Németországba, rábízva a menekültek lelki gondozását s szociális megsegítését. Innen vándorolt ki Amerikába, miután megalakította a ma is működő Szellemi Munkaközösséget, amely íróink és művészeink legkiválóbbjait toborozta össze. A politikának már régóta hátat fordított, a Parasztszövetség választmányi tagságáról is lemondott. Amerikában a papi palástot véve magára ismét és teljesen egyházának és a protestáns magyarság megsegítésének szentelte életét. Az USA-zan főiskolai tanár lett, amerikai egyházi körök pótolhatatlannak mondják azt a veszteséget, amit elmúlása jelent. Hátrahagyott családját, őt kisgyermekét a Bethlen Kollégium fogadta gondozásába. Soós Géza váratlan távozását mély döbbenettel fogadta az emigráció, barátai és ellenfelei egyaránt megbecsülik emlékét, amint munkás, örökké tevékeny életében is becsülte őt mindenki. Buenos Airesben Nagy Balázs Dezső református lelkész búcsúzott cl tőle a legutóbbi presbiteri gyűlésen. Halálának körülménye is szimbolikus: a fának rohant autó roncsai alól még kihúzta eszméletlen, összezúzott útitársát, telefont keresett, men. tőket hívott és haldokló barátját ő segítette föl a mentőkocsiba. Barátja életét a kórházban sikerült is megmenteniük az orvosoknak, ő azonban a kórházig sem jutott el, a megérkezés előtt ragadta el a halál. Itthagyva emlékét, kettétört életútját és félbemaradt munkáját, amelyet az emigráció vezetőinek folytatniok kell. Csilében is megfogalmazták az Emigráns Tízparancsolatát Csile magyarságának élvek, óta a Szent István ünnepek jelentik a magyar kultúra reprezentálását. Ekkor mutatja meg önmagát, belső lelki értékeit a magyarság a befogadó ország előtt. Ilyenkor látják vendégül Csile szellemi életének vezetőit és a különféle európai kolóniák küldöttségeit is. Az idei ünnepségen, az apácazárda dísztermét zsúfolásig megtöltő közönség előtt Wünsch Ottó, a legrégibb c s i le i magyar mondott sipanyol nyelvű ünnepi beszédet, méltatva az ötszázéves déli harangszó eredetét. Beszéde után fölolvasta a kolónia egyik v iz öt ö személyiségének, az ünnepségre írt sorait, az emigráció Tízparancsolatát: 1. Ne feledd el, hogy néped követe vagy — cselekedeteddel, iijuukiUkl.il, becsületességeddel, egész életeddel vívj |ki elisme( Folytatás az előzd oldalról ) Ez a Horvát Nemzeti Tanács nemcsak Horvátország függetlenségének kivívását írta zászlajára, de a dunai népekkel való összefogás politikája mellett is elkötelezte magát, mint ahogy ezt az Egyesült Nemzetekhez benyújtott egyik memorandumuk zárófejezetében ezt kifejezésre is juttatták. A nemzeti alapon álló magyar emigráció csaknem valamennyi csoportjával és vezetőszemélyiségével baráti kapcsolatokat építettek «- ki s késznek nyilatkoztak a magyar emigrációval való szoros együttműködésre. Az első ellenvetésre tehát azzal válaszolhatunk, hogy a horvát függetlenség kivívása kétségtelenül elsősorban a horvát emigráció feladata, de miután a horvát emigráció túlnyomó többsége hitet tett e törekvések mellett, magyar érdeket is szolgálunk, mikor e harcot végigküzdeni kívánó horvát erőket a magunk részéről is támogatjuk. ■■rést fajtád számára. 2. Magyar fajtáddal szemben légy legalább annyira elnéző, air. int az idegenekkel szemben. 3. Magán természetű torzsalkodásért de okold jnindjárt, a magyarságot és ne tedd felelőssé érte a közösséget. 4. Ne irigykedj, mikor magyar testvérednek nagyobb darab kenyeret adott a vak sors, vagy a tehetsége, mint neked. Tanulj meg örülni minden magyar sikerének ! 5. Ne keseregj állandóan ázott, hogy mi voltál, hanem igyekezz sorsod fölé kerülni és légy Ismét valaki. (>. Ne rágalmazz és ne hordozz rossz híreket egyik embertől a másikhoz. 7. Ne járj mindig sebzett lélekkel magyar társaid között s ne légy mindig megsértődve 8. JSékítsd meg a békétlenkcdőket és életed példájával mutass utat a megértésre. U. Társaid vezetőjéül csak a közösség bizalma emelhet föl és solía nem saját képzelt értéked. Ks ha a választás másra esik: ne áskálódj, mert önmagádat zárod lei a közösségből. í<>. Életed fogytáig légy öntudatos tagja a magyarság faji és kulturális közösségének és add ezt örökül gyermekeidnek. Me ni eh József operaénekes, Bente György zongorakiséretével Kodály Zoltán gyűjtéséből adott elő három magyar népjdait. Fáv Béla, a Nemzeti Színház egykori tagja három költeményt szavalt, Ady tói, Tompa Mihál ytót, és Márai Sándortól, ötvös Magda hegedümüvésznő DunkeT Frigyes zenetanár kíséretével Kodály két, hegedűre írt népdalait adta eíő, majd Patricio Bizarro, — Stefániái Imre legtehetségesebb tanítványa — Liszt iés Albeniz müveket adott elő zongorán. A Jung Ferenc által is, ernyőiül konferált ünnepséget díszebéd követte, ezen Stefániái Imre díszelnök mondott magyalul és spanyolul pohárköszöntőt. A Szent István Egyesület ez alkalommal tartotta évi tisztújító közgyűlését, melyet a művészi körútja miatt távol levő elnök, Pintye Rudof helyett dr. Gáai.pr Jtenö társelnök nyitott meg. Méltatva az egyesület eredpiényes esztendejét, ezeket fiizíe hozzá: — A csilei magyarság döntő többsége itt van sorainkban. Arra Kell azonban to**ekedíiiihk„ Hogy mindenig itt legyen, aki építeni és mein rombolni akar. Ml örömmel fogadjuk a kritikát lia az jóindulatú s építő kritika. Aki azonban rombolni akar, aki le alkarja dönnteni - azt, amit mi .magyar öntudattal és nagy anyagi áldozatokkal építettünk, az no jöjjön idg! Az jly nyugtalan elemeknél soha nem tudhatjuk, hogy lelki defeljt hajtja őket a rombolásra, vagy pedig az ötödik hadoszlop. 1 Stefániái Imre elnöklése mellett a közgyűlés megejtette a választást. Úgyszólván egyhangúlag a lelépő elnökség által ajánlott listát fogadták el. Elnök: Pintye Rudolf, társelnök: l)r. Gáspár Jenő, Jung Ferenc, Simon György. Titkár: I)r. Nagy Zoltán. Pénztáros: l)r. Bojtár Imre. Jegyző: Bajai Pál. Iláz nagy: Br. Bojtár Imre, Könyvtáros: Helvey Géza. Választmányi tagolé: I)r. Ambrus József, l>r. Herényi Ferenc, MA this Andor, Czeglédi Géza, ifj. Menich József, Br. Pápay Gyula. Póttagok: Agócs Lajos, Hegyi István, Br. llelvey Miklós, Iványl Bábért Kálmán István, Pápay Imre, Tímár László, Kznlay László, Székely Zoltán, Zsóka György. Ellenőrök: Ligeti Endre, Korzenszky Antal. Br- Kadicsf&lvy Józsefet érdemei elismerésén! az cgyes illet tb. társelnökévé választották. A közgyűlés a magyarság érdekében eredményes munkálkodás, valamint nemzeti kultúránkért hozott áldozatok elismeréseként P. Dr. Jordán Emilt a saopauloi bencések főnökét, valamint Sorg Antalt, az argentínai Centro Húngaro elnökét az egyesület diszta.gjaivá választotta. Az egyesület új választmánya egyhangúlag és nagy lelkesedéssel elfogadta, a Délamerikai Magyar Szövetség alapszabály tervezetét és egyben kimondta az egyesület csatlakozását is. MAGYAROK ÚTJA La Senda de los Húngaros A száműzetésben élő, antibolsevista magyarság politikai, társadalmi, irodalmi és művé szeti lapja. Megjelenik havonta kétszer. Kiadja: Magyarok útja Kiadó vállalat. — Buenos Aires. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Ííecoíiquista 558, Buenos Aires Telefon: 32 - 30 08 interno 9. A lap készül az Artes Gráficas Pannónia műhelyében. (Nyom da-vezetök: Kerecsendi Kiss Márton és Vörösvári istvánj Brazíliai kiadóhivatali vezető: Király Géza, — Caixa Postai 1928. SAO PAULO MEGBIZOTTAINK: Európa: Hungária, München 23 Postfach 200. — Németország Chile: Szt. István Kultúregyesület SANTIAGO DE CHILE Ausztrália: Helene L i t> s, 333.|a, Maróubra Road, Maroubra, SYDNEY, NSW Kanada: Harcsár Géza, 13 Oxford Str., WOODSTOCK. Venezuela: ILACO Caracas Apartado 2717, Elöfiz. 1 évre 34. - bolivár Kéziratot nem orzünk meg és nem küldünk vissza! Előfizetési ár: egész-évre 8ő'.-, félévre 4 0.- argentita* peso. FRANQUEO PAGADO Concesión Nq 4182 £ > o c -i o O IŰ ii ö 2‘ 5 TARIFA REDUCIDA Concesión Ny 4548 r. < 3 ¡5 ° n ° CD O Mokrány fiam In-ér lójában mindig friss árut kaphat! Lavalle 370 T. E. 31 — 2573 meg a bárt. Eredménytelenül. A labdát biztos miszlikre szabdalja a báros. Az ő udvara nem játéktér, neki is igaza van. A dolog komolyra fordult, száznyolcvan peso szép pénz. Egyelőre semmit se lehet tenni, meg kell várni apát. Bandika, — ő tudja miért — nem várt apára. Észrevétlen eltűnt és csak jó félóra múlva került elő. Egy biciklis rendőr hozta, maga elé ültetve a vázon. A rendőr bement Bandival a bárba és kis idő múlva kijöttek. Bandi hóna alatt szorongatta a gyönyörű, sárga bőrlabdát. Va szary Piri egyik ámulatból a másikba esett. — Aíondd el, hogy történt! — Nagyon egyszerű anya —, kezdte Bandi —, tudod, ami igazságtalanság, az igazsúgtalanság, ugye, bementem az őrszobára és ott a rendőrbácsiknak elmondtam a dolgot. Azt is elmondtam, hogy a báros udvarán nincs is virág, se planta se semmi, mert kőkockával van kirakva, tudod a köbe nem lehet ültetni. Azt is mondtam, hogy itt Argent inában minden a gyerekeké, ezt Perón mondta, itt nem lehet a kisgyerekek játékát csak úgy fölvagdalni mint a szafaládét. A játék drága, a játékot a nagyok veszik, akik az országot szolgálják, nekünk kell a labda, mert mivel játszunk, ha a kishal lávái összeaprítja, az annyi, mintha száznyolcvan pésol aprítana össze. . . Szabad ezt csinálni, mikor mi nem akartunk semmi rosszat, igazság az, hogy a kis fiúk labdáját szétvágják? Szabad hazudni, Señor kérem, hogy a köves udvaron a labda összetörte a nemiélező virágokat? Látod, Anya, van igazság, és a labdát ezért kaptuk vissza és ezért füzetet a gonosz bártulajdonos a rendőrnek húsz peso büntetést. Ügy kell neki, mért hazudik akkorái! Vaszary Piri mondta el a kis Bandi szerencsétlenségét. Bandinak van egy kis barátja Martinezen, egy jólét rokon vett égy gyönyörű labdát neki, igazi futballt, száznyolcvan pesó volt 'az ára. A focizás vígan folyt, amíg a vadonatúj bőrlabda be nem repült a közeli bár tulajdonosának az udvarára. A béir gazdája haragos mogorva ember nem dobta vissza a labdát, de megígérte, hogy ösz]sze vágd alja darabokra a kisfejszével. Az ügyet bonyolulttá tette, hogy a drága ajándékot nem a gazdája, hanem a kis Bandi rúgta be. Külsővel, kapásból. Eddig az esemény szigorúan zártkörű volt, a gyerekek a bár előtt topogtak és követelték a labdát. Könyörögtek, sírtak, veszekedtek. A sárga bőrlabda azonban maradt, mert állítólag összetörte a növényzetet az udvaron. A helyzet egyre reménytelenebbnek látszott, a báros a kisbabát is megmutatta már az ajtóból, amivel a futball fölapritja. Semmi kétség, a sikertelen rúgás a kis Bodócsytól ered, az ö szüleinek kell megvenni a labdát. Mikor a diplomáciai tárgyalások a károssal végleg megszakadtak, Bandi pityerégve rohant haza márnájához. Előbb csak bevallotta a dolgot ,r miután lehetővé tette mamájának, hogy fiát kedve szerint megbüntethesse, óvatosan elmondta azt a veszedelmet is, ami a szülői házra leselkedik.- - Anya, a labda ára, akárhogy is nézzük száznyolcvan peso. Üjabb szidások után megindult a családi zarándoklat a zord báríulajdonoshoz. Előbb a nagy Piri, aztán a kis Piri léitogatta
