Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)
1953-09-15 / 16-17. szám
16 Buenos Aires, 1953. szeptember 15. MAGYAROK ÚTJA HARMADIK a látóhatáron? Egy madridi nagy katolikus szemle az új Izrael szerepéről. A Madridban megjelenő nagy katolikus folyóirat a Cristianidad egyszerre két tanulmányban foglalkozik a palesztinai cionista állam szerepével. A két teljesen tudományos jellegű elmefuttatás megérdemli, hogy a szakkörükön túl az egész keresztény emigráció foglalkozzék megállapításaikkal. Az első tanulmánynak, melyet J.B.B. kezdőbetűkkel jegyeztek, de hírek szerint egy neves jezsuita professzor a szerzője, a címe: „Kisértést érezhet-e Izrael egy világiniperializmusra?” (Puede sentir Israel la tentación de un imperialismo universal?) A szerző először megállapítja, hogy Izráel mint gazdasági politikai és kulturális egység már me valósult, de még nagyon messze van ahhoz, hogy egy nagy spirituális egység központja legyen. Egy nagy spirituális egységnek, ez arról álmodik, hogy az amerikai „kapitalista” imperializmus és a Szovjet imperializmus között mint harmadik tényező megvalósítsa a világ egységét. Mint harmadik legegyetemesebb imperializmus létrehozza és őrizze a világbékét. A szerző fejtegetése végén arra a következtetésre jut, hogy Izrael híveinek ez a törekvése szükségszerűen egy imperialista irány-^ zathoz vezet. Izráel vezetői ehhez az imperialista törekvésükhöz bibliai idézetekben találják meg az alapot. Nincs másra szükség csak arra, hogy az zsidó nép messiási hivatásáról szóló ószövetségi szövegeket a mára, Izráel mai hivatására magyarázzák. A második közlemény szerzője Francisco Canals Vidal, az ismert katolikus publicista. Ő egyszerűen ismerteti a mai Izráelben élő imperialista áramlatokat, azoknak kifejezésformáit. Canals szerint ezeknek a törekvéseknek az irodalmi forrása Ézsaiás próféta ó-testamentumi könyvének 60-ik verse, a híres verstöredék mely megnyugtatja Izráelt egy nagyszerű jövendő ígéretével. De hivatkozik Jeremiás, Eizékie'l, Mikeás, Abdias, Zakariás stb. próféták különböző jövendöléseire, melyek izraelita szemszögből nézve mind megnyugtatásul és táplálékul szolgálnak ezeknek az irányzatoknak.” Vidal azzal fejezi be tanulmányát, hogy az új Jeruzsálem mely a régi romjain épült fel az új izraeli hazafiság, küldetéstudat hite szerint a népek fővárosa lesz. Májr ebben magában benn« van a nagy imperialista ábránd. A Cristianidad e két cikkével több délamerikai ország sajtója foglalkozik, de nyilvános vita még nem támadt körötte. Emigrációnk sajtója a Magyar Házról Az cmléemigráció számos lapja enne- j kezik meg a Buenos Airesben most megalakult Magyar Házról és a körötte lefolyt választási harcról. A brazíliai San Paulóban megjelenő Délamerikai Magyar Hírlap, me- j lyet Erdődy Gábor bencés tanár szerkeszt Kutassi Kovács Lajossal, az is-1 inert íróval, részletet közöl Sorg Antalnak a Centro Húngaro elnöki székébe való beiktatásakor elmondott beszédéből. Aztán ezt főzi hozzá: „Úgy érezzük, hogy nekünk saopaulói magyaroknak, jogunk van egy kicsit irigykedni, de inkább szégyenkezni. A Münchenben megjelenő Hungária az emigráció központi hetilapja méltatja a megválasztott tisztikart. Sorg Antal elnökről megállapítja, milyen előkelő pozíciót vívott ki magának Dél-Amerika nagyiparában, mily bőkezűen támogatott ideérkeztc óta minden magyar kultúrintézményt. Hangoztatja a Hungária, hogy a volt politikusok nagyrésze távol maradt minden jelöléstől. Az argentin fővárosban tartózkodó oly nagyszámú volt képviselők és felsőházi tagok közül Vay Lászlón kívül csak két idős j régi tekintély: Krúdy Ferenc az 1939-! cs képviselház volt alelnöke és Fáy! István volt államtitkár került rá a győztes listára. Megemlíti a cikk Hohenlohe Károly Egon herceg, az ismert író, Kühn István egyetemi rk. tanár és Kövesligethy Radó igazgató főmérnök nevét. A Hungáriából most kivált Uj Hungária is foglalkozik a változással. Kiemeli, hogy Luttor Ferenc szemé- j Ivének varázsa „biztosította a Magyar j Ház megerősödését". Közli a tiszti-! kar névsorát. A kilépők közül két volt képviselő nevét említi meg. A Pittsburgban megjelenő Pittsburgh Magyarság szerint az új vezetőség ,.a politikamentes, pártokat kizáró keresztény nemzeti gondolat fellegváravá teszi a Magyar Házat. Méltatja Sorg Antal minden magyar Ügyet pártoló munkásságát. Krúdy Ferenc és Fáy István személyében azt a két idősebb, mindenki által tisztelt tekintélyt látja, akik az egyesület és a Magyar Ház számára nagy nyereséget jelentenek. Ugyanez a lap egy következő számában így ír a Magyar Házról: „Kevés ilyen előkelő színvonalú otthona van a külföldön élő magyarságnak”. Részletesen leírja Daday Ferenc festőművésznek a Magyar Ház termei számára készülő nagyméretű freskóját. „Ez az Aba-Novák lendületével tervezett hatalmas falkép felső sarkán az égő királyi Várral, középpontjában a szenvedésben és száműzetésben felmagasztalt magyarság szimbolikus alakjaival, mint az ideérkezett fotókból látjuk, az emigráció egyik legmegrázóbb dekoratív alkotása lesz.” Elsorolja azokat az intézményeket, melyek máris a Magyar Házban tartják összejöveteleiket és példának állítja oda az emigrációk elé. ( Folytatás az cló'ző oldalról ) pon álló magyar emigrációnak a horvát kérdésben tanúsított egyértelmű állásfoglalására, mégis szükségesnek mutatkozik, hogy vizsgálat tárgyává tegyük azokat az ellenvetéseket is, melyek e politika ellenében emelhetők: 1. A magyar emigráció nem kötelezheti el addig magát a horvát függetlenség mellett, míg e kérdésben mégiscsak legilletékesebb horvát emigráció nem foglal határozottan s világosan állást a függetlenség mellett. 2. Célszerű és időszerü-e a magyar emigrációs politikát a horvát érdekek biztosításával is megterhelni — különös tekintettel a mai nemzetközi helyzetre, a nyugati hatalmak és Tito kommunista Jugoszláviája közti baráti viszonyra? 3. S végül egyáltalában elkötelezhetjük-e magunkat a horvát barátság mellett, amikor a horvát emigrációs sajtó alig viszonozza a magyar sajtó horvátbarát megnyilatkozásait és így nagyon is kérdéses, vájjon a horvátság éppúgy magáévá teszi-e a mi érdekeinket, mint mi a horvátság érdekeit? 5. Hungarian Peace Ncgaltiation — Budapest 1920. Note XII. Anno 6. (Three nationality states instead one.) 6. Papers and Documents Relating to the Foreign Relations of Hungary. Vol. I. 1919-1920. — Budapest, 1939. — Note Nv 242, Instruction for the special Representative of the Hungarian Governement for 4 negotiations with Ambassador Paléologus. Bp. 1920. április 23. 7. Csak néhány kiragadott példaként: Homonnay Elemér: A horvát állameszme. — Nyugati Magyarság — 1950 április; A horvát államterület. — Nyugati Magyarság 1950 junius; A horvát emigráció válaszúton — Nyugati Magyarság — 1950 szeptember; A horvát katolikus egyház mai helyzete — Nyugati Magyarság — 1951 junius-július, 1952 január-február; A horvát függetlenség 10. évfordulójára. — Nyugati Magyarság — 1951 junius-július.; (Ugyanez francia nyelven: Europe Danubienne, 1951 október); Két horvát memorandum. -— Katolikus Magyarok Vasárnapja — 1952 május 23.; Morvátok a Szabad Európában. — Katolikus Magyarok Vasárnapja — 1952 július 11.; A magyar-horvát unió történelmi tanulságai — UNIÓ — 1952 junius; Jugoszlávia nem menthető át az eljövendő Európába. — Amerikai Magyar Hang — 1952 július-augusztus; Képek a társemigrációk életéből. Délszlávok. — Északi Fény — 1952 augusztus — 1953 február.; A horvát népet is megilleti az önrendelkezési jog. -— Katolikus Magyarok Vasárnapja. Hozzászólás Muraköz és Bácska kérdéséhez — Magyarok Útja — 1952 szeptember 10.; Levél a Croatis Press szerkesztőjéhez. — Katolikus Magyarok Vasárnapja 1952 december 12.; A magyar-horvát unió kialakulása. — Nyugati Magyarság — 1953 január; Stepinac. — Magyarok Útja — 1953 január-február. 8. Teleki Béla: Kisebbségi bizottmányok. — Hungária — 1952. március 14. 9. Danica. — 1953. május 27. m a Emlékezés a Csend Egyházára Jó választ kapott a buenosairesi bu-1 dapesti kommunista kvetség által iendezett „Hungría de hoy” című, ha- ’ zugságokkal tele kiállítás. Egy bue-1 nosairesi jezsuita intézet növendékei egy másik kiállítást rendeztek, amelynek már a címe is figyelmeztető: „La Iglesia del Silencio”. A Csend Egyháza. A Colegio de Salvador épületében a R.P. Balista jezsuita páter vezetésével megnyíló kiállításról az argentin lapok azt írták, hogy eddig ez volt a leghatásosabb tüntetés a kommunista eretnekség ellen. A legmeghatóbb a kiállításban, hogy a falirajzok, grafikonok, fényképek tömegét az iskolában tanuló emigráns diákok hordták össze, sokszor közvetlen családtagjaiktól szerzett dokumentumokból. A deportálásokról, üldözésekről szóló fényképek és táblázatok sokaságában nem volt nehéz fölismerni a magyar diákok kezét. Ukrajna, Románia, Szlovákia, Lengyelország, Horvátország, Bulgária, Albánia, Észt- Lett- Litván- Finnország, Kelet-Németország és Kína, mind helyet kaptak ebben az antibolsevista gyűjteményben. De a nézők közül igen sokan elismerték, hogy a magyaroké volt a legsikerültebb összeállítás egyike. A kiállítás nagytermének egyik leglátványosabb részén ott díszlett a magyar cimer. Magyarország térképe, zászlói és Mindszenty bíboros képe körül Budapest pusztulásának, a lerombolt magyar templomoknak fotográfiái, a megcsonkított Halász-bástya, a kiégett királyi Vár, a Mindszenty-tárgyalás néhány fotoriportja és több, kommunisták által kivégzett mártír arcképe. A megnyitó ünnepségen számos diplomata és argentin előkelőség mellett megjelentek a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének kiküldöttei és a Magyar Ifjúsági Önképzőkör tagjai is. Balista jezsuita páter drámai beszédben szólt a hallgatósághoz: — Föl kell ismernünk, amit a világ, úgy látszik, nem akar meglátni, amit Nyugat el akar leplezni saját maga előtt, amint a haldokló leplezi önmaga előtt a halál tudatát... A Csend Egyházának hívjuk azt az egyházat, amely ott bujdokol e romok tövében, mert az az egyház, amelyről beszámolunk, nem tud megszólalni. Beszéde második felében utalt a jezsuita páter arra, hogy mennyi áldozata van az Európára törő bolsevizmusnak itt, Argentínában, sőt magában a kollégiumban is.-— Nem kell többezer kilométer távolságban keresni a mártírokat, a bolsevizmus áldozatait, köztünk is élnek belőlük, segítsünk rajtuk keresztényi szeretettel. Balista páter beszéde után P. Arancibia rendezett jeleneteket a kollégiumi diáokkkal a vasfüggöny mögötti üldözésekről. Az előadásban szereplők közt láttuk a kis Pej ache vich Márkot. Dr. Villegas Oromi „Titeket is üldözni fognak" címmel intette az argentin hallgatókat a nyugati keresztény civilizáció védelmében való aktív részvételre. Ukrán és horvát énekkar, a híres „Jadran” előadásával fejeződött be az ünnepély, amelyről az európai vendégek megállapították, hogy egészen páratlan, egyedülálló kezdeményezés volt. így még soha nem emlékeztek meg a vasfüggöny mögötti népek sorsáról. (ts.) MAGYAROK ÚTJA La Senda de los Húngaros A száműzetésben élő, antibolsevista magyarság politikai, társadalmi, irodalmi és művészeti lapja. Megjelenik havonta kétszer. Kiadja; Magyarok útja Kiadóvállalat. — Buenos Aires. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Itcconquista 558, Buenos Aires Telefon: 32 - 3068 interno 9. A lap készül az Artes Gráficas Pannónia műhelyében. (Nyomda-vezetők: Kerecsendí Kiss Márton és Vörös vári István) Brazíliai kiadóhivatali vezető: Király Géza, — Caixa Postai 1928. SAO PAULO MEGBÍZOTT AIN K: Európa: Hungária, München 23 Postfach 200. — Németország Chile: Szt, István Kultúregyesület SANTIAGO DE CHILE Ausztrália: Helene L I t s, 333.¡a, Maroubra Road, Maroubra, SYDNEY, NSW Kanada: Harcsár Géza, 13 Oxford Str., WOODSTOCK. Venezuela: ILACO Caracas Apartado 2717,' Elöfiz. 1 évre 34.- bolívár Kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! Előfizetési ár: egész évre 80.-, félévre 40.- argentin peso. FRANQUEO PAGADO Concesión Nq 4182 v> > o c -j o o «o z. r» 31 2 3 30 < ?¡ü¡ O Q O TARIFA REDUCIDA Concesión Nq 4648
