Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)
1953-02-25 / 4. szám
2. oldal. Buenos Aires, 1953.február 25. MAGYAROK ÚTJA A ruszin nép tragédiája Kárpátalján Kárpátalja ruszin népét mélyen • megdöbbentette, hogy 1952-ben New Yorkban a Szabad Csehszlo- j vákia Tanácsa publikálta, hogy ; ruszin képviselet foglal helyet a csehszlovák birodalom-tervezők között. Ha ilyenek ott szerepelnek, azok nem a ruszin népet ¡ képviselik, és azok bábok csupán. A csehszlovák emigráció már megint szemet vetett Kárpátaljára. Már megint gyarmatot akarnak maguknak és miután a második világháborúban Benes oda. adta Moszkvában Kárpátalját Sztálinnak, most a prágai urak euigrációban azt mondják, a gzovjetorosz erőszak vette el tőlük Kárpátalját és ezt visszakövetelik. Benes tanítványai már megint a ruszin népet akarják “boldogítani”. Erre ugyan nékik sajnos módot adtak Trianonban, midőn Kárpátalját bekebelezték Csehszlovákiába. Kárpátalja ekkor vált a szenvedések földjévé. Végiilis a ruszin népet Kárpátaljával együtt Benes minden erőszak nélkül kiszolgáltatta a bolsevista Molochnak. Könnyed mozdulattal odaajándékozta a moszkvai birodalom számára. Kárpátalja népe a mostani tragédiájáért Benest és társait okozza. Benes a második világháború idején iondoni emigrációjában kijelölte azokat a cseh tisztviselőket, akiket aztán Kárpát - aljára küldött azzal az utasítással, hogj Kárpátalját adminisztrálják át a szovjet birodalomba, illesszék be a Szovjetunióba. A kijelölt csehszlovák funkcionáriusok elvégezték piszkos munkájukat és tálcán adták át Kárpátalját a Kreml hóhérainak. A prágai Parlamentben pedig Firlinger-Benes hivei ta.psorkánja közepette, a parlamenti képviselők szavazatával alátámasztva lemondott Kárpátaljáról és üdvözölték a gyalázat e pillanatát, hogy a ruszin népet ők kiszolgáltatták szülőföldjével együtt a. Szovjetuniónak. Nemcsak á mi ruszin népünkkel tették ezt, Kárpátalja magyar lakosságát is a bolsevista pokol mélyére utalták. Azonban azt a hét ezer cseh tisztviselőt és cseh csendőrt, amellyel Prága urai a két világháború között Kárpátalját, mint gyarmatot igazgatták, azt már korábban visszavonták Prágába, igy a maguk nációjából a csehek egyetlen személyt sem adtak át a Szovjetuniónak. ★ Csalással kezdődött Amitől rettegett, a ruszin nép, bekövetkezett. Amikor az első világháborút követő páriskörnyéki béketárgyalá'son Kárpátalját Csehszlovákiához csatolták, attól a pillanattól kezdve Kárpátalja cseh-szovjetorosz folyósévá vált. Népünket az állandó rettegés állapotában tartották, mert Csehgzlovákia állambirtokos urai nem csináltak titkot abból, hogy ők Kárpátalját bármikor készek a bolsevista birodalomnak átadni, s Kárpátalját ők Csak zálogként kecelik. Amikor a bolsevista bor. da 1920-ban Európára tört és a szovjetorosz csapatok Budenny (Budjenij) Szemion marsall vezetésével már Varsót fenyegetik, Csehszlovákia köztársasági elnöke, Masaryk Tamás fogadta Gillersont, a Vöröskereszt szovjet kiküldöttjét és amint Kramár lapja, a Xárodni Listy 1924 július 11.-én közölte, ezt mondta Masaryk Gillersonnak: “Én a kárpátaljai ruszinokat mint egy csehszlovák s szovjet orosz letétet fogóm fel, s mi a ruszinokat az első adandó alkalommal odaadjuk Szovjetoroszországnak. Ezt önnek, Uram, hivatalosan kijelentem köztársasági elnöki minőségem- <$> ben. Felhatalmazom önt, hogy erről jelentést tegyen a kormánynak Moszkvába”. Ezek voltak tehát Masaryk szavai és a ruszin nép a Csehszlovák államkeretben szüntelen attól rettegett, hogy Csehszlovákia képes beváltani e fenyegetését. Az emberi jogok lábbaltiprása és a szabadságideál megsértése volt már az a tény is, hogy Kárpátalját, a Csehszlovák államkeretbe csatolták népünk akarata ellenére. A cseh államalapítók az első világháborút követőn elvették Kárpátalja ruszin autonómiáját, amelynek megszerzésében ; a ruszin népet a testvéri magyar j nép támogatott. Az 1918. december 24-i X. törvénycikk I a magyar államkeretben komplett és tökéletes autonómiát nyújtott Kárpátaljanak és ruszin népének. Ezzel az autonómiával akkor már élt a mi népünk s boldognak tudta magát hogy kivívta a magyarsággal való többszázados békés együtt élés után azt, hogy a magyar államkeretben, a ruszin nép önmagját kormányozza, a maga által kijelölt vezetők által vezettesse magát. Ruszin nép kivívott szabadsága olyan méretű volt ekkor, melyhez hasonló szabadságjogokkal Közép- Európában azóta sem bírt egyetlen, számszerűleg kis nép sem. Hogy ez igy volt és nem más. ként, arra bizonyíték az 1918-as X. törvény szelleme. Ez a törvény biztosította a ruszin nép autonómiáját a magyar államke. retben. Ennek a törvénynek a szellemét a ruszin nép ma is tisz teietben tártja. Amikor Woodrow I Wilson elnök megbízottja, Goodwyn főhadnagy 1919 március 8. tői március 10.-ig megtekintette Kárpátalját és beszélt a ruszir népi egyszerű fiaival és beszélt a ruszin néiP* 1 politikai vezetőivel I egyértelműen azt a választ kapj ta, hogy a ruszin nép a magyai j államkeretben kíván élni, kivivőt! ¡ szabadságával. Goodwyn U. S. A . főhadnagy, ugyancsak meggyőző, dött arról, hogy a ruszin nép boldog, a ruszin nép az autonóm tvuszká Kráiná-n, a magyar ál. lamkeretben kivívta szabadságát s- Goodwyn főhadnagy Kárpátaljáról történt elutazására két nap ra, 1919 március 12 napjára Munkácsra már egybehívták a Ruszin Nemzeti Tanácsot. Goodwyn U.S.A. főhadnagy, az U.S.A katonáijára jellemző becsülettel jelentette Wilson elnöknek, hogy kárpátaljai misszióját teljesítette. A ruszin nép a legteljesebb szabadságjogok birtokában van és a magyar államkeretben kivan élni. Ezt is jelentette Wilson elnök, nek Goodwyn főhadnagy, hogj 1919. január l.én már kine vezték az első ruszin minisztert Goodjwyn jelentésében azt sem hallgatta el, hogy Kárpiátaljt ruszin népe érdekeinek mindéi i megtelai, sőt ez felel meg a gaz dasagi érdekeknek is, mert Kár. pataija hegyeivel utalva van i nagy magyar Alföldre. Wilson elnök ekkor tapasztald első alkalommal, hogy Masaryl Tamás és a csehszlovák emigrán sok öt gorombán félrevezették. ' Masaryk Tamás az U.S.A.-bar ; lévő cseh kolónia vezetője ugyan is nem sokkal előbb megismer kedett az U.S.A.-ban egy kár pátaljai ruszin kivándorló fiává Zatkovics Grigorij--ai (György) I Washingtonban egy hotelszobá ' ban megállapodott Masaryk Zat koviccsal, hogy Kárpátalját segí ¡ néki Csehszlovákiához csatolni é \ ezért Masaryk nyomban felaján ! lotta Zatkovicsnak, ha ez sikerül ha sikerül a háborúban győztes hatalmakat félrevezetni és Kárpátalját Csehszlovákiához csatolni, akkor Zatkovics lesz Kárpátalja kormányzója. ★ Zatkovicsból kiskirály lesz. . . Zatkovics Ignáce, Gregorij apja ugyan ruszin volt, de a fiának már fogalma sem volt Kárpátaljáról. Nem ismerte a mi ruszin népünk nyelvét, nem ismerte a ruszin nép ősi kultúráját, amely a magyar államkeretben teljesen azonosult a nyugati kultúrával, annak hitével. Zatkovics egészen friss U.S.A. állampolgár volt és foglalkozását tekintve ügyvéd. Még a ruszin nép nyelvét sem beszélte tökéletesen. Masaryk ennek a Zatkovicsnak Ígérte Kárpátalja kormányzói méltóságát, megígérte neki, hogy ő lesz Csehszlo. vákiában a kárpátaljai gyarmat kiskirálya, de mindenesetre első polgára. Hogy mi jobb mesterség ügyvédnek lenni az U.S.A.-ban, az U.S.A. egyszerű dolgos polgáraként, avagy Csehszlovákiában Kárpátalján kormányzónak lenni, mint “első konzulnak” uralkodni a gyarmaton? Mindezt nem nehéz kitalálni. Zatkovics elhajózva az U.S.A.-ból, ahhoz hűtlenné válva, a ruszin néphez, melyből származott még kevésbé hűen, elindult a válság felé. Alig ült bele Csehszlovákiában Kárpátalja kormányzói székébe, röviddel azután megszökött a kor. 1 mányzói székből Lelkiismeretfurdalásoktól gyötörve elmenekült Kárpátaljáról, elmenekült Ungvárról és megátkozva Csehszlovákia elnyomó urait, testben és lé• badságától. A magyar államkeretből így kerültek a ruszinok a cseh fennhatóság alá Csehszlovákiába. 1918 október 2 6-án Philadelphiában a ruszinoknak deklarált szabadságot akként deklarálták, hogy a ruszinok egységét tiszte- i letben tarják. A magyar államkeretben Ruszka Krajna autonó! miája felölelte a ruszin nép egé- I szét. A philadelphiai deklaráció■ ban- Szepes, Sáros, Zemplén, Abauj, Gömör, Borsod, Ung, Be- I reg, Ugocsa és Máramaros egyesítését ígérték, mint ruszin autonóm területet. Másként történt. A ruszin nép által a magyar államkeretben már kivívott autonómiát elrabolták, s a népi egységet megfelezték és a ru szinok egy részét a csehek odacsatolták a szolovákoklioz, hogy népünket megosszák. ★ Ezt tették velünk Renesék! ! lekben összetörtén visszatért az U.S.A.-ba fiskálisnak. Visszatért régi mesterségéhez. I>e míg Zatkovics az U.S.A.ban fellelt« uj hazáját, a ruszin nép hazátlanná váltan a nyomor karjai közt sínylődött csehszlovák elnyomás önkénye alatt, várva végzetét. Wilson elnök Goodwyn főhadnagy jelentése alapján Parisban megpróbálta jóvátenni, még idejében azt, ¡hogy készpénznek vette a Zatkovics és Masaryk megállapodását és hitelt adott azon szavaknak, melyeket ők Írásba foglaltak és a megtévesztett és tájékozatlan amerikai ruszinok egy egészen elenyésző kis körének aláírásával valószínűsítettek Wilson elnök előtt. Zatkovics és Masaryk 1918 október 21-én juttatták el Wilson elnökhöz a ruszin nép óhajaként feltüntetett ama iratot, melyben nem az állt, hogy Masaryk, az akkor még osztrák állampolgár és Zatkovics U.S.A. állampolgár gyarmatot akar szerezni Kárpátalján, hanem az állt, hogy néhány U.S.A.-ban élő ruszin, — — akik később kegyetlenül megbánták e tettüket, — azt nyilatkozták, hogy Kárpátalja Csehszlovákiában boldogabb lesz, [mint a magyar államkeretben. Masaryk és Zatkovics találkozója a washingtoni hotelszobában megszült egy gyalázatos egyezséget mely a ruszin nép végzetét készítette elő. Kíjátszották az U.S.A.-ban élő ruszinokat, kijátszottak Kárpátalja ruszin népét. így történt, hogy 1918 október 2 6^án Philadelphiában a szabadság kegyhelyén, midőn deklarálták a ruszin nép szabadságát, abból végül is a ruszin nép rabsága született. Wilson elnök Párisban Goodwyn főhadnagy jelentése és sok más kárpátaljai jelentés alapján megpróbálta menteni a menthetőt, de Wilson elnökre ekkor már ránehezedtek a szövetséges antant hatalmak “békealkotói”, Clemenceau és társai, akik ott Páris-környékén a békekonferencián a ruszin “autonómia” néven a ruszin népet megfosztották sza-A csehek első dolga volt, hogy Prágában hétezer cseh tisztviselőt s cseh csendőrt Irnyítottak kárpátaljára, ezekkel igazgatták a ruszin népet. A cseh hóditó küa ruszin népet. A cseh hódítók külön Űrügyükkel a ruszin tulajján kisajátítottak maguknak 2 60.000 hektár szántóföldet, a ruszin tulajdonban lévő földek 1 7-ét és azt cseh telepeseknek adományozták. Hogy ne versenyezett a piacon a cseh erdő fájá val, a ruszin hegyek fája, Kárpátalján a fűrésztelepeket leállították. iMiunkanélküliség, nyomor szakadt Kárpátalja népére. A nagy hypokrita Benes azt mondta: “A világháború küzdelme lehetővé tette, hogy diadalt arasson az igazság Ideálja”. Hát ez az “igazság” igy festett Kárpátalján: Volt a hétezer cseh tisztviselő és cseh csendőr. Volt az elnyomott ruszin nép. Volt [munkanélküliség, jogfosztás, elnyomás, rettegett politikai helyzet, vallásüldözes, és a cseh nyelv kötelező oktatása a ruszin iskolákban. Volt szomorú gazdasági heiyzet, éhinség, amely pusztító járványokat támasztott. Pusztult a ruszin né¡p Csehszlovákiában és az éhinség naponta szedte áldozatait. Ismert dolgok ezek, hiszen az egész világot bejárta 1932-ben Kárpátaljára érkezett nemzetközi bizottság ama jelentése, melyben a helyszínen, Kárpátalján szerzett lapasztal'iataikat tárták a világ eié. Ez a nemzetközi bizottság 1932 ben megállapította, hogy Kárpátalja a Csehszlovák áliamkeretben a pusztító éhhalál martaléka. A kárpátaljai éhínséget j)usztitóbb méretűnek találta a nemzetközi bizottság az Indiában és Kintiban fellépő éhínségeknél. Mindez Európa közepén ment végbe, a Csehszlovák állam'keretben. Az éhinség, a járványok és a pestis után a csehszlovák urak, Benes és társai a bolsevizmus pestisét szabadították Kárpátaljára és a ruszin népre. Kárpátalja ma elszakítva Európa Nyuga-A NÉV/YORKI PETÍCIÓ A Nemzeti Bizottmányban lezajlott választás utó-hullámai még mindig nem ültek el. Mint ismeretes, az Igazoló Bizottság két megválasztott tagja, Maár Gyula és Mihalovics Zsigmond nem fogadta el a megbízatást. Ezért Nagy Ferencék, mint a legtermészetesebb megoldást, azt ajánlották, hogy a baloldali blokk két leszavazott tagja üljön be a lemondottak helyére... S mikor ezt, a Rákosiék választási szisztémáira emlékeztető javaslatot nem vették figyelembe, előjöttek a következő bölcsességgel: meg kell semmisíteni az egész választást. A kívülállók mindezek hallatára akaratlanul a budapesti, kékcédulás választások kommunista trükkjeire gondol, amelyek igen fejlett technikával támogatták a kisebbség akaratát. úgy látszik, Rákosiék egykori barátai még nem heverték ki egészen a keleti demokráciában töltött politikai stipendiumot. (U.) tából Benesék kegyetlen kiszolgáltatása révén a Szovjetunió egyik tartománya. A kárpátaljai ruszin nép szabadságáért Nyugaton a Kárpátaljai ruszinok szabadságmozgalma küzd, otthon szenvedő népünkre támaszkodva, azok teljes bizalmát birva, küzdünk Kárpátalja szabadságáért. Kárpátalját ki kell szabadítani a Szovjetunióból, de nem azédt, hogy egyik pokolból a másikba, a Szovjetunióból Csehszlovákiába kerüljön. A ruszin nép szabadságküzdelme a történelem során egybekapcsolódott a magyar nép szabadságküzdelmével. A két nép szabadsághőseit kölcsönösen tiszteli. A ruszin nép mostani nagy szabadságharcát a bolsevista elnyomóval szemben, a felszabaditási küzdelem e mostani történelmi szakaszán is egybekapcsolja harcát a magyar néppel. .Népűnk, a ruszin nép soha nem fogja elfeledni, hogy mig' a csehszlovákok kiszolgáltatták Kárpátalját a Szovjetuniónak, a testvéri magyar nép a Kárpátok hágóin oltalmazta a ruszin otthonokat, a ruszin felváltat és a ruszin templomokat, a ruszin népet és szülőföldjét a barbár bolsevista áradattal szemben. A bolsevizmus ellen küzdő hősi ruszin nép együtt hullatta vérét a hős magyar szabadságharcossokkal és amit a bolsevizmus, Moszkva elrabolt, az közösen fogjuk visszaszerezni. Visszaszerezzük és szabaddá teszük Kárpátalját! A ruszin nép pedig követeli máris, hogy a csehszlovák emigráció mindama tagjait, akik bizonyíthatóan szerepet játszottak Kárpátaljának a Szovjetunióhoz való csatolásában: felelőségre kell vonni! S majdan a szabad Kárpátalja népeinek a csehek jóvátételt tartoznak fizetni a pusztításokért. Pazuchánics-Páncélos Mihály Cleveland, 1953 februárjában. Teherautóval fuvarozást vállalunk HA-SE AIJTISZ, HOLZ.MAXN y Cía. Telefon: 742 - 1516 Weckerle Péter angol úri és női szabó PONTOS ÉS GYORS KISZOLGÁLÁS! Olivos Luis Monteverde 3859 (Av. Mai pú 3800-as magasság, az avenidától egy cuader.)
