Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)
1953-02-25 / 4. szám
MAGYAROK ÚTJA Buenos Aires, 1'953 .február 25. 3. ol ds!. A chilei találkozó <?> Az egész déli kontinensre kiható gazdasági együttműködést eredményezett a Perőn-Ibaneztalálkozó. Argentina é; Chile elnöke szakembereik bevonásával napokig tartó tanácskozás után meghatározták a ’.ét, gazdaságilag egymásrautalt szomszídállam széleskörű együttműködését. Legjobban és legtömörebben kifejezésre juttatják ciiiin], a baráti találkozónak igazi jelentőségét a két állam vezetőjének elhangzott szavai. Ibaűtíz tábornok ezt mondotta a történelmi találkozóról: Peron tábornok látogatása megtiszteltetést jelent Chile számára. Láogatása erősíti azt a nemes és szükségszerű célt, hogy a két állam közt meglévő baráti kapcsolatokat még szorosabbra fűzze, mintegy teljesítve a sors rendelését. Ez a sors törhetetlen örök barátságra kötelez. A népek <*, haladását és a nemzetek javát I azonban a gazdasági adottságok határozzák meg, ezért közös kívánságunk, — mondotta a chilei elnök, — hogy a szellemi testvériség párosuljon a gazdasági összetartozással, a szellemi reciprocitás, jusson kifejezésre az árucsereforgalom területén. Ezt az árucserét szabadon, korlátlanul kell lebonyolítani a Cordillerákon keresztül hogy ez a hegylánc ne választóvonal legyen, hanem híd, összetartozásunk szimbóluma. A szabad Cordillerac legyen az első lépés egy átfogó gazdasági I egység felé, Argentina és Chile között. Ez az összefogás előfutára egy ibero-amerikai egységnek, amely majd beleillik egy kontinentális gazdasági tervbe. M1’ magyarok vagyunk éppen példa rá: egy nép erényei önmagukban nem biztosítják történelmi sikerét. A legszebb képeség is elátkozott kincs, amíg ébresztőjét meg nem találja. A nép fölé, a képességek osztálya fölé kell egy másik osztály, az akaraté, mely a képességet szervezi s az erények számára történelmi szerepet teremt. A népre hangolt nemesség nélkül nincs a néphez' méltó történelem. (Németh László: A minőség forradalma, III. kötet, 18. old.) . <» ★ Békés stratégiai útvonalak Miagyarország közlekedési hálózatának a szovjet stratégia számára megfelelő keletnyugati irányú átállítása folyamatban van. A két nagy transzverzális irányú vasútvonal részbeni építése, részbeni stratégiai célokra való átalakítása folyik. A modern stratégia követelményeinek megfelelően minkettö elkerüli a fővárost. Az egyik vonal a Sátoraljaújhely - Miskolc - Hatvan - Aszód-i és a Vác Szob-i fővonalak egyenes összeköttetése utján épült ki. Az összeköttetést Aszód és Vác között teremtették meg, részben az ottani helyi vonalak felhasználásával. így megvalósult Csapról a legrövidebb összeköttetés Bécs felé. A másik vonal Záhony-Debrecen- Szajol-Kunszentmárton- (itt szeli át a Tiszát) -Kecskemét)-Dunaföldvár- (itt szeli át Dunát) fíárbogárd . Veszprém - Pápa - Szombathely vonalon van kijelölve. Mivel főként meglévő vonalak közötti néhány uj összekötő részről van szó, aránylag gyorsan megvalósítható. A kárpátaljai szovjet hídfőből ugyanígy indulnak nyugat felé a legyezőszerüen szétfutó országutak, hogy hazánk testén keresztül meglegyen a felvonulási lehetőség vasfüggöny mögött a békepropaganda. (Report of Hungary, Révay István közlése). Egyetlen magyar család könyvtárából sem hiányozhat Wa s s Albert gyönyörű regénye, a Tizenhárom almafa. 350 oldal, rendkívül szép vászonkötésben. Ara: 28.— peso. Peron tábornok hasonló barátsággal és hasonló perspektívát nyitó szavakkal méltatta Chilében az uj gazdasági szövetséget. Mi, argentinéit meg vagyunk arról győződve, — mondotta Argentina elnöke, — hogy sokkal jobb barátokat a szomszédban keresni, azonknlál, akikkel közös a történelmünk, kultúránk, mint a messzi távolban, ezer és ezer kilóméteres messzeségekben, örömmel fogadtam Ibaüez tábornok őexcellenciájának meghívását s ebben az ünnepélyes órában kijelentem, hogy az ar.gentinek a chileiekkel annyira készek az együttműködésre, hogy mindent fölajánlunk, a nélkül, hogy bármit is követelnénk. Csak azért jöttünk, —1 hangsúlyozta Peron elnök. —hogy Chile népének szeretetét megnyerjük. Ez a szeretet minket megjutalmaz és örök barátsági szolgálatokra kötelez. Aki rosszat gondolt, — elhamarkodva cselekedett. Rágalmak nem árthatnak azoknak, akik becsületesen elvégzik kötelességüket. A két délamerikai államfő történelmi találkozója uj gazda- I sági lehetőségeket nyit meg Chile és Argentina között. Ezek I gyümölcseiben részesülünk mi, magyarok is, akik a két szabad- I ságszeretö országban élünk. A grázi angol megszálló hatóság kezébe került a magyarországi ellenállási mozgalom eddig legfeltűnőbb bizonyítéka, egy igazolvány, amellyel a nyugati megszállókat várja a bolsevizmust gyűlölő magyar ellenállás. Az új igazolványt egy menekült hozta magával nyugatra. Piciny, 9x6 centiméter nagyságú, kétrét hajtott lapocska, szép előállítással, kézi Minervával készült legitimáció, amely azonban apró, petite petükkel három nyelven — angolul, franciául, németül mondja el, hogy felmutatója a bolsevizmus ellensége és a nyugati megszálló csapatok barátja. A halványkék papíron készült nyomtatványt hajszálvékony nemzetiszinü keret veszi körül. Közepén alányomással látható az angyalos magyar cimer a Szentkoronával. Az igazolványon név nem szerepel, csupán egy szám látható az igazolvány bal alsó sarkában. A most nyugatra kerülő igazolvány száma ötvenkilencezerrel kezdődik. Ékszer és márkás-óra nagy választékban! Ékszer- és órajavítás, készítés és átalakítás! Kovács Gyula VILLA MARTELLI, Laprida S707 it Vonattal: Presidente Peróntól Padilláig, vagy J. B. Justolg. Kollektivó: 19, 267, 203, 114. Hetvenkét éves a M. Kir. Csendörség-Az emigrációban élő magyar-^ ~ág világszerte megemlékezett a csendörség 72 éves születésnapjáról. Buenos Airesben a Ferencesek templomában tartottak emlékmisét, a hősi halált halt csendőrökért. Nem volt a magyar államnak még egy ilyen testületé, amely akkora véráldozatot fizetett volna az ország fennmaradásáért, szabadságáért, mint a m. kir. csendörség.. Ez a főleg népi elemekből szervezett alakulat a paraszti sorsban élő ember megbízhatóságát, leleményességét, erejét egészítette ki a nagyszerű neveléssel. Sajnos, a kommunistáknak már másodízben sikerült átmeneti időre föloszlatni ezt a testületet. Mindkétszer, a terror, az az elvetemültség, a bűnözők világa jutott uralomra. A magyar csendőr ismét készül új feladatára, hogy újra megteremtse a biztonságot és a jogrendet. ABC levelünk Decepcionról, a római egyezségről és a szegény, kétgyermekes atom-házaspárról JOYERÍ A FABRIC A DE ALHAJAS Eugenio Hollmann NUESTRA CASA SE ESPECIALIZA EN ENGARCE >DE PIEDRAS FINAS A LA VISTA DEL SEtffrOR CLIENTE Representante de • Rolex • Longings ® Universal • Movado-Dl AGON AL NORTE 929 T. E. 35-0378 j Ha ma valaki kimondja ezt a szót, hogy Ang/m lia. rögtön a fejét is csóválja mellé. Ez a feicsóválás a vélemény erről a mai kapkodó, tétovázó, iránytalan londoni politikáról. Ha ma belemennek valamibe nagy immel-ámmal, holnapra biztos visszaszívják. Neuraszténiás tünetek mutatkoznak a Downing Streeten. Nem tartozunk Európához, — mondják és ebben van is valami igazság. Az utóbbi időben a brit külpolitika valóban Malayából tekint Paris és Bonn felé. S a távolkeleti antennákon keresztül küldi üzeneteit Washingtonba is. S ezek az üzenetek újabban nem a legbarátságosabbak. A francia-német huzavonában sem nehéz fölfedezni Anglia sugalmait. Mindez fölidézi előttünk a XIX. bolseviki kongresszust, ahol a kikiáltó már bejelentette ezt a műsorszámot. Az ésszerűtlen lépések legésszerütlenebbikére azonban Délamerika a tanú. Miközben két nép ünneplése és lelkesedése közben Argentina és Chile vezetői leültek a szépen megtérített családi asztalhoz, Anglia bedobta a maga csóváját a tárgyalók közé, gondosan ügyelve arra, hogy mindkét nép kapjon ebből a jellegzetesen időzített brit ajándékból. Decepción szigetén rendezett botrány akkorát csattant mintha nem is London, hanem valamilyen angolellenes bajkeverő robbantotta volna azt. Anglia tehát, miután minden ellenségének és barátjának a leghatározottabban ellenszegül, most hadat üzent önmaga ellen is. Nem tudjuk még, milyen lépéseket hoz ez a legénykedés a Malvinas szigeteken, egy bizonyos, hogy a korgó angol gyomor hústárgyalások során megérzi majd ezt a decepcioni figyelmességet. ßMusztafa Kemál, a modern Törökország megteremtőjéről mesélik, hogy legnagyobb belpolitikai harcai idején, amikor egymásután valósította meg reformjait az elmaradt Törökországban, elkerülhetetlen összeütközésbe került néhány maradigondolkodású török főárral. Egyik törvényjavaslatát már másodízben szavaztatták le a parlamentben. Az Atatürk megsokallta a dolgot és egy szép napon magához kérette a három vaskalapos politikust és kereken megmondta nek’k, ha a legközelebbi ülésen ismét a törvényjavaslat ellen fogiáinak állást, lecsukatja őket. A következő parlamenti ülésen a legidősebb hármuk közül szót kért s a törvényjavaslat felolvasása után ezt mondotta: — Alkalmunk volt beszélni az Atatürkkel és ö törvényjavaslatot egész más megvilágításba • helyezte. Természetesen elfogadjuk. Valahogy ígv történhetett Foster Dulles európai útja során is. Távozása után összeült a hat külügyminiszter Rómában és végre megegyeztek Európa védelmi kér- i déseiben. Európa katonai védelmére az első komoly lépés megtörtént. Bár nem hisszük, hogy befolyásolná, mégis különös, hogy a katonai védelem ellen egy katona foglalt állást: De Gaulle. A nagy moszkvai taps és üdvrivalgás sajnos nem jut el a tábornokhoz. Egyáltalán, az utóbbi időben nagyon eltompult a figyelem Párisban a kommunista gesztusok iránt. Nem így történe Ausztriában. A vörös imperium peremén, a félig orosz megszállás alatt lévő Ausztria másképpen szólt bele az európai védelem vitájába. A napokban lezajlott választásokon csak hírmondónak jutott be négy szál kommunista a parlamentbe. CA Rosenberg-ügy csak nem akar lecsillapodni. Az atomkémek emberszeretettel teli szövetségesei minden követ mgmozgattak, hogy elkerüljék a villamos széket a nyugati világ gonosztevői. Nincs az a furfang, álokoskodás, amit meg nem kísérelt nyugaton ez a rugalmas humanizmus. A világsajtó is mindent elkövetett, hogy ebbe a gusztustalan ügybe belekeverje a nyugati tekintélyt. Még az Egyházat sem kímélték és megrökönyödésünkre, egy nap ordító elmek közölték, hogy a Vatikán is kegyelmet kért. Csak a hazug cím alatti szövegből derült ki, hogy erről szó sem volt, a Vatikán nem támogatja az istentelenség hatalmait. Csak perverz, bomlasztó agyakban vetődhetett föl az az ötlet, hogy ilyen elvetemült bűnösökkel kapcsolatba hozzák a pápát. Ez a kihívó mentőakció szinte jelentősebb ma már számunkra, mint az a probléma, hogy kivégzik-e vájjon a Rosenberg-házaspárt,. vagy sem. Úgynevezett t.antikommunista” szarvezetek, rabbik, tudósok, művészek a szemünk előtt fogtak kezet a kegyelmi iratok fölött azokkal a vörös mentőangyalokal, akik a vasfüggöny túlsó oldalán háborogtak a két atomkém életéért. Csak a tónus volt más odaát, a hang volt csiszolatlan és fenyegető. De kétségtelen, hogy a Pravda ugyanazt akarta, mint a newyorki humanisták: megmenteni a „szegény ] szülőket”. Vájjon odaát, a keleti „demokráciában kért-e már kegyelmet valamelyik szovjet nagyság egy nyugat-párti, halálra ítélt szegény »zülő számára? * Szepeasi Sándor
