Magyarok Útja, 1951 (4. évfolyam, 9-16. szám)
1951-05-15 / 9. szám
MAGYABOK ÚTJA Buenos Aires, 1951 május 15. 5. oldal Feltámadás, vagy temetés? Hová vezet Mac Arthur amerikai diadalútja? — Diplomáciai munkatársunktól Valamikor a régi Róma fogadhatta 'gy a győztes hadvezéreket, mint most New-York fogadta Mac Arthurt. Csak a klasszikus kor nagy köztársasága ismerhette az ilyen éles-tekintetű öreg katonákat, akik az aranysasokat elvitték a Pontusig, Hispániáig, a Germán erdőkig s egy napon hazatértek, hogy a fejükön aranybabérkoszorúvel megmondják a népnek és a szenátoroknak, a kényelmes életélvezőknek, opportunista kalmároknak és politikusoknak a teljes igazságot. A katona igazságát! Csak a régi Róma népe szomjazhatta így az igazságot, mint Washington köztársasága. Hiszen a nép, amely győzött Galliában, Germániában, a boyok, akik Mac Arthur fehér sasai alatt verekedtek a sárga ördögökkel már régóta nem értett valamit. Látta maga körül Amerika nagyságát, az égbefúródó felhőkarcolókat, a 40 millió autót, a füstölgő gyárakat, a dicsőséges flottát. Látta, érezte Amerikát, a Gigászt, és nem értett sok, nagyon sok mindent. A nép, 156 millió amerikai azt hitte, hogy azok, akiket az ő szavazataival emelt magasba, ugyanolyan nagyok és hatalmasak, mint Amerika. Miként lehet hát mégis, hogy ennek a modern óriásnak, két háború győztesének valósággal a szemébe pökhet minden kis bolseviki gangszter? Miként lehet, hogy ennek a nagy birodalomnak végzetes hadititkait úgy kiárusítják a Harry Goldok és Julius Rosenbergek? Miként történhetik az, hogy Rómának naponta kell megalázkodni apró kalózkirályok, bandavezérek előtt és miért kell feláldozni egy opportunista politika aranyborjúja előtt a szövetségi hűséget, a római presztízst, a demokrácia igazi méltóságát? HALLO MAC! A nép mindenütt türelmes, de mindenütt félelmetes hatalom. Amíg a koreai háború nem tört ki, addig csak kérdezett, gondolkozott. Mikor azonban az amerikai fiúknak oda kellett mennie a koreai harctérre, amikor a boyokat falhoz állították a koreai vörösök és tarkón lőtték őket, amikor Washington megtiltotta a mandzsuriai szovjet támaszpontok bombázását, amikor Csang-Káj-Sek 800.000 katonáját nem engedte harcba vetni, amikor a civilek hátra kötötték magának Mac Arthurnak a kezét is, akkor az amerikai nép érezni kezdte, hogy itt már másról, többről, nagyobb kérdésekről, talán magának a roosevelti superdemokráciának csődjéről, talán némely vezetők végzetes törpeségéről van szó. Mi történt Amerikában és mi történik Amerikával? -— kérdezte a 156 millió fejű Caesar? Amerikaiak uralkodnak-e Amerikában, vagy mások, akik Frankfurter Félix vezetésével szívesen megfeleznék -— fifthy-fifthy alapon — a világuralmat Kaganovicsékkal? Az a tömeg, amely Mac Arthurt ünnepelte, talán még nem jutott el a kérdésnek ehhez az igazi lényegéhez, de érezte, hogy a megrohadt, függönyök mögül irányított, appeasementes politikával szemben végre szükség van már egy teljes emberre, egy igazi amerikaira, aki az egész igazságot, Amerika igazi nagyságát testesíti meg. Valamikor a weimári ál-demokrácia pöttöm akarnokaival, az olaszországi káosz vörös agitátoraival szemben így várták az európai tömegek is a nemzeti álmok, vágyak megtestesítőit, a politikusokkal szemben a nép igazi hatalmának kifejezőit. S most az East River Dryw-on, a hulló konfetti esőben, a kikötők szirénáinak búgása, a csillagos zászlók lobogása közepeit, hét és fél millió ember égig mennydörgő hurrá-viharában az olajos-ruhás, bőrsapkás munkások tömegében állva, a Ruhr, Milánó, Saar munkásai jutottak eszembe, akik tizenöt-húsz évvel ezelőtt így találták meg egy katonában a nép igazi képviselőjét, a népi vágyak, a nép erejének, nagyságának megtestesítőjét! Mi, Európából jöttek, valahol már láttuk a nép ébredésének ugyanazt a folyamatát, amely a demokrácia formái között, de pontosan azonos lelki menetrend szerint zajlik most itten is. Amikor fotóriporterek, televíziós közvetítők, motoros rendőrök, zászlók közepett elsuhan előttünk a páratlan arányú diadalmenet hőse, a római profilú hadvezér, a vasállványról felé kiált egy öreg munkás: — Hallo Mac! És a többiek nevetnek, sírnak, kalapot, kendőt lobogtatnak. “Hallo Mac! Hát miért bántanak téged ezek a piszkok, aki 14 évig harcoltál Amerikáért? Ki akarja letépni fejedről a ba-Alig néhány hete, hogy a Magyarok Útja közölte Eckhardt Tibor toborzó cikkét, amelyben kifejtette az azóta már szinte közismert szervezetnek, a Magyarok Világszövetségének gondolatát. Eckhardt Tibor megnyilatkozását az egész világon szétszórt magyarság az emigrációban eddig még nem tapasztalt érdeklődéssel fogadta Ezt bizonyítja az a több oldalon folyó vita és méltatás, amely követte Eckhardt tervezetének megjelenését. A kiáltvány általában tetszésre talált a magyarság szervezeteinél. Argentínában a Centro Húngaro csatlakozásán kivül, úgy tudjuk, a régi magyar egyesületek is úgy határoztak, hogy támogatják Eckhardt kezdeményezését, az antibolsevista magyarság széles alapokra fektetett megszervezését. Eckhardt Tibor cikke után számos hozzászólás érkezett a Magyarok Útja címére is. Alant egyik leggyakorlatibb hozzászólást, dr. Dominits Lászlónak, a Délamerikai Magyarság kiadóhívatali vezetőjének gondolatait közöljük, abból a hosszú, tanulmányszerű levélből, amelyet szerzője Eckhardt Tibor címére elküldött. Dominits László bevezetőjében az erdélyi kisebbségi sors törvényszerűségeire és tanulságaira hívja fel Eckhardt Tibor figyelmét, majd így folytatja: A visszacsatolás könnyes örömmámora után, az ifjúság természetszerűleg sok addig nem ismert nehézséggel találkozott. Az aránylag kiegyensúlyozott kisebbségi közélet után nehezen tudtunk hozzászokni az anyaországi közélet legtöbbször személyeskedő, érdesebb versengéseihez. Azt pedig sehogyan sem tudtuk megérteni, miért lesz valaki becstelen, jellemtelen ember és rossz magyar, ha véj letlenül az ellenpárt soraiban van? bért, kivenni kezedből a fegyvert és békét kötni a mi leghalálosabb ellenségeinkkel? Ki tűri, ki akarja, hogy a fiaink hiába haljanak meg? Hallo Mac! Látod, a te igazságod elől elbújik a President, nem akar fogadni, nem akar kezet szorítani veled aki a mi emberünk vagy! Hát most gyere, borítsd fel az asztalt, hajítsd ki a defetistákat, a gyávákat és az árulókat. Mi segítünk neked, hogy olyan nagy lehess, mint maga Amerika! AZ ÚJ „FÜHRERKOMLEXUM“ Valahogy ki nem mondottan elhallgatottan ez a gondolat lebegett a Mac Arthurt ünneplő hét és fél milliós tömeg feje fölött. A megújhodásnak ez az elemi erejű vágya gyűjtötte egybe a milliókat, a gazdagokat, a szegényeket, a munkásokat és a katonákat. Sokszor érezte az ember, azt a feszültséget, amely egy nyári zivatar előtt tölti meg a levegőt. Csak egy szó kellene! Csak egy szikra! És itt lobognának a nemzeti forradalom legszebb villámai. Európában a szociális nyomor, az elégületlenség robbantotta ki a nacionalista forradalmakat. Itt a nemzeti erő, az öntudat, a fiatal gigász roppant ereje, nagysága lázadozott ezekben a napokban a politika ostobasága, elvtelensége, törpesége el-A jelenlegi helyzetünk sokban hasonlít a mi kisebbségi és az azt követő korszakra, azzal a különbséggel, hogy a felsorolt hátrányos jelenségeket hiánytalanul megtaláljuk a magyar emigráció soraiban, sőt még tetézzük a hibákat azzal, hogy a száműzetésben lévő magyarokat 39-es, 44- es, 45-ös, 46-os és stb. csoportokra osztjuk, az egyik csoporthoz tartozók nagy buzgalommal zárják ki a másik csoport tagjait. A Világszövetség konkrét feladatainak megoldására Dominits a következő javaslatokat teszi: A Világszövetség első feladata, a mint Eckhardt Tibor felhívásában írja, Magyarország felszabadítása. A felszabadításban nekünk szabad magyaroknak kötelességszerűen cselekvőén kell résztvennünk és abban feltételezhetően minden igaz magyar tehetségéhez és képességeihez mérten ki is veszi majd részét. I. Ezért a Világszövetség első és sűr gősen megszervezendő szakosztálya a katonai lenne. A szakosztálynak haladéktalanul nyilvántartásba kell vennie a világon szétszórt volt tényleges és tartalékos tiszti, altiszti és legénységi állományú magyarokat. Ebben a munkában a már megalakult Bajtársi Közösség lehetne nagy segítségére a szakosztálynak. A további munkakört érthető okok ból nem óhajtom részletezni, miután az már a katonák feladata. Az ország felszabadítása érdekében két tényezőnek lesz különösen fontos szerepe: a kül- és belügyi szakosztálynak. II. a külügyi szakosztály feladatköre: a., a leendő béketárgyalásokra való felkészülés, olyan formán, hogy len. Mac Arthur, az igazi amerikai ünneplése egy hihetetlen arányú tüntetés volt mindaz ellen, ami nem amerikai, hanem egy idegen kisebbség elnyomó uralma, nemzetietlen politikája, defetizmusa és idegőrlő taktikája egy elkerülhetetlen háború elkerülésére. Amerikában még nem mondta ki senki, de mindenki érezte a fenyegető kérdéseket, amelyek ott húzódtak meg a drapériák, zászlók, konfetti-felhők mögött. Meddig mehet még az, hogy mi mindig még csak ne is Angliához, Franciaországhoz alkalmazkodjunk, hanem Julius Mochok, Shinwell Manók keresztezzék Uncle Sam útjait és külpolitikáját? Mac Arthur ünneplésében Washgington Amerikája mutatta meg igazi nagyságát. A baj ott van, hogy ez az Amerika érzi az ifjú gigász roppant erejét, látja hogy a politika törpesége, ostobasága, a vezetés kisszerűsége, méltatlan ehhez a páratlan erőhöz, de nem tudja még, hogy a politikai vezetők nem születési hiba folytán ilyenek, hanem céltudatosan és kiszámítottan defetisták. Most 28.000 tonna konfetti száll a levegőben, most tíz milliók ünnepük Mac Arthurt, a hőst, de Amerika és a világ ő benne is csalódni fog, ha nem lesz bátorsága kimondani a teljes igazságot. Ehhez pedig Amerikában nagyobb hősiesség kell, mint szembe nézni a japánok rohamaival, vagy 700.000 kinai túlerejével esetleg Sztálin atombombájával. Nagyobb vitézi virtus! Mert számolni kell a világuralmat féltő, az Amerikát leigázó idegen szellemiségnek ugyanazzal a gyűlölet-rohamával, amellyel annak idején Európa vezetőinek kellett szemmár most megkezdi a szükséges adatok és anyag összegyűjtését. Ebbe a munkába lehetőleg az elcsatolt területekről származó előadókat von be, akik származási területük föld- és néprajzi, történelmi, gazdasági és nemzetpolitikai problémáit jól ismerik. A szakosztályokon belül meg kell szervezni az erdélyi, bánsági, bácskai és felvidéki csoportokat. b. , A diplomata utánpótlásra számbajöhető személyeket nyilvántartja és azokat, a tehnikai lehetőséghez mérten, feladataikra előkészíti. c. , A magyar problémákat a világsajtóban ismerteti. A világ minden országában igyekszik, megbízottai útján, befolyásos személyek megértő baj rátságát a magyarság részére megszerezni. Magyarország területét a felszabadulás után a magyar közigazgatásnak kell átvenni. Erre a feladatra a III. belügyi szagosztálynak kell idejében felkészülni. Ez nyilvántartásba veszi az összes közigazgatási szakembereket, azok útján a világ minden államának közigazgatási törvényét a helyszínen tanulmányozhatja. Bár a magyar közigazgatási törvény a világ legjobb közigazgatási törvényei közé tartozik, lehetnek azonban olyan eljárások, amelyek meghonosítása hatékonyabbá és rugalmasabbá tenné törvényünket. Rendszeres átdolgozást igényel a magyar állampolgársági és illetőségi törvény, mert az, a külföldön szerzett tapasztalatok szerint, sok részében idejétmúltnak tekinthető. A belügyi szakosztálytól elválasztandó lenne a IV. Népjóléti szakosztály. Ehhez tartoznának a munkásmozgalmak, a szakszervezetek és amit még Magyarbenézniök. Angliában a Silvermanok, Franciaországban a Mochok és Amerikában a Julius Rosenbergért siró sajtóhéroszok máris az ó-szövetségi gyűlölet átkaival rohamozzák Mac Arthurt. A bajuszáról nem viccelődhetnek, mert nincs bajusza, de egy, a vasfüggönyök mögött remegő világhatalom prófétái már is megírják róla, hogy “önző", ’’hatalomvágyó” és a Ku-Klux-Klan szervezkedik mögötte. Jóformán még húll a konfetti eső, de már Kanadában kiáltatják feléje Mórgenthauék, hogy ,,ez a fogadtatás egy borzalomébresztő megnyilatkozása a Führerkomlexumnak ’’ TÖRTÉNELEM.VAGY KONFETTI Lesz-e Mac Arthurnak bátorsága ezzel a láthatatlan világhatalommal szembe szállnia? Lesz-e benne vitézi virtus azt megmondani, hogy ennek felszámolása nélkül reménytelen a bolsevizmus elleni harc és nem demokrácia — a demokrácia. . . .. Mac Arthur erről még nem szólt, még egy célzást sem tett, pedig a nagy lélektani pillanat vezér számára soha se volt olyan kedvező mint most. Neki nem kellene a berlini külvárosok Bierhalleiben söröskriglivel verekedni, ököllel kiharcolni a vezetést. Ö ezzel a fogadtatással egyszerre megkapta, elérte mindazt, amihez mások csak a hatalomátvétel napján jutottak el. Mac Arthur nagy hadvezér volt a Távol-Keleten. De vájjon mere majd vezér, államférfi lenni itthon? Ettől függ a világ jövője. S én ezért nem tudom, mit láttam az East River partján. A feltámadás kezdetét, vagy egy nagyon szép temetést? Világtörténelmet, vagy csak — egy gigantikus konfetti-esőt? országon nem valósítottak meg: a földmunkásság megszervezése. A magyar munkásbiztosítás Európában alig ismert védelmet nyújtott a dolgozóknak. Az OTI és MABI szervezettségét külföldi szakemberek is megcsodálták. A biztosítás intézményét azonban a harmadik és Magyarország szempontjából legfontosabb kategóriára: a parasztságra is ki kell terjeszteni. Az összes idevágó törvények, adatok, tanulmányok gyűjtése és azok feldolgozása lenne ennek a szakosztálynak a főfeladata. Tanulmányoznia kell a többi országok szociális intézményeit, azok sezrvezetét és működését. Az egészségügy megszervezése. Az oly sikeresnek bizonyult zöldkeresztmozgalomnak a további kiépítése. V. A földművelésügyi szakosztály. A világközlekedésének fejlődése olyan helyzetet teremthet, hogy az amerikai búza Magyarországon olcsóbb lesz, mint a saját termésű. Magyarországnak tehát fokozatosan át kell térnie a belterjes kertgazdálkodásra, gyümölcstermelésre és állattenyésztésre. Az ebben a szakosztályban működő gazdasági szakemberek feladata lenne az ezzel kapcsolatos problémák tanulmányozása. VI. A pénzügyi szakosztály feladata a megfelelő modern és szociális adórendszerek tanulmányozása, az erre vonatkozó adatok gyűjtése és azok feldolgozása. VII. A kereskedelmi és ipari szakosztály. A szövetkezeti mozgalom tanulmányozása. Magyarországon előreláthatólag hosszú időre lakásínség lesz ezért fontos a kislakásépítő akciók tanulmányozása és az ezzel kapcsolatos hitelkérdések megoldása. (folytatása a 6.oldalon) Javaslatok a Világszövetséghez
