Magyarok Útja, 1951 (4. évfolyam, 9-16. szám)
1951-09-01 / 16. szám
8. oldal Buenos Aires, 1951 szeptember 1. MAGYAROK ÚTJA A megszállt ország hírei A budapesti kommunista kormány rendeletére megkezdték a Regnum Marianum plébániatemplom lebontását. Az indokolás szerint szükség van erre a területre, hogy a Gorkij-fasor városligeti torkolatánál tervezett Sztálin-szobor „több levegőt" kapjon. A gonosztett mély szomorúságot keltett az országban. A templom utolsó miséjére, amelyben a hívek búcsúztatták ezt az elitéit istenházát, zarándoklatszerű sokaság indult meg. A kivonuló rendőrség durván a hivőkre támadt, sok embert megvertek és letartóztattak. A bontást az egyik „nemzeti" vállalat elkezdte, bár mérnökei közül négy keresztény mérnök is elutasította a bontási munka irányítását. A lebontandó templomok sorában következik a Belvárosi plébániatemplom, majd a Ferenciek temploma. Bezárták a Thökölyi-úti domonkosok templomát és az Örökimádást az Üllői-úton. Az antikrisztus berendezkedik. A magyarságot nemcsak lelkében gyalázzák meg, legszebb művészettörténeti emlékeit is le akarják rombolni. • A jugoszláv határon megélénkültek a hatráincidensek, szinte alig van nap hogy határsértésekről be ne számolnának. Kedves Mr. Chaolin! Egészen véletlenül láttam egyik belvárosi hiradómoziban az ön cigány-burleszkjét, amelyet itt „Carlitos el Attorante” címmel vetítenek. Mondhatom, Ízléstelenebb filmet sosem láttam. Még az európai vándor-cigány életet nem ismerő argentin néző is felhördült, amikor ön és cigányai a pálinkás pohárral, koccintás előtt kereszteket rajzoltak. Ilyen rövid kis idő alatt ennyi tömör gusztustalanság. A film őskorában sem szerepelt oly durva ötlet, aminőt ön e kis burleszk egy másik csattanójának tesz meg. Nem mondhatom el itt, mert. nyomdafestéket nem tűr meg... Nem is erről akarok beszélni. Nekünk, magyaroknak semmi közünk ahhoz, hogy a mi zenénket ki és hogyan használja fel. Minden nép zenekincse szent és magántulajdonnak számit. Aki e kincsből avatatlan kézzel eltulajdonit, az nem érdemli meg a művész nevet. Az ön zagyva burleszkjében első perctől feltűntek a magyar zenei motívumok, hallottuk Liszt Szerelmi álmait és a Rapszódia hangzatait. Már ez is elég lett volna ahhoz, hogy megkérdjük milyen jogon házasítja ön össze Liszt zenéjét ezzel a zagyva giccsel ? Volt azonban egy jelenet, amikor arcunkba szökött a vér és ha itt lett volna, pofon kellett volna csapnunk önt, hogy fogkefebajuszos ábrázata örökre eltorzuljon, ön egyik jelenetben egy heverésző cigánylányt szerepeltet, akit társai szabályszerűen tetveznek és ehhez a szennyes jelenethez kisérőzeneként a mi himnuszunkat, egy ezeréves nemzet szent dalát használja. A magyar nemzet áhitatos dallamából űz ön gúnyt, mintha esak Moszkva rendelte volna így. Chaplin úr, önt mint bolsigyanust Hollywoodban indexre tették. Nekünk ön már nem is gyanús, mi ebből a képből mindent tudunk. És nem csodálkoznánk, ha egy szép napolj önt is hiába keresné Hoower rendőrsége —atomtestvéreihez hasonlóan— Moszkvában gyártaná tovább ezeket a humor álarca alá bujtatott hitvány gvalázkodásokat. Amerika igazán nem vesztene sokat! Amerikai rádiójelentés szerint 18 cser fiatal munkaképes embert vittek a Szovjetunióba kényszermunkára. • Az új termést a leggyorsabb tempóban gyűjtik be és már a cséplőgép mellől .elszállítják. Az országban olyan hírek terjedtek el, hogy közel van a Jugoszláviával való fegyveres konfliktus kirobbanása. Ezt erősítik meg az újabb légvédelmi készülődések és ápolónői tanfolyamok. • A rendszer bosszúja a kulákság felé irányul. Már az öt holdas parasztokat is kulákok közé számítják s így sokan kutaknak számítanak az újonnan földhöz juttatottak közül is. • A kitelepítés főleg vidéken folyik erős tempóban, most Dunántúlt fésű lik át. Szentgothárdról érkező jelen tés szerint Kónya AVH főhadnagy, Polák Mór alhadnagy és Rákóczi Jenő nyomozó állítják össze a kitele. pítendők névsorát. • A kitelepítések során a gyűlölet c gészen nyiltan a rendszer ellen for dúlt. Még az AVH tisztjei is a kitele. pítettek pártjára álltak. A magyai nép hallatlan összetartással támogatja az üldözötteket. Ennek következmé nye, hogy magában az AVH szerve zetében is nagyarányú tisztogatást hajtottak végre, sok AVH tisztet letartóztattak . • Folyik az elkobzott lakások szétosztogatása. Az elrabolt otthonok után nem nagyon kapkodnak. A színészszakszervezet például húsz budai vil lát kapott, hogy az igénylő színészek közt kiossza. A húsz villára, csak egy jelentkező akadt, Gobbi Hilda, a hin hedt kommunista színésznő. Úgy lát szik, neki már mindegy! Furcsa legitimista vélemény... A Krónika című északamerikai havilap „Grősz József: Királypárti voltam és vagyok-* című cikkében különvéleményt jelentébe a Mindszentypörben és most Grősz József kalocsai érsek pőrében is jelentkező közismert vallatási módszerekről. Kereken tizenkét esztendeje, az Ivanev és Khodajev utolsó trockijisták bűnpörc óta számtalan példából tudja a nyugati világ, hogy a nagy bolsevista politikai bűnpörök fővádlottait nemcsak hipnózissal, hanem bizonyos vegyszerekkel készítették elő a főtárgyalásra. Aki csak öt percig hallgatta a Mindszenty-tárgyalásról, vagy a Vogeler-pörről helyszínen fölvett hanglemezt, az nem kételkedhetik benne, hogy a magyar kommunista népbiróság ugyanúgy használja ezeket a szörnyű eszközöket, ahogy azt a szovjet törvényszékek rendszeresen használták. Aki még ezek után is kétkedett volna, azt maguk a szovjet tárgyalási jegyzőkönyvek és kimenekült hatósági személyek bőven meggyőzhették. Kommunista-KUTYASZORÍTÓ... A Magyarországon nemrég megtizedelt kutyatársadalom még mindig erősen nyugtalanítja a népdemokráciát. Az újabb tortúra azonban már nem csupán a haszontalan házőrzőkre, hanem a kecskékre is vonatkozik. A Belkereskedelmi Minisztérium 411/ 306/1951. számú rendeletével, büntetés terhe mellett kötelezővé tette a kutyák és a, kecskék nyírását. A végrehajtási utasítás nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a két centiméternél hosszabb szőrű kutyák és kecskék bundáját be kell szolgáltatni. A kutyák nyírását a városokban a gyepmesterek végzik, egy forintért. Az értékes nyersanyagért különben 4 forint térítés jár s azt a Citrom utca 2 alatt kell beszolgáltatni, az Iván-féle üzletben, ahol különben minden egyéb szőrt is szívesen megvesznek. A rendelet Dunántúl már végre is hajtották. A kutyaszőr-kampány még Magyarország mai helyzetében is általános derűt keltett. Sajnos, nem tudható, hogy a ku. tyák mint vélekednek a dologról. Mi, dekadens nyugatiak, innen a távolból úgy látjuk, ha így fejlődik a gazdasági fellendülés népdemokráciánkban, — hamarosan sor kerül a kutya egyéb melléktermékeire is. barátok ezreit és tízezreit győzte meg és ábrándította ki az utolsó idők folyton ismétlődő leleplezése. Egy antibolsevista lap maradt csak a nyugati földtekén, amely a szovjetbörtönök tortúráit kétségbe vonja: ez a Krónika. Illetve, mint egy nyilatkozatból látjuk alias: Róbert Oszkár, ez a különös öreg sajtómatador, aki a szélső vörösből lendült át a szélső királypárti vizekre. Idővel annyira királypárti lett, hogy most inkább hajlandó valóságnak elfogadni Mindszenty, Vogeler és a többiek szörnyen bárgyú ön-vádaskodásait, csakhogy Grősz érseknek Ottó királyról szájába adott beismerését nyilt legitimista kiállásnak minősíthesse. Őszintén megvalljuk, végleg nem értjük Róbert Oszkár szándékát. Ugyanabban a pörben, ahol Grősz érsek e kijelentéseket tette, egy csomó zagyva, pártideológiai frázis közepén, állította kirakatba a szovjet bíróság a bolsevisták által annyiszor keresett, szentélctű, hős pálos perjelt, Vezér Endrét, hogy szájába az egész egyházat, a Vatikánt aljas módon megbélyegző vallomást adhasson. Vezér egész közönséges „gyilkosságokat" ismert be, a kolostorok életét a prostitúció tanyáinak szineivel festette. Ezt akarja hitelesíteni Róbert Oszkái? Úgy akar a legitimizmus eszméjének őszinte híveket szerezni, hogy közben az egész bolsevista egyházüldözést és az összes politikai bűnpöröket mindjárt igazolja is? KÁLLAY MIKLÓS budapesti órásmester Garanciával vállal javításokat! VIGENTE LOPEZ Las Hcras 1406 (Av. Matpú 700 vest. Miskolcon telibe találják a vásárcsarnokot. A kormányzó a Gellért szállóban őrizteti az amerikai hadifoglyokat. —C’est la guerre — mondják odaát. De magyar katona nem harcol Amerika és Anglia ellen. A magyar repülők, még Oroszországban sem bombáztak lakó negyedeket. A magyar katona szűkös prófuntját megosztja az ukrán gyerekkel. Miért bántják hát a mi gyermekeinket, templomainkat? A németek szövetségesei vagyunk! — mondják odaát.. Érdékes! Március 19-ig, mikor Magyarország még független volt, nem voltunk a németek szövetségese. Most hogy a németek megszálltak, elvették a függetlenségünket, egyszerre német szövetségesek lettünk. A magyar nép felnéz a kék tavaszi égre. A repülőgépek szárnyán ott a fehér amerikai csillag. A kastélyokban njraraló „hadifoglyok“ legtöbbjén amerikai egyenruha van. Azonban, akik a parancsot adják nekik amerikaiak -e valóban. Morgenthau Kasselből, Baruch Königsbergből, Frankfurter Bécsből.. . És a magyar nép véres könnyei között is azt mondja: Nem Amerika! Más kérdés aztán kinek használnak, vele? Szófiából most jön haza a magyar követség sajtóattaséja, aki végig( élte a bolgár főváros bombázását. A városban, ahol ha jól emlékezem két fogpaszta és egy cipőkrém gyárból állott a hadiipar, csak egykét emeletes házak voltak. Katonai célpont aligha akadt. A bolgárok meg éppenséggel senki ellen sem hacoltak, Hiszen Boris cár maga mondta: „A népem oroszbarát, a hadseregem német barát, a királynő olaszbarát. Bulgáriában én vagyok az egyedüli angol-barát. És mikor most Szófiára is ráterül a bombaszőnyeg, amikor a foszfortól égő aszfalton botokkal kell agyonverni az állatkert elszabadult majmait, akkor hirtelen megszólalnak a nagyon csekély számban lévő bolgár kommunisták. —Nézzétek! — mondják a bolgároknak — a németek itt vannak ugyan, de az oroszok azért nem bántanak titeket. Csak az amerikai „kapitalisták“ bántanak. Roosevelt bombázói nem a demokrácia, hanem a bolsevizmus előtt törik az utat. A bombaszőnyeg nyomán úgy terjed a bolsevista hangulat, mint a gyeptüz. Nemcsak Bulgáriában, hanem Szerbiában is. Belgrádra épp orthodox husvétkor terül rá a bombaszőnyeg. Tizezer halott. A szerb nép méghozzá nem is ellenség. A szerbek megcsinálták a Szimovics-puccsot és azzal a hat heti késedelemmel, amit a németeknek okoztak az orosz hadjárat megindítása előtt, körülbelül megnyerték a háborút a Nyugat számára. Jó hírek jöttek a Balkánról — mondta Churchill. Most Nedics valósággal zokog a rádióban, amikor azt kérdezi az Angliában lévő szerb királytól: „Felség! Hogyan történhettélt ez! A szerb kommunisták, Titoék pedig azt mondják: Az oroszok nem bántanak titeket. Az oroszok a mi szövetségeseink. Kik bombázták Pesten Washington szobrát? Vájjon tudják-e mindezt Nyugadton? Tudjáke milyen hatása van egy ilyen nyugati bombázásnak ott, ahol minden az orosz „felszabadítókra“ emlékeztet? Vagy talán éppen ezt akarják, akik a háttérben állanak? Valakik Európát akarják elpusztítani. A kereszténységet. Nem az amerikai repülők. Nem az amerikai katonák. Hiszen a katonának parancsolnak. Azt kell megnézni, ki parancsol. Háttérben, a függöny mögött. ,A német háborún kívül van egy Európa is. Van kereszténység. A kölni dóm, a bécsi Stephanskirche, Monte Cassino, a müncheni Pinakothéka nem hítlerizmus. A debreceni Ispotály-templom nem „nyilas“ párthelyiség. De itt az pusztul, ami kőbe vésve, pergamentre írva, kőcsipkékbe metszve eleven tiltakozás a pártdiktatura ama része ellen, amelyről azt mondjak: új pogányság. Ez a Washington szobor itt a Városligetben tragikus szimbólum. Valakik Amerikával Washingtont bombáztatják. Kicsodák? Csak sejtjük. De majd mikor egyszer Münchenben, Regensburgban találkozunk Amerika katonáival — az igaziakkal — a romok előtt eltakarják a szemüket és szégyenkezve mondják: —Ezt nem lett volna szabad! Ezt nem Amerika csinálta. Vájjon tiltakozik-e mindez ellen az a célirányos humnazimus, amely csak a sárgacsillagot látja az egész világomlásból? A magyar gyereket ki sajnálja? A magyar parasztért kinek vérzik a szive? Ismét egyedül vagyunk. A Nyugat ellenünk fordult. Vájjon miért? Vájjon le merjük-e tenni egyszer Bárdossy papirhadüzenete mellé a letépett gyermekfejet? Vagy majd felakasztjuk azokat,1 akik láttak és — kiábrándultak!?
