Magyarok Útja, 1951 (4. évfolyam, 9-16. szám)

1951-09-01 / 16. szám

MAGYAROK ÚTJA Buenos Aires, 1951 szeptémber 1. 7. oldal is lehet beszélni mint az ausztrál-an­gol, érthetetlen, hogy más zene is van mint a jazz, érthetetlen, hogy más húst is lehet enni mint birka­húst cs végül elképzelhetetlen, hogy valami jobb is létezhet, mint Ausztrá­lia. Áz ausztrál meglehetősen elfo­gult nacionalista és nemigen ismeri a toletancia fogalmát a nem angol­szász bevándorlókkal "szemben. A DP szorgalma olykor felháborító. . Az ausztrálnak minden ,,bloody fuckerí' s gyakran még saját magát is ezzel a jelzővel tiszteli, meg s kö­zömbösségében ha valamivel már na­gyon meg van elégedve, megelége­dettségének „not bad" kifejezéssel ad megnyilvánulást. Pérfiatlannak tart­ják a tetszetős öltözködést, hajhálö stb. használatát, szeretik a fzragatlan tréfákat. Mindamellett alapjában vé­ve az ausztrál jóindulatú és távoli, óceánokkal körülvett hazájában teljes biztonságban érezvén magát, gondo­san kerül minden erőfeszítést mond­va „minek erőlködjek, akár lassan, akár gyorsan dolgozom mindegy, mert a birkák úgyis legelnek közben s úgyis mindannyian a birkák gyapjú­jából élünk". Ezekben az ideális állapotokban élő ausztrálok közé megérkeztek, ;az Európában kiéhezett DP-k, akik a hosszas nélkülözések után lehetőleg mindent azonnal szerettek volna, elér­ni és mivel céljaik eléréséhez elsősor­ban pénzre van szükség, hihetetlen munkatempóba kezdtek. Az ausztrá­lok féltékenysége felébredt ami nem csoda, féltek, hogy tőlük is ezt a tem­pót fogják követelni.- Valóban cso­dálatos, hogy egyes DP * mit tudtak teljesíteni 1—2 évi itt tartózkodás után. Az ausztrálok nem tudják azt n t gérteni, hogyan lehet valakinek fa­jai háza, vagy autója ilyen rövid idő után és némi irigység keletkezik ben­nük, elfeledkezve a lóversenyre és úrira elpazarolt sok i 'ízről. Legnagyobb nehézséget jelciné azonban az an gól nyelvismeret hiánya, amely nagyon sok félreértésnek és egyenetlenségnek okozója. Az auszt­rál nincsen'idégenekh-z' szokva és ha egy angol szót valaki nem úgy ejt ki, mint ő,'nem érti meg es nincs is hoz- Zu képzelőereje, de ne n ¡s vész iá radságot, hogy gondolkozzék,1 hogy nit is akarhat másik. Páratlan szociális gondoskodás A bevándorolt DP. piák nehezen. kein'hét társadalmi kapcsolatba auszt­rálokkal, nem is beszélve az u. n, jobb körökről. Nyilvános szórakozóhelyek a; k csekély számban vannak és va-, sétnap . minden szórakozási. lehc .”ség. hiányzik. ,A bevándorolt, DP. tehát egyedül érzi magát. Soaaszm gon., doltam, hogy. a DP-k között oly sok barátja van Németországnak. Csak dicsérni hallom, Némecotizágot és so­kan visszavágyódnak oda. Sokakat csalogat a volt ingyenes táboréin, az emellé feketén húzott mun «'.nélküli segéllyel, de sokakat vis'-.raniv a: otta­ni fejlétebb életforhia és: a. sok meg­próbáltatás révén megértőbb, liémct nép barátságos.dib n.igaraúása: Különösen nehéz a helyzete a volt intelligenciából lecsúszott, lényegileg szakmanélküli, vagy legalább: is. kül­földön nem hasznosítható szakmáival rendelkező személyeknek,. akik persze az Vétet tüszurásait erősebben érzik mint mások és helyzetüket reményte-Böszörményi Endre: VÖRÖS XVII. lennek látva megelégedésre képtele­nek, akkor, amikor pedig minden okuk meglehetne, hogy elégedettek legyenek, mert egzisztenciájukat biz­tosíthatják azáltal, hogy olyan or­szágba kerültek, mely a munkanélkü­liséget nem ismeri és ahol még ma is több mint 200.000 üres munkahely áll rendelkezésre. Szociális szolgálatok tekintetében Ausztrália talán az egyik leghaladot­­tább ország. A szociális gondosko­dás kiterjed a polgárok egész élettar­tamára. Az öregségi,. rokkantsági és özvegyi járulék csak 20 évi itt lakás után esedékes és fizethető, de a többi juttatásokban a DP-k is részesülnek. Különös figyelmet szentel az állam a gyermekek támogatására. Az első gyerek születésénél az anya 15 font ‘segélyt kap. Kettes, hármas stb. ikrek ‘esetében még 5—5 fontot minden további gyerek után. A második és harmadik szülésre 16 font jár. Min. den életben maradt gyermek után, 10 shilling segélyt fizet az állam he­tenként. Munkanélküli segély, beteg ségi segély a DP-knek a megérkezés napjától jár. Mindezt ingyenes isko­lák és kórházak egészítik ki. Csekély erőfeszítés történik az ausztrálok részéről a DP-k' beolvasz­tása érdekében. Csak a hivatalos szer-, vek, .az International Rotary Club, valamint .egyes egyházak mutatnak érdeklődést. .- A DP-k tudják, hogy az-ausztrálok egy. része gyűlölettel vi­seltetik irántuk és őket valami má­­sodrangu, cigányokhoz hasonló, sze­mélyeknek tekintik. Ha a bevándo­rolt DP-k a lakosság részéről több szeretet és megértést' találnának, ezt hasolnló módon fizetnék vissza. Sok bevándorlónak kell szenvednie auszt­rál munkatársai részéről sértéseket és megaláztatásokat gyenge angol nyelv­tudásuk miatt és a bevándorlási ható­ságok és hivatalos szervek részéről is sokan találnak segítség és barátságos­ság helyett nehézségekét és igazság­talanságot. Ha egy DP- követ el valami kihá­gást, a törvény keze erősebben sajt le rá, mintha ugyanazt egy ausztrál kö­vette volna el és az esetet az újságok volt nemzetiségének gyakori hangoz­tatása mellett szellőztetik. Ha azon­ban egy angol bevándorló követ el valamit, úgy nem Írják ki nemzetisé­gét, hanem csak megjegyzik, hogy egy' bevándorló ezt és ezt tette, hogy az emberek azt hihessék, bogy egy DP. volt ismét a, tettes. Általában a lapok elég sokat foglalkoznak a be­vándorolt DP-kel olvasók által be­küldött levelek formájában. Ezek a levelek három csoportba oszthatók: a) amelyeknek célja a figyelem elterelése; b) irigységből Írott levelek; c) ostobaságból irt levelek. Az első csoporba sorolható levele,­­két többnyire a másvallásu polgártár­saink írják. Ők messzemenően a leg­­gyűlöltebbek az ausztrálok szemében. Minden igyekezetük azon van, hogy a figyelmet magukról a szintén elég népszerűtlen DP-kre irányítsák. Az irigység által imjitott levelek a DP. ket szeretnék minden módon háttérbe szorítani Pl. a kontrakt felemelése 5 évre, házépítés megtiltása, vagy kor­látozás?!, DP-k elhelyezése kizárólag vasút és útépítési munkákban stb., stb. (sárga folt és külön szakaszok kérdése még nem merült fel). Az nak (az ausztrálnak már megvan a háza és-autója ő tényleg nem a pénz­re hanem az italra és lóversenyre gondol), tul lassan tanulnak angolul a DP-k stb., stb. Az ausztrál front­harcosok egyesülete pl. javaslatot tett,. hogy a DP-ket egy év után vizsgáz­tassák le és, aki nem tud angolul, vi­gyék vissza Európába. Ezt nyilván olyan emberek Írták, akik nemcsak, hogy soha idegen nyelvet nem tanul­tak, de talán még a sajátjukat sem tudják rendesen. Szoktunk válaszol-­­ni az ilyen levelekre, sajnos azonban csekély kivételtől eltekintve, nem közlik a lapok válaszainkat. Más részről meg kell azt is jegyez­ni, hogy Ausztrália elég nagyvona­lúan és jóindulatúan kezelte a beván­dorlást s ennek következtében igen sok kétes elem is került ide. Sokan éltek vissza az Ausztrálok bizalmával. Csalások, kihágások, hazudozások, a jobb és előkelőbb Európára való örö­kös hivatkozás elég rossz légkört te­remtett,' és a kezdeti bizalmat aláásta. Ennek ellenére a bevándorlók nagy többsége jól érzi magát, mert némi ügyességgel, az emberekkel való bán­ni tudással mindezek a nehézségek elég jól áthidalhatók. Lényég az an­gol nyelv ismerete és annak tudomá­sulvétele. hogy ez nem Európa és hogy a bevándorlók, nem pedig az ausztrálok kell, hogy alkalmazkodja­nak. Addig is, míg a hullámok elcsen­desednek, mindenki szorgalmasan dol­gozik és gyűjti a pénzt. Ki azért, hogv felépíthesse ausztráliai házát, ki pedijj azért, hogy mielőbb elhagy­hassa Ausztráliát és más országban próbálhasson szerencsét.. ostobaságból irt levelek kifogásolják, hogy a DP-k csak a pénzre gondol­Cr.E. VIHAR A bomba-orkántól azonban a magyar nép riad­tan' kérdezi. Miért kapjuk ezt? A Szent László gyermekkórhazat teli találat érte. Letépett gver­­mekfejeket gyűjtenek egy ruhás kosárba. Szőke fej; barna kis leányfej, véres, pufók kis kezecske. A Mária Valéria telep nyomortanyáján százak haltak meg. Nem tudjuk, mit séjteiiek odaát a tengeren túl ennek a szónak jelentőségéből:-—Légiriadó! A bolstevisták csak kétszer bombázták Budapes­tet. Leszórtak néhány kis bombát, nem okoztak semmi kárt, aztán sietve elmentek. Másodszor le­lőtték mind a 76 hazatérő gépüket. Azóta nem jöt­tek. Most a HÉV. soroksári úti végállomásánál hirte­len megszólalnak fejünk fölött a szirénák. Körül gyárak, hidak, vasúti átjárók, gáztartályok. Közel­ben Csepel és a ferencvárosi pályaudvar. Egy föld­szintes ház pincéjében nyilvános óvóhely. Ha va­laki rádob egy nagyobb követ, beomlik az egész. Mégis legalább száz ember zsúfolódik össze benne egy német katona kimegy az udvarra, leteszi maga mellé a puskáját, oda hívja a ház nagy farkas ku­tyáját. Egészen mindegy —mondja. — Idekint leg­alább ez a viskó nem temeti, be az embert. A'A emberek kint állanak az udvaron. Eg-yhangu vélemény : bombázás nem lesz. Miért bombázzanak bennünket az angol-a merikaiak. Hiszen Churchill megmondta; nem bombáztatom Budapestet, mert a magyar parlamentben, több barátom van, mint az angolban. Az oroszok nem mernek nappal jönni. Tehát bombázás nem lesz. Fél óra múlva a soroksári dombok fölött hirte­len apró, kerek fehér foltok jelennek meg. Valaki clkiáltja magát! —Jönnek az amerikai ejtőernyősök! A pesti pesszimista azonban azt mondja. —Pucoljunk lefelé az óvóhelyre! A letépett gyermekfej Néhány pillanat múlva Soroksár fölött feltűnik egy amerikai légi raj. Ezüst fehér óriási gépek szárnya csillog az . áprilisi napban. Utána pedig egyszerre megremeg a föld. Mintha óriási acélök­lök verpék körülöttünk a talajt, az. eget. A légel­­háritók lőnek?, Vagy ez már a bombázás? A kö­vetkező pillanatban remegni,.,inogni kezd az egész épület. A pince vasajtaját bevágja egy titokzatos erő. Keserű-édes füst ömlik be'rajtajés a füst kö­zepén ott áll az öreg német baka. Mellette a far­kas kntya¿ —:Ez bomba volt! — mondja. Itt esett le húsz méterre. , A németnek és a kutyának semmi baja sincs. A légnyomás azonban kettétörte a puskáját. Kint újra süvít; újra dörren valami. Aztán fél órákon keresztül zuhog a bomba. Az asszonyok sírnak, imádkoznak. A férfiak sápadtak. Végre valaki jön. Lefutás! Kimegyünk az utcára. Az óvóhelyet valósággal körülbombázták. Az úttesten szétgörbitett villa­mos sitiéit, eltört lámpaoszlopok, letépett háztetők. Füst. Tűz. Vér. Az első gondolatunk. Vájjon mekkora pánik le­hetett a városban. És amit látunk az a magyar élet különös cfeodája. Mellettünk egv fiatal asszony megy vassisakban. Kilátszik alóla a löporfüstös, szőke haja. És ma ráismerünk. Ez Budapest! A hősi város; A suttogó, vicces, örök pánikban élő Budapest, a fűzből, a lángokból felemeli a fejét. Magára ölti a vassisakot, és egyszerre a hősök vá­rosa lesz'! Ha ‘az angolszászok egységet akartak volna teremteni a német megszállás ellen, akkor nem lett vóllia szabad bombázniok Budapestet. Ez a város most egybe kovácsolódik, hőssé válik és tűrni, harcolni fog. A Telki hatás pontosan az el­lenkezője annak, amit mindenki várhatott. Az édesanyám,, aki az édesanya örök aggódásával kiséri lépéseinket — mikor újra találkozunk — megölel. Nem azt kérdezi, hogy nem történt-e ba­junk? —1Úgy - e nem féltetek? —1 ez a legelső szava. Roosevelt szőnyeget terít a bolsevizmus elé Azt már megértük, bőgj’ — a rádió híradása sze­rint —• Takaró Géza flagytiszteletü úr az együttér­zés jelképeként felvarrta magára a sárgacsillagot. De vájjon tiltakozik-e valaki az ellen, ami a gyer­mekeinkéi történik. Ezek a gyermekek nem názik, nem hitleristák, nem pro-názik. Ezek csak gyerme­kek. Magyar katona egyetlen egy sem harcol a nyu­gati fronton. A légvédelmi tüzérségnek rá sem volt szabad lőni a magyar légi térben akadálytala­nul röpdöső angolszász gépekre. Vájjon milyen in­dok alapján kapjuk mindezt? Bárdossy papír had­üzenete. amelyet Roosevélt sem vett komolyan, vol­na a jogcím erre, ami történik. Roosevelt csak annyit jelentett be a Kongresszusnak, hogy Ameri­ka hadban áll a magyar — kormánnyal. De nem a magyar néppel. A bombákat azonban nem a Sán­dor palota, nem a kormápy kapja, hanem a gyer­mekkórház, a nyomortanya. A magyar nép ! Igaz, hogy Hitler valóban bombáztatta annak idején a katonailag védett Varsó teherpályaudva­rát, a londoni dokkokat, a Coventry repülőgépgyá­rat és a Rotterdamban maradt védekező, holland katonai egységeket. Azonban mondják meg nekünk végre, melyik magyar repülő dobott, csak egy gyu­faszálat is az Empire Staate Building-re? Hol harcol egyetlen magyar katona a nyugatiak ellen? Az angolszász gépek azonban jönnek és — úgyis mint hadicélpontot — a Városliget kellős közepén telibe találják Washington szobrát. A Dunántú­lon mélyre ereszkednek az amerikai vadászok és, belegépfegvvereznek a mezőkön szántó parasztba,' mint hadi üzembe! Ugyanekkor a barbár magya­rok a dunántúli kastélyokban, Siklóson, a Sigrav grófoknál, őrzik az angol-amerikai-kanadai hadifo-­­goly repülőket. Ugyanekkor pedig lövik az égő gé­pekből ejtőernyővel kiugró magyar repülőket. Egyik repülőzászlós az ég és föld között kap 72 lö-'

Next

/
Thumbnails
Contents