Magyar Végvár, 1955 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1955-04-01 / 4. szám
1955. április Magyar Végvár 21. oldal kívánnak, lelkűk fogékony egy uj ideológia, uj eszmei elgondolás iránt. Ha az e,litett lelki űr keletkezésének okát közelebbről megvizsgáljuk, azt találjuk, hogy annak eredete ugyancsak egy másik ideológiában, egy másik eszmei elgondolásban rejlik, amelynek erőszakos lerombolásával igyekszik azt a talajt elókésziteni, melyen azután - a múlt romjain - uj elképzeléseit megvalósíthatja, uj életformát követő társadalmát, államát felépítheti. Ez az ideológia Marx és Engels tanain alapszik és először szocializmusnak nevezték, mig Lenin és Sztálin azt saját népük barbár ösztöneinek kifejlesztésével egy uj embertípus megteremtésére kívánták felhasználni, hogy azután ennek az uj, materialisztikus alapokon kitermelt fajnak segítségével a világot meghódítsák akkor, mikor a pánszláv elgondolással Europa szláv népeit máris 0- roszország uralma alá juttatták. Miután azonban Marx elgondolásának megvalósítására munkásság képezte az eszmei alapot, melynek létrehozására viszont az osztályharcot tartotta legcélravezetőbbnek, először az emberiségnek Istenbe vetett hitét kellett az emberek leikéből kiirtani, hogy az igy keletkezett űrbe a maga világnézetének palántáját sikeresen elültethesse. Az I. világháború nagy, addig ismeretlen mérvei és szenvedései erre alkalmassá tették az emberiség lelki beállítottságát. Mig addig csak néhány beteges mentalitású vagy önmagával és a világgal meghasonult egyén kereste keilégithetetlen boszu- és becsvágyára, esetleg hatalomvágyára az alkalmas terepet a marxizmus síkján, az I. világháború után a fogolytáborok lelkileg agyonkinzott áldozatai az u.n. ‘drótbetegségnek’, mely a szögesdrótos táborok mentalitásában született és fejlődött, az anyagilag tönkrtett, hazátlanná vált, majd idegen rendszerek alatt szenvedő milliók ügyes agitátorok szónoklatainak hatása alatt elvesztették az Istenben való, beléjük nevelt hitet és uj élettartalmat, Sletcélt kerestek az igy támadt ür betöltésére, mely uj ideálok nekik és társaiknak - esetleg az egész emberiségnek - üdvösséget, boldogulást, megváltást Ígértek. Tehát az a körülmény, hogy a mai eszmei elgondolásokat képező eszmék, amelyek az emberiség sorsára, annak jövőbeni kialakulására döntő leg folynak be, - nem az ember természetéből folynak, hanem a mesterségesen előidézett lelki üresség következménye, világosan mutatja, hogy azok természetellenesek és semmi összefüggésben nincsenek az emberiség lelki fejlődésével, a kultúra haladásával. HITLER és MARX Hitler eszmei elgondolása is csak úgy terjedhetett, hogy a körülmények, melyek között az akkori német nép élt, az ő eszméit elképzelhetőnek, keresztülvihetőnek és céljait német hazafias szempontból kívánatosnak tüntette fel a német nép előtt úgy, hogy az megragadta a német nép képzeletét, mely lelkesedéssé, majd erővé és hatalommá fejlődött ki. Ha az 1919-es békeszerződések súlyos feltételei és a megbékülési gondolatot nélkülöző rendelkezései nem nehezedtek volna fojtó súllyal a német nép hazafias rétegeire — s ha Oroszország hegemóniára való törekvésével nem jelentett volna végzetes veszélyt Nyugatés Németország számára, — ha Franciaország nem követte volna azt az orosz pánszláv politikát, mely az Osztrák Magyar Monarchia megsemmisítésére és Magyarország megcsonkítása után most már a Német Birodalom megfojtására, bekerítésére törekedett, — hiába állt volna Hitler elgondolásával, mely ily háttér nélkül a meggyőző és abszolút átütő erőt nélkülözte volna, a német nép elé, soha ezekből egy uj ideológia, uj elgondolás nem fejlődhetett volna ki. De ilyen helyzetben egy embernek volt egy ideája: A lazáját fenyegető bolsevista veszélyt véve alapi! oly elgondolást hirdetni, amely a német népét, a német hazát, röviden: a germán fajt naggyá, íuropa urává teszi. Erre irt egy könyvet: ‘Mein Kampf’. Az elgondolás szikrája oly lángot vetett, hogy az egész világot megrengette. De az ő elgondolásának is az volt a hibája, hogy az Istent és az O parancsolatát: ‘Szeresd felebarátodat, mint önmagadat’, teljesen figyelmen kívül hagyta. Ellentétbe kerülve a paranccsal, harcba szállt az Istennel, kinek helyét követői szivében elfoglalta az — ideológia, a pártszellem ! Marxnak is volt egy elgondolása. Világmegváltó kívánt lenni úgy, hogy a világ társadalmát egy osztály uralma alá hajtja elgondolásával. Megirta erre vonatkozó könyvét: ‘Das Kapital’ címen, mely szintén lángra kapott azok szivében, ‘kik szintén világot akartak váltani', noha - ahogy a az eredmény mutatta - az uralomra kijelölt munkásosztály helyzete akkor sokkal jobb volt, mint ma Marx eszméinek birodalmában és semmi külső ok sem kényszeritette harcának meginditására, mely semmi magasztosabb emberi célt sem tűzött maga elé. Két társadalmi osztály helycseréje az osztályharc eszközével alig nevezhető magasztos eszmének. Marx is kihagyta az Istent számitásábál, mert annak tanai ellenkeztek az övéivel. így tehát kiirtotta a hitet követői szivéből — erőszakkal s helyébe a materialisztikus kommunizmust adta nekik. Ma a fél világot uralják eszméi, mint az orosz világuralmi törekvések kegyetlen bajnokai. A világ másik fele fejvesztetten és megosztottan hol igy, hol úgy igyekszik a veszélynek gátat vetni s már csak a maga életformájának, szabadságának megmentésére gondol. Már nincsen gondja azok az ártatlanul szenvedő millióknak a felszabadítására, kik nem a maguk hibájából, hanem az emberiség többi részének anyagias gondolkodása és rövidlátó nemtörődömsége folytán kerültek vörös rabszolgaságba. AMORAL RE-ARMAMENT-ERKÖLCSI ÚJJÁSZÜLETÉS ALAPELVEI A MRA vezetői és tagjai mindezeket felismerve, Mr. Buchman ideájából egy ideológiát - elgondolást - fejlesztettek ki, mely szembeszállt ezzel a vörös ideológiai vizözönnel. Az elképzelés az, hogy az orosz kommunizmus tagadja az Isten létezését s egyben tagadja, hogy az ember természetét meg lehessen változtatni. Ennek ellenkezőjét kell bebizonyítani, hogy győzhessünk. Harminc éves munkássága, mondhatnám hittérítői munkája folyamán a MRA bebizonyította, hogy van Isten, kinek szavát mindenki meghallhatja, aki akarja és hogy az emberi természetet is meg lehet változtatni. A megváltozott természetű emberekből uj nemzeteket és egy uj világot kívánnak teremteni. Ennek az elgondolásnak abszolút előfeltételei vannak, mert csak a feltétlen jó szállhat szembe a feltétlen roszszal. Ezek az alapvető előfeltételek a következők: 1./ Feltétlen becsületesség minden téren, szívben, lélekben, a másokkal és más nemzetekkel való érintkezésben is. Beismerése a tévedéseknek, nyílt megtagadása a
