Magyar Végvár, 1955 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1955-04-01 / 4. szám

22.oldal Magyar Végvár 1955 április rossznak, tévedésünk áldozatainak megkövetése és a rossz jóvátétele. ‘Úgy beszéljünk ahogy gondolkodunk és úgy éljünk, ahogy beszélünk.' 2. / Feltétlen tisztaság testben is, lélekben is. Ennek kell megvalósulnia gondolkodási módunkban, az egymás­sal való érintkezésben, az erkölcsi tisztaságnak az üzlet­felek, az alkalmazott és munkaadó, a nép és vezető, vala­mint az egyes nemzetek egymással való diplomáciai, ke­reskedelmi, kulturális érintkezésében is. 3. / Feltétlen önzetlenség. Az elv az, hogy az Isten által teremtett világon elegendő hely és érvényesülési tér van mindnyájunk számára, de nem elegendő mindenki kapzsisága részére. Segits magadon, de felebarátodon is,s az Isten is megsegít! Segits az elesetteken, hontalanokon, betegeken, mert a kétségbeesés ilyképeni megelőzése ál­tal hálánál nagyobb jutalmat, - megbecsülést, békét, jósá­got, megelégedést, lelki békét nyersz jutalmul. A MRA négy alappilórje között ez az, amely a legtöbbet kíván az önuralom, lelki nagyság, helyes felismerés, szivjóság és széles látókör cementjéből, melyet az emberi alaptermé­szet ősi ösztönei: az önzés, kapzsiság, keményszivüség, sovinizmus, boszuvágy, közönbösség másokkal szemben leginkább tépnek és porlasztanak. 4. / Feltétlen szeretet. Krisztus által hirdetett feleba­ráti szeretet nagyfokú gyakorlása szükséges a MRA gigan­tikus feladatának megoldásához. Ahogy az önzetlenség megkívánja, hogy a közért és ideáljainkért nemcsak anya­gi ellenszolgáltatás reményében, hanem az ügy magasztos voltában való feltétlen bizalom és hit, a meggyőződé— ses eszmei erőtől hajtva dolgozzunk és küzdjünk, éppúgy megkívánja a szeretet parancsa, hogy a felebarátunkat minden megkülönböztetés és előítélet nélkül fogadva,mint Isten képére teremtett lényt szeressük. Emberszeretet - a becsületesség és elfogulatlanság szemszögéből nézve - parancs! Mindenkiben van egy isteni szikra, tehetség, me­lyet az összemberiseg, a haza javára magasztos célunk érdekében kifejleszthetünk és kamatoztathatunk! Szeretet az emberek, Isten összes teremtményei és a természet i­­ránt mutatja a kultúrát és annak hatása alatt megtisztult emberi lélek értékfokát. Szeretet a szép iránt annak továb­bi fejleménye, mely az emberi alkotóképesség bölcsője. A szép nemesíti a lelket. Ha felismerésére tanítunk, a lel­ket nemesitjük és csak nemes lelkek képesek a MRA négy követelményéhez mérten cselekedni és élni. A primitiv emberi ösztönök salakját a szeretet tanítómestere legtöbb esetben képes lefejteni és az alatta rejlő nyers drágakö­vet kifejtve azt a kellő nevelés segítségével csillogó gyémánttá kicsiszolni. A II" rész a Magyar Végvár májusi számában fog megjelen­ni, KÖNYVEK Tokay László dr.: KULTÚRA ÉS CIVILIZÁCIÓ. Az emigrációs könyvkiadás ‘empire state building’-je ez a tartalmában, stílusában, kiállításában egyaránt pompás mű. A Röviden, találóan úgy lehetne jellemezni: A társadalom élet-, bonc- és kórtana. Tudományos szakszerűséggel, de mégis az irásmüvészet könnyedségével tárgyalja le az emberi társadalom legérdekfeszitőbb problémáit. Olyan ez a könyv, mint a Biblia: bárhol ütjük is fel, mindenütt a logika, a bölcsesség és az igaz­ság állomásai fogadnak. A hatalmas erudicióval felszínre hozott törvényszerűségek, a horizontális távlatú okfejtések valóságos szaharai szomjúságérzetet idéznek elő az olvasóban. A lenyűgö­ző érdekességgel feltálalt és az állatvilágból vett példákkal megreflektorozott fejezetek a természettudomány legintimebb folytatás a 24. oldalon ‘AZ EMBER’ FÉLE RIP(5kÖKR(5l Megemlékeztünk arról, hogy a Triesztben éK magyarok szegény­ségükből - hisz jó szivükön kívül semmijük sincsen, 17,000 lírát küldöttek a magyar napilap alap céljaira. Ebből a tényből űz gúnyt Az Ember ‘Véndiák' álnév alatt bujkáló ripőkje. Amig a trieszti magyarok a Deákok, Pfeifferek, Peyerek, Nagyok miatt veszítettek el mindent, még a hazájukat is s most nyomorultan kell küzködniök a falat kenyérért, hogy éhen ne haljanak, mig a magyar nép árulói itt dúskálnak, akkor ez a ripők gazember a még ripőkebb Az Ember hasábjain halálra neveti magát rajtuk. Vájjon meddig terjedhet az emberi alávalóság? Vájjon miyen mély lehet az erkölcsi fertő, amelyben ez a társaság fetreng a szégyen legkisebb jele nélkül. Az elesettséget kigunyolni, amely még elesettségében is talál elegendő erőt nemes tettre - oly borzalmas erkölcsi rothadást takar, amely csak és csakis Az Embernél találhatói Balról jobbra: Msgr. Közi-Horváth, Peyer, Barankovics, Pfeiffer és Nagy Ferenc MIT KERES DÁNIEL AZ OROSZLÁNOK BARLANGJÁBAN ?

Next

/
Thumbnails
Contents