Magyar Végvár, 1955 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1955-02-01 / 2. szám
13. oldal 1953 február Magyar Végvár Kelly's Islandra, - de ez a lényegen nem változtat. A Népszava•Szabadság csodakutyája szintén előkelő környezetben ül. Jól öltözött és csinos hölgyek társaságában. A hölgyek ruháit epén megjegyzésekkel kritizálja és szabatos, átgondolt válaszoka. ad, bármily tárgykörű kérdésekre. A tudatom alatt porosodó emlékek tehát előmásztak és ünnepi nagytakarítást végeztek. Mióta emlékezem, a nngyatakarítás elől mindég elmenekültem, - most az egyszer azonban erre le Késé g nem adódott. Berregett a porszívó, sóhajtott a seprű és a poros lovnok közül élénk, fakulatlan színekkel elém lépett az Aliért Képes családi Lapja, tS régi-régi kedves beszélő csodakutyájával, a Fantomaszok rajzregényével, a kétfejű ember bosszújával egy körúti zöld villamos körül lezajlott véres szerelmi drámájával. Szinte a nyakleveseket is éreztem, melyeket édesapámtól kaptam annak idején. Nagyon hálás vagyok a Népszava-Szabadságnak, bogy a mogyar kultúra nevében a Családi Lap nagyszerűségeit újra feleleveníti. Hálám teljességéhez ugyan hiányzik a Kétfejű ember bosxuja, de amint a fenti sorokból is kitűnik, egy fejjel is megtesz az ember, ami tóié kitelik. A cikkírónak ezúton lriildpm meleg jókívánságaimat. Kívánom, hogy hosszú életű legyen a A döfi és kivaló tollával még sok sok beszélő kutyát állítson gyanútlan olvasói elé. Hálánk jeléül megküldjük Kelly's Islandra a Szabadság-Népszava Menekült Magyarországának év folyamán megjelent összes piszkolódásait, öndicséretét, rágalmát, hőstettét. Ha a cikkíró a beszélő kutya meglátogatására ismét Kelly's Islandra érkezne, kizárt, esetnek tartjuk, hogy témahiány miatt feszélyezett csendek zavarnák meg a beszélgetést. Beszéljenek az urak és ugassanak a csodakutyák csak nyugodtan rólunk.. A SZÉP LÉLEK A hires olasz író, Papini, - ‘GOG’ - jában karikatúrákat készít az emberek hétköznapi szokásairól. Ezt Írja pl.: ‘Vannak dolgok, melyeket szégyenlünk és vannak megint mások, melyekkel kérkedünk, ...pedig a szeparált, fülkék illata, az éttermek illatával mennyire rokon...’ Papini megengedheti magának azt a fényűzést, hogy a karakterisztikum kidomborítása érdekében tollával torzítson. Ezt senkisem veszi tőle zokon, nem is értik félre. A Népszava-Szabadság hasábjain azonban ilyen torzítások közönségesek, alpáriassága engednek következtetni. Ugyanis itt hiányzik, ami Papimnál megvolt: a szellemi háttér, a torzítás indokolása. Az egyik cikkíró az érzelmi életével szórakoztatja az olvasóit. Az illető amolyan stép lélek, mely azonban a Népszava-Szabadságba pakolva nem éppen meggyőz a A szép lélek emlékezik. A múlt felhasad, az elhervadt virágok újra élednek. A legszebbet és talán a legillatosabbat leszakítja, - olvasói gyönyörűségére. Füngreatz a daliás állomás-főnök keresztezi ifjú és ábrándos életének útját. A szerelmes sóhajokat azonban a szülők ellenzik. A dalia ugyanis 36 éves. A szűz azonban ragaszkodik ábbándvilágához. És akkor jött a 15 éves öccs és egy betűt felcserélt Füngreatz dalia nevében. Vájjon melyiket ?! A szende leányzó erre kiábrándultán fordult el udvarlójától. Az örök szerelmek tehát már csak a mesékben léteznek, de ha esetleg máshol is, - bizonyára nem a Szabadság-Népszava szép léikéinél. Hát nem kedves kis történet? Illatos miként a tavasz ...s egészen mély értelmű. Hatásos irodalmi téma a baloldali köpködők újságjában. Egy olyan bájos kis történet még a többi szép lélek számycsa' pásaií is fölényesen veri. Pedig a többiek is mindent megtesznek, hegt linóm női lélekkel a vágóhidak és disznóölések véres romantikáját a Parnasszusra csempésszék. A marhavágóterek és exkluziv bálok helyszíni tudósítója, a disznóölések női poétája remélem nem veszik zokon tőlem, hogy Füngreotzot, egy betű megváltoztatásával, előnybe részesítem. MÉG EGY SZÉP LÉLEK Molnár Vera neve patinás név volt a magyar, osztóik és né - met színpadokon. Az európai filmek arénájában is. Ezt a patinát - névvel együtt - egy osztrák származású hölgy bitorolja jelenleg Berlinben. Molnár Vera, a nevével való visszaélés megszüntrtése érdekében a Népszava-Szabadság másik szép-leikének a segítségét kérte. A szép-lé lek nyílt levélben válaszol, hirlapilag. Idézünk: ‘Kétségtelen az, hogy egy kezdő színésznő számára kitűnő ajánlólevél olyan név, melyet valaki nemcsak ismertté, de elismertté tett a színházi világban. Ez azonban csak rövid ideig tarthat akkor, ha a művésznő nem elég tehetséges és nem bírja tartani az előző sikert és fenntartani az ismert név nimbuszát. Itt azonban az a helyzet, hogy az a Molnár Vera, akit emigrációba és teljes visszavonnlásra kényszerűért az óhaza sorsa, tutu lajdórképpen nincs háttérbe szorítva azzal, hogy egy másik művésznő, aki állítólag szintén nagyon tehetséges, felszínen tartja azt a nevet, melyet az első számú művésznő kényszerű elvonulása miatt, előbb, utóbb elfelejtenének az emberek. Ha a jövő megadja a lehetőséget az emigrációban él: művésznőnek arra, hogy visszatérjen a magyar és általában az európai színpadokra, tőle és thetségétől függ,, hogy háttérbe szorítsa azt a másikat, akiről akkor majd az is kitűnik, hogy hol szerezte a hevét. Addig is legyen megnyugtató a művésznő számára az, hogy a nevére nem hoztak szégyent, mert azt nem tehetségtelen színésznő viselte. Nagyon szomorú, hogy már erről is csak múltidőben beszélhetünk,, mert lám a sikerekben bővelkedő filmszinésznő - már mint a berlini - idegileg letört.’ Az erkölcstelenségnek, züllöttségnek eme kán-kán tánca a baloldali köpködőknél elfogadott és megbecsült. Molnár Vera gyanútlan volt, mikor a Népszava-Szabadság hon mentő szép-leikétől kért es várt segítséget. Megmagyarázták neki, bogy a névcsalás erény, vegye megtiszteltetésnek, hogy a tehetségével kiharcolt jó nevét bitorolják. Örüljön neki, perdüljön táncra...és ha majd megint szerepelni kezd, - hódítsa vissza a saját nevét a csalótól — ha tudja! ‘Nagyon szomorú, hogy már erről is csak múlt id&en beszéltünk.’ Tehát, hogy a csalás nem folytatódik. A Szabadság-Népszava szép-lelkeit ez szomorúságra, bánatra és talán még zokogásra is ingerli. Cfc nemes, erkölcsös ingerlékenység! A magyar leányok ős asszonyok igazán bölcsen teszuk, ha ügyes-bajos dolgaik elintézését a Szabadság-Népszava széplelkeire bízzák. Azokra, akik a honfitársi jóindulatot odáig viszik, hogy külfjildi züllöttséget és piszkot dicsérnek fel, mikor a legelemibb emberi jog megvédésére kérik fel őket. NÁCIOLGGUSOK 60 soros írásában egyik elvtárs 49 esetben említi a nácit, 53 esetben pedig Hitlert. Sokat utazgat, de utazzon bármerre is, útleírásainak zamatját a nácik és Hitlerek adják meg. Ha Spanyolhonba megy, náci terrort lát, ha Németországot látogatja még, bűnös németeket, akik, mily tapintatlanság, nem verik bűnbánóan mellüket előtte. Grönlandban lenácizza a fókákat a bajuszuk miatt. Münchenben nem képes Démet férfire nézni, mert SS legényt lát bennük. Ennek ellenére nagyon sokat tartóz-
