Magyar Végvár, 1955 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1955-08-01 / 8-9. szám
1955 aug. - szeptember Magyar Végvár szorított száját. A Himnusz vége zokogással végződött. (Tnémán áldásra emelte kezét. Népe tudta és érezte, hogy az elcsatolt és ott maradt véreinkre gondolt. .0 is tudta, hogy népe vele érez és dolgozik. . Erdély népe nem is szűnt meg tiltakozni gyűléseken, hivatalos helyeken a fél Erdély visszatéréséért. S ha nem úgy végződik a háború, talán másképpen dőlt volna el a sokat szenvedett Erdély sorsa. Nem tudomy hogy ma mit mondana azoknak Márton Áron püspök, akik nem értették meg 6 életét. Fél Erdély visszacsatolása után 6 a rosszabb, keményebb kisebbségi sorsot választotta. Kolozsvári püspöki palotában a helyettese volt, ő ott maradt Gyulafehérvárt, az ö árva népével. . Ezzel is igazolva, hogy ő nem fél Erdélynek, hanem az egész Erdélynek felszentelt püspöke, mint elődei. Ott maradt ősei, nagy magyar püspökei méltó utódjaként. Történelmi megszemélyesítőnek, akire a külföld előtt is lehet hivatkozni. . Azt mondták róla, hogy az l. világháború óta nem látták nevetni. Szomorú sápadt arcát láttuk 1943-ban is s a végzetes II. világháború után Erdély nagy mártírja lett. Azt nem tudjuk, hogy hol van, éli-e mártír életét vagy eltűnt? Mint kislány én is ott voltam azon a nevezetes bérmakörutján, székely kisvárosomban.Evek távlatából ma is látom hősies, népéért mindenrekész alakját. Életével megmutatta az irányt: A másik fél Erdélyrő l sem mondott le. Én nem vagyok politikus, csak népem, a fajtám iránt érzett lelkiismeretem szólal meg. Nem szeretek nagy szavakkal dobálózni, de ma, mikor annyi sok vita folyik Erdély körül, amikor Erdély sorsáról beszélnek vagy tesznek valamit politikusaink, szeretném, ha arra gondolnának: Vájjon mit szólna hozzá Márton püspök? A Hazáért, Nemzetért, Szent István ezer éves birodalmáért csak tiszta lelkiismerettel lehet dolgozni. Gondoljanak erre azok, akik ma az ‘Önálló Erdély gondolatával foglalkoznak s kérdezzék meg lelkiismeretűktől, hogy jó-e az, mit tenni akarnak? Vájjon Márton Áron püspök mit szólna hozzá...?, T. Dombrády Dóra 13. oldal ínnnnnnnni ini ti tu m Kiss Imre VÖRÖSMARTY Emlékezés halála 100. évfordulójára. 0 volt a Költőkirály. Páratlan tekintélyét, egész nemzete iránt érzett hódolatát, dicsőségét még az a rövidesen nyomába lépő ragyogó nemzedék sem homályositotta el, amelyhez hasonlót történelmünk nem ismer s amelynek irodalmunkban legkiemelkedőbb szellemóriásai Petőfi, Jókai és Arany. E nemzedék tette azt a néhány évtizedet történelmünk hősöket és legendákat termő virágkorává, ezerévünk májusává és e kor első ébresztője, vezéregyénisége Vörösmarty volt. Költészete szinte varázslatos hatásának titka: ‘átéli, magába olvasztja nemzete vágyait, törekvéseit és leghatásosabban fejezi ki.’ /Gyulai/ A Széchenyi eszméitől feszül ó" vajúdó kor hangja Vörösmarty lantján szólal meg. Az éji homályban késő régi dicsőség megcsillogtatása uj, nagyszerű tettekre serkentő elemi erőket keltett életre. A romantika kora, mint irodalmi á— ramlat letűnhetett, de az ember jobbik énje Mélyén megmarad mesére szomjas örök gyermeknek. Francia irodalmi ínyencek büszkék lehetnek Zolára, aki olyan természetimen Írja le pl. a szénbányász köpetét, - olvasottságban és népszerűségben Zola mégsem versenyezhet soha a romantikus mesélő Dumas-val, V. Hugo-val; aminthogy Jókai Aranyembere vagy a Kárpáthy Zoltán mindig kedvesebb olvasmány marad, mint mondjuk Móricz Zsigmond Barbárok c. naturalista-realista mestermünek tartott - valóban azonban teljesen elhihetetlen rémmeséjü —elbeszélése, amelyben két komor juhász agyonveri a harmadikat fiával, kutyáival együtt. Nem a való hát; annak égi mása lesz, amitől függ az ének varázsa.' /:.Arany;/‘E hűtlen hivseggel’ keltette életre a legnagyobb romantikus költőnk a hősi múltat, a vékony történeti magot szájhagyománnyal, mondái, népmeséi elemekkel kiegészítve és hatalmas képzelőerejéből csillogó szinpompáju nemzeti mitológiát teremtve époszaiban, drámáiban. Más költeményei egész sora pedig az illető műfaj / költői elbeszélés, életkép, elégia, bordal, szerelmi, bölcseleti lira stb. / felülmúlhatatlan remeke. Hivatott méltatói, nagy esztétikusaink,Gyulai Pál, Horváth János, azt írják róla, hogy ‘költői egyéniségében mindenekelőtt valami dús pompa, valami ’kamltit&s ragyogvány...- az ihlet nagyarányú felajzottsága, állandó ódcá energiája ragadja meg figyelmünket... Ragyogó látomásain a valóság sötét emléke sajog. A halál bele é zése az élet örömeibe; tiltó tudat a gyönyörben!.^ emberálmok a tündéi pompában; képzelet a valón, zene az értelmen... Innen ihletének, borul ékony kedély szín alatt nemes hevületének csaknem elemezhetetlen varázsa.’ ‘Vörösmarty megalapította a valóban magyar költői nyelvet s a tökély magas fokára emelte. Senki sem irt szebb hexametereket nemcsak magyarul, hanem más nyelven sem.’, még Homeros és Vergilius sem. De ugyanilyen utolérhetetlen művésze más klasszikus, magyar és nyugateuropai versformáknak is. Nyelvünk és verselésünk nemzedékekkel utána élt nagy virtuózai, Mint Szabó Dezső, Babits, Kosztolányi is mesterüknek vallják, mert ‘a nyelv zenéjét senki sem érti jobban nála...Hangulatba ringatja lelkünket és valami rejtélyes bájjal hat képzeletünkre. Valami bübáj van nyelvében, melyet lehetetlen boncolni’, - mint ahogy reménytelen Paganini az ‘Ördög hegedűse’ mágikus hatású játékát szavakkal érzékeltetni. Nagyjain életéről müveik beszélnek. A szinháziéletes in - Itimpistáskodás, gyengeségeik, magánéletük kiteregetése nem magyar szokás; idegen fajta próbálta szokásba hozni, de magyar népünk egészséges ösztöne azt elutasítja. Illő határig azonban érdekel bennünk alkotásaikon túl az emberi egyéniségük is. így köztudott Petőfi szilaj féktelensége, Arany borongó kedélye, Jókai kék szeméből sugárzó derűje. A Vörösmartyról fennmaradt adatok egybehangzóan úgy szólnak, hogy alig találhatunk hozzá hasonlóan megnyerő, vonzó, szerénysége mellett is tiszteletetparancsoló, nyugodt, bölcs és férfias egyéniséget. Abból az akkor már a történelmi fejlődés következtében önhibáján kívül elszegényedő birtokos-nemes osztályból származott, amely annyi véres-viharos évszázadon át a nemzet gerince és a nemzeti szellem fenntartója volt. A szülői ház hagyomány őrzői pátriárkális légkörén kívül bizonyosan nagy része volt jelleme kialakulásában a hivatásának tudatára eoreaescucu az ísKOláinak, a cisztercia és kegyesrendi tanárai neveléséne. A gimnázium már természeténél fogva konzervatív intézmény és még hangsúlyozottabban az volt a nagymultu szerzetesrendek kezén. Egy-egy kimagasló egyéniség, mint Virág Benedek, Ányos Pál
