Magyar Végvár, 1955 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1955-08-01 / 8-9. szám
Magyar Végvár Ili oldal diktatúra atmoszféráját mentette át New Yorkba. Akik e zzel az álpolitikai kartellel hosszú évek óta együttmüködnek, akik semmilyen vonalon a kezdeményezést magukhoz ragadni nem tudták, nem érdemlik meg a jó, de még a közepes politikus jelzőjét sem. A jóhiszeműség nem lehet mentség, mert a politikus mindenre hivatkozhat, csak éppen erre nem. Még a fogfájásra is inkább. Kompromittált tucat emberekre pedig sem a szenvedő országnak, sem az emigrációnak szüksége nincs. Még akkor sem, ha csak ez volna az egyedüli hibájuk. Emigráns Pistának lépten-nyomon harca van ezekkel a levitézlett politikusokkal. Sokszor leintik őt, tudatlansággal, tájékozatlansággal vádolják. Emigráns Pista ugyanis nem ismeri a liberális éra kis politikai dátumait, vagy ha ismerte is, régen elfelejtette — nem minden szándék nélkül. Szavai azonban súlyosak, gondolatai értékesek. Élesen és határozottan ismeri fel a veszélyt, mely az ország és világ ellen tör. Ezt a felismerést nem bujtatja hazug, politikai jelszavakba. Sok ilyen Emigráns Pistánk van. Az átlag nehéz körül*« mények között keresi kenyerét, sokan egyetemi, főiskolai tanszékeken, tekintélyes pozícióban. A lényegen ez mitsem változtat. Emigráns Pista viselhet papi talárt, emelhet forró gumilapot, ő az emigráció közélete. Neki nincsenek politikai emlékei, melyek szélmalomharcra ingerük. Ha voltak is, kivágta magából. Az ő eszményeit nem vásárolta meg egy nemzetközi tőkecsoport. 0 ad!'..ad...ad, de soha el nem adja magát. Akik pedig eladják magukat, hiába hivatkoznak politikai rutinra, örökletes közéleti jogokra, a néptől,a nemzettől már régen eltávolodtak. A politikus a nemzet exponense. Aki ezzel a népi háttérrel nem rendelkezik, csak a saját zsebe politikáját űzheti. Nem is vitás, hogy ezt teszi. Azonban itt vetődik fel a kérdés, hol vannak ezek azE- migráns Pisták. Igen sokkal találkozunk, majd a legtöbbje az. Amig azonban a ‘magyar politikusok egybegyűltek’, a mi Emigráns Pistáink önmagukba húzódva bánkódnak a nemzet és az emigráció sorsán. Nem érdemtelen elgondolkodni azon, ha ez a sok értékes Emigráns Pista erőiket egyesítve szintén kiállanának a cselekvés szinterére, mi lenne akkor? Micsoda tudás, erő és hatalom duzzadna ezekben az emberekben a magyarság jövője érdekében! És nem érdemtelen elgondolkodni azon sem, hogy micsoda erő, tudás és hatalom, tetterő vész el a magyarság számára,ha ezek nem találják meg egymást! Talán nem volna érdektelen felemlíteni néhány nevet az Emigráns Pisták közül, de jobbnak látjuk erről jelenleg hallgatni. Csupán az emigrációhoz fordulunk azzal a kéréssel, hogy ne sokáig emésztődjék önmagában. Az idő kíméletlenül halad, addig cselekedjünk, amig lehetőség van arra! lUlHimUlUHMllUlUUHHimilHHUUUHTi SANTINELLI IT ALÓ KARDVIvé EMLÉKVERSENY Az Amerikai vivő Szövetség, a Magyar Nemzeti Sport Szövetséggel karöltve julius 2-án a New York Athletic Club vívótermében rendezte meg ez évi Santelli Kalo Kardvivó Emlékversenyt. A magyar vivóélet legkiemelkedőbb eseménye volt ez a verseny, melyet Magyarországon nem rendeznek meg többé s most a szabad földön a nagy mester tanítványai minden évben - felváltva az Egyesült Államokban és Kanadában - rendezik meg ezt a magas színvonalú versenyt, áldozva Santelli Kalo emlékének, akinek tanítványai ma is a világ legjobb vivői. Az idei new yorki versenyen az Egyesült Államok legjobb kard-1955 aug. - szeptember_________________________ vivói vettek részt, de voltak Kanadából is. Igen nagy melegben állottak fel a döntő résztvevői, hogy küzdjenek az elsőségért. Nagy meglepetés volt Nyilas Tibor többszörös bajnok kiesése a döntőből. így a végső mezőnyben csak egy magyar vivő szerepelt, a veterán Muray Miklós, aki már a huszas években nyert amerikai bajnokságot. Az izgalmakban bővelkedő versenyt Gorlin, Santelli György tanítványa nyerte, mig második a fiatal Dyer lett, akiből Csiszár Lajos amerikai bajnokot csinált. Általában a döntő mindegyik résztvevője a magyar mester tanítványa. Ez a legnagyobb elismerés, mely a magyar vivás művészetet érheti Amerikában. A Voice of America helyszíni közvetítést adott Telegdy György kommentálásával. A verseny befejeztével azAmerikai Vivő Szövetség elnöke mondott beszédet, Jose de caprillas, majd Santinelli György beszélt. A tiszteletdijakat Telegdy Györgyné adta át a nyerteseknek. A Magyar Nemzeti Sportszövetség ezüst ser- Gorlin, a verseny győztese kapta. Kun Éva többszörös tőrvivó bajnoknő a Kanadai Vivószövetség.üdvözletét tolmácsolta. .............................................................mm..............[limn...... A MEXIKÓI MAGYARSÁG SZENT LÁSZLÓ ÜNNEPE I. JAKab aragoniai király által a keresztény foglyok kiszabadítására alapított Mercedarius Lovagrend szerzeteseinek Toluca-i székházának templomában ünnepi szentmise volt, amelyen az összes lovagrendek képviseltették magukat. Armengol atya, szerzetes rendfőnök gyönyörű beszédben emlékezett meg Szent Lászlóról, akit a keleti veszedelem ellen összefogott keresztes hadak fővezérévé választottak, de akit az Ur magához szólított, mielőtt hivatását betölthette volna. Mexico fővárosában ugyancsak a Mercedarius atyak templomában volt szentmise, amelyen Hidman atya mondott szentbeszédet Szent László jelentőségéről. Mise után az énekkar a magyar, lengyel és a székly himnuszt énekelte. Ugyanezen alkalommalMexico összes templomában Magyarország felszabadulásáért imádkoztak" KERESZTÉNY , vagy ? KERESZTYÉN TÖRÖK ISTVÁN ■ a vallásellenes terror vérfürdő jében.. Megszuvlelendő sorokat találtam a napokban egy sárgult uj— sági apón. A nagyváradi * Magyar Lapok’ 1937 febr. 6-i számának egyik darabja került a kezem közé és a fakult sorokból közelmúltunk egyik legnagyobb hittudósa, szónoka és keresztény világnézetünknek Prohászka Ottokár mellett legnagyobb bajvívója: Bangha Béla jezsuita páter szólt hozzám és mindazokhoz, akik a mai szétesett, milliónyi utón tévelyegve egy jobb világról álmodozunk, olyan korról, amelyben az erényt megbecsülik majd s a gazt kivetik a tiszta vetésből., A napilap vajúdási problémái között nem a legutolsó fejtörés a ‘keresztény—keresztyén’ viszály kiélezése bizonyos oldalakról. Nem egyszer hallottam az utóbbi időben, hogy a napilap bizonyos vallási árnyalatú lesz és a más vallásuak nem támogathatják, mert történetesen ilyen vagy olyan vallásu magyarok irányítják, illetve dolgoznak majd az újság előállításánál. Azoknak, alak üszköt akarnak vetni az épülő magyar sajtó— hara és éppen a mi évszázados belső öngyilkos harcunk - a vallási kérdés- felvetésével akarjak csirájában megfojtani az emigráns - s általában az egész - magyarságnak talán utolsó nagy akarását, szóljon a nagy magyar hitszónok szava. Bangha Béla, - aki személyesen ismerte, tudja - ‘bigottan’ katolikus volt. Amit mondott, annak mindig magva és éle volt. Fellengzős, hirtelen kijelentéseket sosem tett, beszédei, Írásai filozófiai alapossággal felépített remekművek voltak, a filozófiai munkák nehéz fogalmazása nélkül, a szavak művészének könnyed össze(épitésével. Idézendő sorai is az akkori idők komoly folyóiraté-
