Magyar Végvár, 1955 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1955-08-01 / 8-9. szám

4.oldal_____________________________Magyar Végvár________________________________1955 aug,-szeptember volt - székesegyházának adományozott, amit ott a mai na­pig őriznek. A Hungária 1951 aue. 17-i száma érdekes felfedezésről számolt be. Kovács Aladár többhónapos szorgos kutatás után az aacheni Dóm kincstárában felfedezte Szent István, Szent László és Szent Imre ereklyéit. Nagy Lajos kirá­lyunk eszményképének, Szent László tiszteletére 1364-ben a Nagy Károly által alapított császárkoronázó és temetke­ző dóm keleti szárnyához kápolnát építtetett, amit a mai napig Magyar Kápolnának neveznek. A kápolnát gazdagon feldíszítette, megajándékozta és a pilisi cisztercita apát­ság gondjaira bízta. Többek között a kápolnának ajándé­kozta Szent István, Szent Imre és Szent László - ez az e­(jyetlen ereklyéje maradt meg Szent Imrének - csonterek­­yéit, amiket Henrik pilisi apát vitt Aachenbe a mai napig meglévő selyemtarsolyban. Az ereklyetartó urnák, a kápol­na kelyhei és egyéb ötvös tárgyai a 14. századbeli hires magyar ötvösművészek remekei. A török időkig az aacheni Magyar Kápolna egyik leglátogatottabb magyar kegyhely volt. Azóta teljesen feledésbe ment. A kápolnát mai for­májába I. József és Mária Terézia építették át. 1951 óta újból zarándokhely lett a Magyar Kápolna és a menekült magyarok minden évben tömegesen keresik fel a szent e­­reklyéket. Ez év junius 25-én a Szent László Emlékbizott­ság vezetett nemzeti zarándoklatot Szent László tisztele­tére a szent ereklyékhez. Befejezésül álljon itt Padányi Viktor ‘Vérbulcsu’ c. történelmi tanulmányának néhány záró sora:‘...csak egy o­­lyan magyar közvélemény, amely nagyjából tisztában van a X századbeli magyar közállapotokkal és a X. századbe­li német és bizánci fejlődés irányával és annak roppant jelentés égével, képes arra, hogy meg tudja érteni és csak némileg is fel tudja mérni, hogy milyen elmondhatatlanul fontos és milyen mérhetetlenül nagy volt az, amit a törzsi autonómiák szétzúzásával, a törzsek leigázásával és fizi­kai s földrajzi szétszórásával J-fitt egy egységes nemzet és egységes birodalom megteremtésére a történelmi müve­­veletíenség által ‘véreskezünek’ gyalázott Szent István a Bulcsú horka nagyszerű típusából való magyar, a né­pünket a szkíták, hunok, avarok, óbolgárok, besenyők,ku­nok rettentő sorsától megmentő, soha nem porladó kezű, áldott emlékű király...’, New York, 1955 július hó. 1 €' »I« > >i* ki »I- >: »i« i<: n< >:»»; o >i< [♦; a >:< m fl k »i« i>: ft a >i< v, n< v. n< i>; »1« k »1« m u> i>; >i< m h< k h< m »>] RÉGI ÉS UJ AMERI KASOK KÉZFOGÁSA A HŐSÖK NEW YORKI ÜNNEPÉN A Hősök Napját New Yorkban a magyarság egyetemes ünne­peként ülték meg és jelentőségét emelte, hogy a Szent István Teremben a MHBK által rendezett ünnepélyen az összes egyházi ésvllági körök részvételével a régi és ujamerikás magyarok kéz­fogása megtörtént. Atermet megtöltő közönség lelkes tetszéssel kisérte az ünnepi szónok, Ft. Borsy Engelbert OFM. v. tábori főlelkész nagyhatású beszédét amelyben méltatta Magyarország évezredes hősi kiállásának jelentőségét. Megkapó volt a műsornak az a kiemelkedő pontja, amikor az Amerikai Magyar Szövetség Keleti Kerülete nevében Hattayerjó­­zsef alelnök ünnepélyesen átadta MRS. Elke és Mrs.....közremű­ködésével azt a nemzetszinü selyemszalagot, melyet a kerület a magyar összefogás jegyében ajándékozott a Bajtársi Közösség zászlajára, Abajtársak nevében Mártonfalvay Hugo newyorkicso­portvezető vette át a szalagot és köszönőbeszédében annak a reményének adott kifejezést, hogy e baráti kézfogást jelképező szalag záloga lesz a régi és uj amerikás magyarság összefogott eredményes munkásságának Magyarország felszabadításáért. Har­monikusan egészítette ki ezt a hatásos jelenetet annak az ame­rikai selyemlobogónak átadása, amelyet dr. Dangelmajer Károly és felesége --sok bajtárs áldozatkész megsegitője —ajándéko­zott a new yorki csoportnak. Dangelmajer Károlyné zászlóanya jelmondata után Ft. Szlezák Imre plébános és Nt. Urbán József ref. esperes áldották meg az uj zászlót. Az est művészi részében nagy sikere volt Vereczkey Kiíró énekmüvésznőnek a Menekültek Himnuszával és magyar dalok­kal, Pongrácz István zongoraművésznek klasszikus számokkal, Mikó Istvánnak Hajas István és Csákváry Zoltán költeményeinek tolmácsolásával, Kapi Aranka és Vitárius —yörgy magyar tánca­inak. A New York környéki magyar cserkész-csapat dalaival, furulyaszámaival és régi népi táncok bemutatásával ért el rend­kívüli sikert, Andreánszky károly vezetésével. Az ünnepségen megjelent amerikai és finn vendégek közül Mr.C.J.Sojka, az American Legion New York környéki h. vezető­je szólt végül az ünneplő közönséghez és méltatta a nemzetisé­gei, köztük a magyarság szerepét Amerika történetében. Tet­széssel fogadott beszédét Martonfalvay Hugo köszönte meg, aki a műsorvezetői tisztet is kitünően látta el. Az est háziasszo­nyai az Anyák Klubja lelkes tagjai voltak Mrs. Paszkoncza ve­zetésével. A magyar himnusz zárta be a hősök emlékéhez méltó, az igazi magyar szellemet és összefogást reprezentáló színvo­nalas emlékű ünnepséget. BaeaasBssssssiiisisainninsnsiiBiinn SZENT LÁSZLÓ EMLÉKÜNNEPÉLYEK AACHENBEN ÉS BRUXELLESBEN Europa szabad országaiban megtelepedett magyarok százai ju­nius 24-én a németországi Aachenbe zarándokoltak, hogy áhítat­tal adózzanak árpádházi Szent László királyunknak az ottani ősi székesegyházban Szent István és Szent Imre ott őrzött relikviái előtt. A székesegyház Anjou Nagy Lajos királyunk által épitett Magyar Kápolnájában Hász István tábori püspök nagy papi se­gédlettel ünnepi misét mondott, melynek során szentbeszédben méltatta a szent király magasztos alakját, mint a keresztény egyház és a magyar haza nagy szolgáinak lovagi eszményképét. A misén a bonni kormány, Aachen város polgármestere, a német katona-szövetség, valamint a belga ‘Szabad Magyarország Bará­tai’ népes küldöttségekkel képviseltették magukat. A jelenlevő magyarok soraiban ott láttuk József kir. herceget, Farkas Ferenc és Juszthy Emil vezérezredeseket, Zákó András és Záray Sándor vezérőrnagyokat, Liptay Lajos v. felsőházi tagot, Baross Gábor v. képviselőt. Szilágyi Lajos huszárezredest, Kozma Ferenc vk. őrnagyot és számos másokat; a belgák Magyar-barát körét Dé­­nesfay István, a kör magyar főtitkára kísérte. A szentmise után a Szent László Emlékbizottság tartott - az i­­degen vendégek jelenlétében - ünnepi ülést, melyen József kir. herceg elnökölt s Farkas Ferenc vezérezredes méltatta a szent katona-király életművét. Az ülésen magyar, német és francia nyelven felolvasták az Emlékbizottság százatát, mely a követ­kező szavakkal zárul: ‘Amikor itt áhítattal borulunk le ereklyéid előtt, oh szentséges, dicső királyunk, László, megfogadjuk nagy szent fogadalommal, hogy példádat követve és alkotásaidból e­­rőt merítve, lankadatlanul fogunk küzdeni keresztény egyházunk dicsőségéért és ősi hazánk egységéért és szabadságáért. A Szent László Emlékbizottság tagjai ezután a belga ‘Szabad Magyarország Barátai’ meghívására és József kir. herceg veze­tésével Belgiumba utaztak, ahol junius 25-26-án belga előkelő­ségek számos fogadáson látták őket vendégül. így Buvrinnes kastélyban, ahol Arnold de Loos-Vorswaren gróf a charleroi-i magyar bányászok küldöttségét mutatta be a kir. hercegnek és Pierre de Lichtervelde grófnő bruxellesi palotájában, ahol belga közéleti személyiségekkel ismerkedhettek meg a magyarok, kö­zöttük Brabant kormányzójával, de Foy miniszterrel, Dinjart ki­rályi szárnysegéddel, Drion báróval, a keresztény-nemzeti társa­dalmi egyesületek vezérével, Mammert tábori püspökkel és a po­litikai, katonai és tudományos világ számos más tényezőjével. Nyssen vezérezredes, a ‘Szabad Magyarország Barátai’ elnöke reggelijén magasrangu katonai személyekkel ismerkedhettek meg a magyarok. A belgiumi ünnepségek kimagasló eseménye Hász püspök ur Szent Lászlóról tartott előadása és Nyssen tábornok belga-magyar kapcsolatokról szóló ismertetése volt.

Next

/
Thumbnails
Contents