Magyar Végvár, 1955 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1955-07-01 / 7. szám
1B. oldal 1955 julius Magyar Végvár erhalt’ --man kann nie wissen - Unsern Kaiser in der Schweitz’» — Isten tartsd és óvd a mi Seipelühket, Seitzünkét - és tartsd- mert nem lehet tudni, - császárunkat évájcban...!’ Budaörs után már csak az előbbi kettő maradt, mig Dolfuss, Schussnig és Miklas nem tűntek fel a porondon. A szocialisták cseh bízta-, tásra megalakították a rózsaszínű‘Republikanischer Schutzbund’, szervezetét,, mire a Hazafias szervezetéit" fők ént a Habsburg hivek támogatásával megszervezték Starhemberg Ernst Rüdiger, Bécs várának a törökök elleni hős védőjének késői unokájának vezetése alatt a ‘Heimwehrt’, mely a Marxerhof fegyveres bevételével kitisztította a szocialisták vörös viperafészkét és látszólag a keresztény szocialisták uralták a helyzetet. De. egyre több német ügynök tűnt fel Ausztriában. Ezekről azonban a közfigyelmet elterelte az, hogy Benes 1935-ös moszkvai titkos egyezményei után egyre több bolsevista ügynök árasztotta el Magyarország mellett ‘usztriát is csehszlovákiai bázisukból. Ez immár kézzelfoghatóvá tette a keletről nyugatra kúszó vörös bolsevista vüágveszélyt. Ennek, szerény tehetségeik keretében Ausztria és Magyarország között ismét közeledés állt be, mely Starhemberg hercegnek Gömbös miniszterelnöknél tett titkos látogatása után hozott ugyancsak szerény, de mégis érezhető eredményeket. De a vörös veszély nagyon is megkönnyitette a német ügynökök munkáját Ausztriában. Noha az osztrák arisztokrácia,, a volt K.u.K. tisztikar idősebb tagjai, a régi magasabb hivatalnokok és a vagyonosabb polgárság, a császárhü tiroliak stb., továbbra ismonarchisztikus gondolat hívei - szóval a német megoldás ellenzői - voltak, az antikommunista s antiszocialista rétegekben hódított az az elgondolás, hogy a vörös világveszély ellen csakis Németország védheti meg Ausztriát. Ugyancsak csodálkozott volna Bécsnek egy régi időkből való barátja, ha 1938 márciusában a bécsi Opernplatzra verődve as ott szorongó sok ezer főre menő tömeget látta volna, mely a német utazási iroda, a Reichsdeutsche Reisebureau óriási sarokablakai felé tolongott. A kirakatban egy oltárfélén, virágerdő közepette állt Hitler életnagyságu festménye, a kirakat mellett két osztrák rendőr. A tömeg odáig előre jutó tagjai odaszoritották arcukat az ablaküveghez, a kobrakigyó által hipnotizált egér csillogó tekintetével, mig mások odébblökték őket. Tudja-e miért áll itt az a két rendőr?’ - mondja egy ur. ‘Nem azért,hogy valaki be ne törje az ablakot, hanem azért, mert azt nyalnák és az közegészségügyi szempontból veszélyes. Testi ragályt téréi jeszt! Dehát úgysem jelent semmit, mert Schussnignak úgyis 90%-es többsége van. Hogyan? Nos, a 10 választókerület mindegyikében 9% az övé s ugye 10x9 az 90. A Miklas úgyis Adolf felé hajlik...’ Ily tüntetést a mai időkben a ‘közvélemény spontán megnyilatkozásának’ nevezik, mi állítólag bizonyos befolyást gyakorol az ország ügyét intéző hivatottakra. Viszont, ha alaposabban megvizsgáljuk a ‘közvélemény’ csirahordozóiból alakult ily tömeget, azt fogjuk látni, hogy ezek az illető ország lakosságának mindenkor ugyanazon rétegének tagjai. Ugyanazok. A vezetők, a biztatók a háttérben maradnak. A következő pénteken, egy szép márciusi napján 1938-ban a németek bevonultak Ausztriába és megvolt az ‘Anschluss’, a ‘Gleichschaltung’ stb., a tömeg üdvrivalgása között! A tömegpszihózis alapos ismerői azt állitják, hogy ily demonstrativ megnyilatkozásokban többnyire azok láthatók, kik egy városban ezrével zarándokolnak a hírnévre szert tett kuruzsló lakására, mig a hirneves orvostanár várószobájában csak néhány oly ember található, kik felvilágosultak és tudnak különbséget tenni az előnyös és előnytelen között. Tény, hogy nagy szerepet játszik a propaganda és az azzal szövetkező korrupció. A propagandát egy nemzet évszázados politikai magatartása, mentalitása, hagyományai vagy megkönnyitik vagy megnehezítik. Egy megfelelő nemzetnevelés és nemzetvédelem rendszere az országra káros mozgalom áradatával szemben erős gátat emel. Még akkor is, ha ezt a gátat felrobbantják, minden nemzet másképpen reagál, másképpen értelmezi és másképpen ülteti át saját földjén az idegen országban született ideológia elméletét és végrehajtási módjait a gyakorlatban. De az idő vasfoga, miként a reménytelenül sötét barlang kövére szüntelenül csepegő viz még a sziklát is kivájja, csak a kő minősége határozza meg a bomlasztás idejét és mértékét. 1938 március 11-én a világ nagyrésze Ausztriát a német nácirendszer áldozataként a mártirnemzetek sorába emelte. Egy évre rá„ 1939 tavaszán Csehszlovákia, mely pánszláv testvére és bacillus-gazdája volt az orosznak, ugyancsak puskalövés nélkül esett Hitler ölébe. Ot is mártírnak tekintette a világ... De úgy látszik, hogy ezzel a mártírok csarnoka megtelt. A VÉGZET ELINDUL... 1939 szept. 1-én Hitler, 17-én Sztálin gőzhengere indult meg végzetes útjára az ellen a Lengyelország ellen, mely a németek ellen épp oly hősiesen harcolt, mint a vörös hadsereg ellen, de ez az ország felosztása után korántsem kapott annyi részvétet, mint Ausztria vagy Benes Csehszlovákiája. Senki sem méltányolta Magyarországnak az örök lengyel-magyar barátságból fakadó magatartását, mellyel a német nyomásnak ellenállt és nem engedte meg a német csapatoknak területén át Lengyelország ellen való felvonulást, hogy menedéket adott az Ausztriá- és különösen Lengyelországból területére özönlő menekülteknek és hogy nem fogadott el egy négyzetcenti méternyi területet sem abból a galíciai földből, melyet a németek neki felajánlottak. Ma azt mondják, hogy ez a terület Ukrajna és egyes -bizonyára célzattal felbiztatott ukrán emigráns körök ma már az ezeréves magyar Kárpátalját követelik maguknak! A külpolitika sakkhuzákiszámithatalanok és - ‘Meghalt Mátyás király, oda az igazság! Ausztriának a németek által történt bekebelezése a német kolosszust a magyar határra hozta és a közvetlen nyomás természetesen erősebbnek bizonyult. Nem volt többé a monarchia, mely ilyen német ‘Drang nach Osten’-t megvalósíthatatlan lázálommá tett volna. Egyesek azt mondották kritizálva, hogy ‘igen nehéz egy megnagyvállalat aranyifju igazgatójának saját maga szatócsüzletében tengődni és szívesen társul a konkurrens nagyvállalatba, pláne, ha annak elnöke rokona. Viszont elkeseredik,, ha ott csak kis alkalmazott szerepében találja magát. A történészek úgy vélekedtek, hogy Csehszlovákia Benes moszkvai paktumával különösen Ausztriát árasztotta el moszkVa— i vörös ügynökökkel s igy a németeket arra kény szeritette, hogy a darázsfészek kifüstölése előtt oldalát biztosítsa Ausztria bekebelezésével. így lett Benes a bekeritőből a bekerített, A- usztria akár lelkesedett, akár duzzogott, sorsát a kényszerítő helyzet folytán el nem kerülhette. Az, hogy az osztrákok később az ‘Anschlusst’ népszavazással is megrósitették, annyit ér, mint ha ma Magyarország ‘népszavazással’ hivná meg az oroszokat további ottmaradásukra. Bizonyos az, hogy Ausztria hét évi gyarmatsága alatt épp úgy megtanulta milyen az élet a ‘vérségi-együvé tartozás’ elvén a hatalmas rokon keblére ölelve, mint ahogy pl. sok ‘csehszlovákiai szláv, ifjabb Massaryk is megismerte a pánszlávizmus orosz áldásait. Magyarország a 'német szomszédság’ által, pláne az orosz hadjárat kezdete után, igen veszélyes kényszerhelyzetben találta magát. Az ebből való kimenekülés lehetővé tételére - hogy Kállay Miklós szavaival éljek, - a logikus rendszer szabályaival egy játékot eszeltünk ki,. - melyhez, - ahogy a kritikus pillanatban erre rádöbbentünk - hiányzott az általunk logikusan elképzelt partnerünk. Ausztriában akkor némelyek úgy vélték, hogy megtalálták elképzelt partnerüket, de hamarosan ráeszméltek a keserű valóságra. A német képzetlen náci vezetőség úgy kezelte az osztrák kulturközösséget, mint egy bárdolatlan nehéz vasmunkás a legfinomabb mechanikai szerkezetet kezelné. Bécs hajdan oly előkelő, népes utcái üresek voltak, a fényes kirakatok kiürültek, a nyugati idegenforgalomra berendezett nagy szállók ürességtől kongtak és a hires semmeringi és egyéb üdülő helyek kultúrát kisugárzó, parkettes éttermei, hangversenytermei visszhangzottak a hátizsákos, szöges-bakancsos, tudatlan tömegek hangos kiáltásaitól, dorbézolásától, melyeket a német náci ‘Kraft durch
