Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)

1954-07-01 / 4. szám

10.oldal / Il.évf.4.szán / Magyar Végvár 1954 julius Garami Antal ( Afrika ) egy tábornok üzenete * DIEN -UIEH-PHU hős'védő je':' General De Castri­es május 7-én a következő drámai üzenetet "küldte a hanoi főhadiszállásra:,?A vithuinek már csak pár mé­terre vannak a rádióállomástol és nekünk már "nincs több lőszerünk. A legjobb' katonáim vagy meghaltak' vagy sebesülten tovább Karcolnák. Bármi történjék, mi nem adjuk meg magunkat. Kitartunk az utolső go­lyóig..." "' “ "flen adjuk meg magunkat..." - ez volt De Castries utolsó üzénétcT Aztán elhallgatott á'rá­dió. Másnap reggel,'azaz május 8-án a világsajtó szetkürtölte a hirt, hogy DIEN-BIEH-PHU'elesett."A részletes jelentésekből később kiderült, Hogy" az IZABELLA erőd hajnali három'óráig tartotta"magát. Ezt az erődöt kétszáz légiós védte az utolsó lehel­­letcig. DIEN-BTEN-PHU már az ellenség kezén volt, a­­raikor General GIAP a vith'uin fővezér kiadta a pa­rancsot az utolsó "rohamra. Hét batalionnal támadták a vithuinek az""Izabella erőd maroknyi"védőit éjje­li 1 órától hajnali 1 óráig. Aztán'hajnalban'az u­­tolsó fegyve'r is elhallgatott’a bástya körül,mert már nem maradt több légiós. Az Izabella erő'd elesté vei befejeződött a DIEN-UIEN-PHU tragédiája." ~ ' Az erőddel" kapcsolatban azonban volt valami, amiről a francia sajtó mélyen hallgatott," de amit észrevették a külföldi riporterek és ezt jelentése­ikben igy fejezték ki:"Az idegen légiósók a franci­­a hadsereg legjobb katonáit" 1945 május 8 - a győzelem napja." 1954 május 8 - DIEN-BIEH-PHU eles te." Milyen két furcsa dátum é‘z" a francia történe­lem dicső lapjain. Bar nagyon sajnálom""a'hősi ha­lált halt és fogságba esett bajtársaimat, de önkén- PASSAIC, N.J, hosszasan megnézett. "- Mert h'azaáruló vagyok*. - válaszoltam és visszamentem a többiek közé. Aznap délután még látogatók is jöttek, de hozzánk nem engedtek be senkit. A látogatók között volt egy öreg, őszhaju néni, aki csomagot szoron­gatott kezében és a'fiát kereste. Mindenáron be­szélni akart fiával, de az ajtónál álló karszala­gos suhanc durván ellökte a bejárattól. Mi meg ak­kor az égre néztünk ott a drótkerítés mögött és ö­­kölbe szorult a kezünk. Es történt mindez május 8-án, a győzelem ünnepén, amikor azt bömbölték a hangszórók, hogy ezentúl béke lesz Európában, mert,az orosz csapa­tok szabadságot hoztak a messzi Ázsiából. Mi már ismerjük az orosz szabadságot és e­­zért kórusban kiáltjuk Nyugat felé DE'CASTRIES tábornok üzenetét: Bármi is történjék, mi nem ad­juk meg magunkat. Ha kell, kitartunk az utolsó go­lyóig. .. -uuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuutmtiimiiuutmmiüüuuuimumiüumi LOS ANGELES. Los Angelesben a MHBK május 16-án az International Institute dísztermében megtartott összejövetelen adózott a mindenkori magyar hábo­rúk hősi halottai és a zsarnok uralmak alatt már­tírhalált halt vértanúi emlékének. A műsor számait a kolónia hazafias érzelmű művészeinek koszorúja szolgáltatta. HnmmimtummtmnmmiHimttntttmttmmmtmmmttntHmimtHmmtm telénül"is árra kell gondolnom:"Isten nem ver bot­­talí" Az igazság mindig'győzi - ezt mondtam a kín­zóin" szemé5e ;is"IL945 "május 8-án. Azon a napon ~kivé­­tel'és bánásmódban részesültünk," bár mindannyian "hazaárúlok" voltunk. Sününk az volt, hogy fegyve­resen harcoltunk a keleti pestis ellen és nem ad - tűk meg magunkat. A történelem megismétlődött: "Budapest'védőit épugy szólitották fel a megadásra akkoribanj mint DTEN-BIEN-PHUnál most a légiósokat. A válasz mind­két esetben ugyanaz volt:"Nem adjuk meg magunkat és kitartunk az utolsó golyö'íg... 2" "Milyen érdekes, hogy az internáló táborban' csak azért ütötték"bennünket hónapokon keresztül, mert védtük Budapestet, védtük a kereszténységet es védtük nyugatot.V.Még tisztán emlékezem a"győ­­zelen ünnepére. A hangszórók' reggeltől-estéig böm­bölték, hogy vége a KaBorunák és "ezentúl Kéke"lesz Magyarországon, mert az orosz csapatok szabadsagot hoztak ä messzi Ázsiából. Mi éhes gyomorral hall­gattuk a hangszóróból bömbölő furcsa "tájszólással" kiejtett szavakat és közben meggyalázott asszonya­inkra gondoltunk.'Később égy magasrangu orosz tiszt jött be hozzánk és tolmács utján megkérdezte mind­egyikünktől, hogy miért van internálva? Engem is Nagy részvét mellett, amerikai kato­nai diszkisérettel, magyarruhás cserkészfiuk és cserkészlányok sorfala között kisértük utolsó föl­di útjára KAPOTTSFY BÉLA őrmestert, az amerikai hadseregben szolgált magyar bajtársunkat. Nincs két éve sem, hogy mint sorkatona vo­nult be az amerikai hadseregbe, a koreai hadszín­térre, ahol képessége és rátermettsége miatt az elsők között kapta meg az őrmesteri rangot. Tragikus körülmények között oly fiatalon el­hunyt bajtársunktól búcsúzunk a régi, otthoni, ma­ró smenti katonadallal: "Isten veled édes Bajtárs, viszontlátjuk még mi egymást..." immiiMttímminimmmMTtMmumitmmMttiintuinMtmmummHimiimt RIADÓ A KÁRPÁTOKON. Füry Lajos és Csutorás László bemutatják az Amerikában élő magyarságnak az ere­deti magyarországi felvételek művészi feldolgozá­sával készült "Riadó a Kárpátokon" c. hangos tör­ténelmi kulturfilmjüket. Ezt az örökbecsű történelmi filmet minden i­­gaz magyarnak látnia kell. Az előadás ideje két és fél óra. Figyelje lakóhelyén a bemutatás idejét!

Next

/
Thumbnails
Contents