Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)

1954-07-01 / 4. szám

4.oldal / Il.évf.4.szán./

Magyar Végvár

1954 julius

ra joghasonlatosság alapján hivatkozással sem magyarázható' jogszerűnek.

Mindebből azonban nen következik, hogy a'kormányzói tisztségről lemondás tudomásul vétele, törvénybe iktatása és a megüresedett államfői tiszt scg betöltése törvény és alkotmány-ellenes volt. Ezekben a kérdésekben az országgyűlés alkotmányszerűen határozott és határozhatott is annak vizsgálata nélkül, hogy a kornányzo'i hatalom gyakorlásánál s a tisztségről lemondásnál történt-e illetéktelen beavatkozás .""A lemondás ténye s az államfői tisztség negüresedése kétségtelen volt s egyébre az országgyűlés nem volt köteles figyelemmel lenni.

Ka'már meddő dolog afölött tépelődni és vitatkozni, hogy a fegyverszüneti parancs visszavonás sára és a lemondásra minő és illetéktelen erők hatottak-e a kormányzóra és szabad akaratát befolyásolták-e s ha igen, miként?

A lemondás törvénybe iktatásával az ügy annak idején végleges elintézést nyert. Az ország egész területének az ellenség által való megszállásával viszont megszűnt az akkor döntésre egyedül hivatott országgyűlés működési lehetősége s titána nem volt és ma sincs olyan illetékes tényező, amely ezzel á kérdéssel foglalkozhatnék, s azt újból elbírálhatná .

Egyesek utólagos véleménye és hozzászólása pedig most már csak magánvélemény, amely sem az országban élő magyarok, sem a világ minden táján szétszorodott magyarok között még közvélemény kialakítására sem alkalmas. Még kevésbbé alkalmas a törvény alapos megtámadására vagy éppen megdöntésére.

A New Yorkban megjelenő "Krónika"' c. havi szemle 1953 okt. és nov.-i szamaiban hozzászólás jelent meg a fent említett közjogi kérdéshez s részletesen foglalkozik az akkori eseményekkel.Meddő jogi vitatkozás azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy a fent említett 1944. évi X.t.c. a kormányzó' lemondása törvénybe iktatásáról miként keletkezett és lépett életbe. A történelmi tények ismeretében semmi értelme sincs afölött is vitatkozni, hogy az ország érdekében való volt-e vagy'sem az országgyűlés részéről a lemondás tudomásul vétele és az ideiglenes uj államfő megválasztása és hogy helyes volt-e nem a nyilaskeresztes párt részéről, de az egész országgyűlés igen nagy többsége részéről (ani a nemzet igen nagy többségének akaratának felel meg) fegyverletétel helyett a háború folytatása, lényegileg az ország végsőig való védelmének folytatása s erre a szükséges költségek és minden eszköz megadása. Az ország akkori nagyjainak, köztük Serédy Jusztinián hercegprímásnak, aki Szálasi Ferenc uj államfő eskütételénél szintén jelen volt, valamint az egész országgyűlésnek oly módon meg-' támadásától azonban, hogy azok "nem az erkölcsnek, nemzeti érdekeinknek voltak védelmezői", - a történelem mái távlatában és ismeretében minden jóérzésfí magyarnak tartózkodnia kell.

Hogy az 1944. évi okt. 15-i hadparanccsal tervezett fegyverl etétel az országra nézve'minő belső és külső következményekkel járt volna, Románia esete után nem nehéz elképzelni. A további küzdelem viszont, ha nem is váltotta be a hozzáfűzött

reményeket, az ország történelmének megítéléséhez oly elszánt nagy áldozatvállalás volt, amely az ország'és a nyugati civilizáció megvédése végett évszázadokon át teljesített hősi és áldozatos küzdelmekhez, mint az egyik legnagyobb hősi erőfeszítés, méltán sorolható'.

Hogy mit jelentett az orosz előnyomulás öt hónapon át feltartóztatása Kyugat számára, azt a világ kezdi már felmérni és megfelelően értékelni. Kiemelkedő és lényeges ese ményeknek helyes meglátásában ne zavarja az emigrációs magyarságot egyesek vagy kisebb csoportok téves magyarázgatása s akkor helyes utón fog haladni az egység felé.

■“ke •

Az előző hasáb 11. sorában a -"-)-gál jelzett rész a következőképen olvasandó:

A kormányzó által okt. 16-án aláirt lemondó nyilatkozattal, - amikor Szálasi Ferenc miniszterelnökké kinevezését is aláirta, a lemondás ténye és az államfői tisztség megüresedése kétségtelen volt....stb.

AZ INNSBRUCKI MAGYAR ISKOLA közleménye.

Az innsbrucki magyar Elemi és Középiskola nehéz és nagy küzdelmet folytat a magyar jövendő_ ért. A magyar ifjúságot, jövendőnk zálogát, az egyszer mégis csak újjászülető ország épitőmunkásait akarjuk megtartani a magyarság számára és velük biztosítani az örök magyar nemzetet.

Ebben a munkában már eddig is sok megértéssel és szeretettel találkoztunk és ez a megértő támogatás bátorít föl most is arra, hogy nagy szükségünkben újra az idegenben élő magyarsághoz folyamodjunk. A német nyelv tanítása, amely itt kint még nagyobb fontosságra emelkedett, forog komoly veszélyben. A sikeres tanítás legalább a tanár részére megkövetel egy tökéletes német szótárt. Az eddig kölcsönképen használt szótár nem áll tovább rendelkezésünkre, a kereskedelemben fizetendő nagy árat pedig az iskola megfizetni nem tudja.így azzal a kérelemmel fordulunk a magyar közönséghez, akinek van u.n. nagy Kelemen-szótára, bocsássa azt az iskola rendelkezésére. Ez az egyetlen használnálható szótár lexikonformáju Két kötetes munka, a német nyelvtanításnak nélkülözhetetlen segédeszköze. Különösen az angol és román nyelvterületre került magyarság talán már jobban tudja nélkülözni, ezért kérésünk elsősorban nekik szól.-sbbbbbs- Másik kérelmünkkel inkább kartársainkhoz fordulunk, de természetesen mindenkihez máshoz is, kinek teljesítése módjában áll. Az iskola a régi, tehát 1945 jan. 1-én még érvényben levő magyar iskola törvények alapján működik. Az ezen törvényeken alapuló sok utasítás ismerete csak nagyvonalakban lehetséges és igy azt hiszem nem kell hangsúlyoznom még laikus előtt sem, hogy sokszor milyen nehézségekkel kell küzdenünk, mert az ezen előírásokat tartalmazó hivatalos könyvek nincsenek meg. Elemi iskolai tanterv és utasítás már van, de a M'zépiskolai könyvek teljesen hiányzanak. Nagyon kérjük tehát, akinek ilyen birtokában van - elsősorban tanterv, utasítás, útmutatás, rendtartás, é