Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)
1954-07-01 / 4. szám
2.oldal / Il.évf.4.szám / Magyar Végvár 1954 Julius J (J L / (J S *~f~ ,' Valamikor száz esztendővel ezelőtt Petőfi Sándor dörögte a magyar fülekbe:"Rabok legyünk, vagy szabadok, Ez a kérdés, válasszatok^" A történelem folyamán igen sok esetben ezt a kérdést intézték nagy emberek népekhez, nemzetekhez. Az ember természeténél fogva szabadságot keres és akar. Azonban a történelem folyamán mindig akadtak emberek, akik megvetették az emberek eme vágyát és saját akaratukat igyekeztek embertársaikra erőszakolni. Az emberiség hosszu-hosszu történelme a szabadságért való küzdelem. Voltak, akik megelégedtek az aranylánccal, a nekik juttatott állásokkal és ezekért eladták lelkűket; népük szabadságát, de voltak és akadtak mindig’olyanok, akik'mindent feláldoztak, még életüket is a szabadságért. Voltak, akik népüket addig rázogatták az elnyomó által rájuk erőszakolt tehetlenségből, amig az fel nem ébredt, ki nem nyújtózkodott és utolso' erőfeszi - téssel le nem rázta a rabláncot. Mert: "Fényesebb a láncnál a kardi" - zengte a magyar költő. Amerika még fiatal ország a nemzetek életkorát tekintve. Még kettőszáz éves sincs és igy történelme sem lehet oly gazdag eseményekben, mint pl. az ezeréves Magyarország, amely mögött dicső múlt húzódik meg. Azonban ma Amerika ä szabad világ utolso menedéke. Amerika sem volt mindig szabad, Amerika is járszalagon volt valamikor. Az angol birodalom tartozéka volt egykoron, amig fel nem ébredt és törvénybe nem iktatta a zsarnokkal szemben: Mindnyájunknak egyformán joga van az élethez, a boldoguláshoz és szabadsághoz. Mindenkinek kivétel nélküli Egyetlen ember sem köteles más önkényes akarata mellett meghajolni, mert az zsarnokság és megalázó az Isten'által szabadságra teremtett emberre. 1776 julius 4-én kimondottak az amerikai államférfiak, hazájukat, szabadságukat szerető emberek, hogy inkább meghalunk, de rabszolgák nem leszünk és nem kell nekünk idegen hatalom gyámkodása. " ' " " ' ' Akkor Amerika még'nem volt olyan nagy, hatalmas, fejlett és gazdag, mint ma, mig az angol birodalom nagy volt és hatalmas. Mégis.. .'elhangzott a .hivő’ szó: Fegyverre a szabadságért és a majdcsak maroknyi "lázadó" háborút hirdetett a zsarnok ellen. Azóta Amerika szabad, azóta az amerikai polgárok is szabadok és nem hajlitják meg derekukat senki zsarnoka előtt sem. A történelem kereke óriásit fordult az utóbbi 40 esztendő alatt, ugyannyira, hogy a szabad világ kicsire zsugorodott össze, a zsarnok, a legújabb zsarnok vasmarokkal szoritja halálos karjaiba a volt szabad világ szabad polgárait. Nincs kegyelem nála. Nem nyiltan harcol, hanem féreg módjára furakodik be, pestis módjára terjed. Szabad népek lettek máról holnapra áldozatai és kegyetlenségében, felülmúl minden eddig ismert zsarnokot. Amint az amerikai nép szabadságszerető nép, a magyar is az volt ezeréven keresztül, bár igen sokszor elesett a harcban. Magyarország földjét igen sok alkalommal taposta idegen csizma, de mindannyiszor feltámadt.' Amerika földje és népe nem ismeri a zsarnokság e fajtáját. Amerika földjére még ellenség nem tette a lábát és ezért volt alkalma, ereje naggyá, hatalmassá nőni az örök szabadság szárnya alatt. Azonban a történelem alakulása ezt is megváltoztatta. Igaz, hogy külső ellenség ma sincs Amerika határain belül, de jo lesz vigyáznia, mert a zsarnokság férge megfúrta az amerikai szabadság életerős fáját. Belülről támadják külső ellenség küldöttei,a szabadság halálos ellenségei.' Amikor a világ lángokban áll, akármerre nézzünk is, amikor sok-sok milliók zörgetik a rabság láncát, legyen'ez emlékeztető szabad Amerika szabad népének, hogy a szabadság egyetlen biztositéka az örökös éberség, vártáhállás, nehogy úgy járjon, mint a többi szabad népek. Amerika későn ismerte fel a kommunizmus minden szabadságot fenyegető és elpusztito veszélyét, más országok - köztük Magyarország - pusztulása és szabadságvesztése nem ébresztette fel Amerikát a veszély nagyságára és közelségére. Most már tudja, most" már látja. A szabadság ünnepe, julius 4-e nem lesz olyan gondtalan ez évben, mint^máskor. Azonban már az a'tény, hogy tudatára ébredt a veszedelemnek ad reménységet nemcsak Amerika szabadságának a megőrzésére, hanem a többi szabadságot vesztett népek uj feltámadására is. Mert a világ, a vsafüggönyök népe Amerikára tekint, Amerikától várja a szabadulást. Legyen tehát Amerika méltó dicső múltjához és mutassa az utat egy boldogabb, szabadabb jövendő felé az egész emberiség számárai
