Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)
1954-06-01 / 3. szám
17.oldal / Il.évf.3.szám / Magyar Végvár 1954 junius egységes terv, amivel a többség is egyetért. A közvélemény kiformálásához nyilvánosság kell, a nyilvánosság eléréséhez pedig sajtó.Ez születőben van. 4. Számvetés az idővel. A magyar emigráció' zöme teljes fizikai erejének bevetésével keményen dolgozik, legtöbbször olyan munkahelyeken, amelyet korábbi életében nem szokott meg. Ha tekintetbe vesszük a munkahelyig való utazásokat, valamint azt a körülményt, hogy sokaknak kétféle munkájuk is van, másoknál pedig a férj és feleség is kénytelen dolgozni, akkor nyilvánvaló, hogy szabad idejük nem sok marad. Ez a szabad idő legtöbbször pihenésre is kevés és ebben kell még az élet elengedhetetlen személyi ügyeit is elintézni. Az emigrációs közügyek számára csak ez az idő áll rendelkezésre s ezért ezt igen gazdaságosan kell kihasználnunk. Röviden azt mondhatnánk, hogy a szombat estére és a vasárnap délutánra kell korlátozódnia a rendszeres emigrációs élet megnyilvánulásainak. /Gyűlések, előadások, szórakozások, stb./ 5. Számvetés az anyagi erőkkel. Az emigrációs magyarság verejtékes munkával összedolgozott keresetéből el kell tartania a saját családját és legtöbbször az otthon nyomorgo hozzátartozóit segélyezni, azonkivül tartalékolnia kell a bizonytalan időre is, miután minden kiesett munkanap hiányzó keresetét a megtakaritásból kell fedeznie. Az elmúlt évek tapasztalatai mindenkit meggyőztek arról, hogy az embernek senkire sem lehet számítania, kizárólag saját magára. Következőleg mindenki zárkózottá és reálissá vált. Számot vet a kiadásaival. Ha/ azt látja, hogy pénze szétfolyik, eladminisztrálodik, akkor áldozatkészsége arányosan csökken. Mindég számolnunk kell azzal, hogy a magyar ember józan gondolkodású. Szereti a reális, a kiegyensúlyozott s a lényegre alapozott megoldásokat. Eles különbséget tud tenni a lényeges és a mellékes között. Ha átgondoljuk, mennyit tenne ki pénzösz- : szegben a környékünkben lévő magyar egyesületekbe való belépés, ott a tagdijak fizetése, előfizetés a sajtótermékekre, a jótékony előadások pártolására, úgy hamarosan rájövünk, hogy senkisem tud ennek eleget tenni. Ez egyik oka a részvétlenségnek. 6. Számvetés az emigráció létszámával. Az emigráció összlétszámát még soha senki nem állapitotta meg. Csak hozzávetőleges számokról hallunk, ezek azonban nagyon eltérőek. A USA-ban élő magyar emigráció lélekszárna 14 ezer. Egy magyar kisváros lélekszáma. Ha hozzávetőleges számítással 7-8 ezret férfinak veszünk s ebből 3-4 ezret felnőtt férfinak, akkor eljutottunk az emigráció megszervezése szempontjából rendelkezésre álló itteni összlétszámhoz. A felnőtt nőket érzésünk szerint - fizetés szempontjából - csak kis százalékban vehetjük ide különböző okoknál fogva: családanyák, kevés keresettel rendelkező egyedülállók, stb. Figyelembe kell vennünk egy nagy százalékot, akik elszigetelve élnek és akik közönyösek, fásultak vagy anyagilag elesettek. Ezek nem vesznek részt semmiféle magyar közösségi életben vagy csak nagyon is ritkán. Ha a legelőnyösebben számolunk s a felnőtt nők létszámából is ideveszünk bizonyos százalékot, valamint az elszigeteltek és közönyösek létszámát elméletileg lecsökkentjük, /amit idővel el kell érni/ reálisan akkor sem számolhatunk többet,mint 4 ezer főt. Ez a szám már magában véve is minden vitát fölöslegessé tesz az emigrációs egység megvalositásának szükségességével kapcsolatban. Ez a kis létszám nem bir el több szervezetet, csak egyet. Egyúttal azonban feleletet ad más kérdésekre is. Ha megvan az egység és önkéntes adóját erre a célra mindenki lerója, fejenkint 1-2 dollárt havonkint - amit, azt hisszük, szivesen megtenne bárki hozzáadva ehhez még a helyi szervezetek időnként befizetendő jótékonycélu / előadások stb./ hozzájárulásait, átlag beflyhatna a közadakozásbo'l havi 6-8 ezer dollár. Ez kb. évi 80 ezer dollárnak felel meg. Képzeljük el, hogy mennyi emigrációs feladat lenne megoldható ebből, aránylag ';>e csekély igénybevétellel, kizárólag egységes megszervezéssel. Folytatása következik a jul-iszámban. MAGYAR PIARISTA DIÁKSZÖVETSÉG HÍREI. Eckhardt Tibor, a Diákszövetség elnöke ápr. 3-án Montreálban tartott angol nyelvű előadást a "Háborús Ideológia" cimmel. Az eláadáson P.Borbély István S.J. piarista öregdiák elnökölt, felszólaltak P.Bátori József, piarista házfőnök és Pattantyús A. Károly. Április 4-én a torontoi Magyar Helikon rendezésében ugyancsak Eckhardt Tibor adott elő a "A magyar felszabaditás és a magyar egység" cimen. Kresz Géza professzor elnökölt, aki a Diákszövetség alelnöke. mmtiuunmimtu A Piarista Rend magyar ágának történetében jelentős esemény volt május 5-e, amikor Buffaloban pappá szentelték Kővári Lajos piaristát. Első szentmiséjét május 9-én mutatta be a Derby-i piarista rendház szabadtéri oltárán. Isten áldását kérjük működésére. titimiHimmtfimin Dr. Zákány Gyula buffaloi plébánost a Szentatya pápai prelátussá nevezte ki. Beiktatása a buffaloi székesegyházban történt. Zákány prelátus beiktatásán a Piarista Rendet P.Fátori József házfőnök képviselte. Gratulálunk! mmmmmmmmmmmmmmmmm AZ EV LEGROSSZABB VICCE. Egy évvel ezelőtt lapunk szerkesztőjét Himler Márton a scrantoni püspöknél följelentette. "Jo katolikus" cimen ágált, aki - legalább is szerinte - csak azért jött ki Amerikába, hogy katolizálhasson! Most olvassuk, hogy Himler Marton Tel Aviv-ben - nü ná, hol máshol? - tart előadásokat a Zsidók Világszövetsége égisze alatt.Mikor hazudott'
