Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)
1954-06-01 / 3. szám
.16.oldal / Il.évf .3.szám / Magyar Végvár 1954 junius az emigráció hivatását. Ez az, amit meg kell teremtenünk. A feladat kizárólag szervezési feladat. Ha ez megvan, akkor legfontosabb teendőként egységes, közös akarattal meg kell tisztítani a MNB-t, hogy az az emigráció méltó' csúcs-szerve és az ország hivatott képviselője lehessen. Ez biztosan megoldható', ha a feltétele - az egységes emigráció' - megvan. Addig pedig meddő ez a küzdelem. II. A magyar emigráció feladatai. A belpolitikai kérdések teljes száműzése és kizárólag nemzetpolitikai kérdések, feladatok megoldása. 1. Az ország érdekeinek képviselete a nyugati szabad világ felé á) Nagyszabású felvilágosito munka /propaganda/ a magyar kérdések feltárására, ezáltal a szabad nyugati világ rokonszenvének megszerzése és megtartása az élőszó, sajtó, rádió', film és televizió utján. Főleg angol nyelven, Részleteiben: Magyarország ezeréves szerepe a Nyugat védőbástyájaként, Magyarország kulcshelyzete a Dunamedencében, kiegyensúlyozó szerep a szláv és germán tömb között, igazságtalan bosszubékék, országcsonkitások, a feudális Magyarország vádja, háborús bűnösség, főbb alaptörvényeink ismertetése, társadalombiztosítás megoldása, stb. b) Angol nyelvű tudományos folyóirat megalapítása. c) Minden eszközzel küzdeni az ország felszabadítása érdekében. 2. Szoros együttműködés az elszakított területek emigrácios szervezeteivel: Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya, Vajdasági Mozgalom, Hárvát Emigráció, Kárpátaljai Nemzeti Bizottmány,stb 3. Szoros együttműködés a többi nemzetiségek emigrácios szervezeteivel: ABN és AFABN 4. Az emigráció feladatainak megfelelően, egységes irányelvek kitűzése és azok érvényre juttatása az emigráción belül. 5. Az emigráció saját érdekeinek képviselete: a) Támogatás munka és lakás-szerzés terén, b) Iskolák felállítása, fenntartása illetve támogatása. A helyi szokások szerint egyenértékű, de magyar tantárgyakat is oktato közép és főiskolákra gondolunk, mint pl. a USA-ban a piarista atyáké. Természetesen protestáns keretben is. 6. Az emigráció társadalmi életének összehangolása az egységes irányelveknek megfelelően. 7. Kapcsolatok tervszerű kiépítése a régi magyar társadalommal. Végcél az egyesülés. 8. Felkészülés /terv/ háború esetére. /E feladatokat itt csak vázlatosan érintettük, mert egyelőre fontosabbnak tartjuk és sürgősebbnek is, soraink rendezését: a megszervezést./ III. A szervezés alapelvei. l.Az összefogás szükségességének felismerése és széles körben való terjesztése. Az emigrációnak erőteljesen és hatásosan kell képviselnie azt az eszmét, ami az emigrációba kényszeritette. Minket a kommunista-pánszláv imperializmus hajtott az ország elhagyására. Ellene csak összefogva tudunk erőteljesen küzdeni, ha ennek szükségessége az emigráció minden tagját áthatja. Ha ismerjük az emigráció feladatát, amit a hazánk és fajtánk iránti kötelesség ró mireánk, akkor egyetérthetünk abban, hogy célunk közös, a feladatunk ugyanaz. Történelmünk folyamán még sohasem fordult elő, hogy ilyen nagyszámú emigráció került volna külföldre, nagy százalékban a nemzet értelmiségének leghazafiasabb és legáldozatkészebb, legöntudatosabb rétegéből, a magyar középosztályból. Ezt az adottságot ki kell hasznánunk arra, hogy idekint a nyugati szabad világ politikai vezető államában a jövő világrendezés idejére barátokat szerezzünk s számunkra olyan légkört teremtsünk, melyben a politikai céljaink megvalósitása tekintetében a legtöbbet remélhessünk. A közös cél elérése áldozatvállalást kiván tőlünk mind erkölcsi, mind anyagi téren. Háttérbe kell szorítanunk az önmagunk túlértékelését s meg kell hallgatnunk azokat is, akik több erényt és áldozatkész munkát mutatnak fel, mint mi. A magyar egységet azok a józanitéletü, széleslátókörü emberek fogják megoldani, akik ismerik a magyar lélek sajátos mélységeit s lényegre alapozott, kiegyensúlyozott, reális megoldásokat tudnak hozni. Ma a józan, kitartó és tervszerű munkát követelő magyarok példaadására szükség van, nem cizellált szavú szonokok semmitmondó szellemi mutatványaira . A tömörülés szükségességét minden rendelke^ zésre álló eszközzel terjeszteni kell. Itt elsősorban a jobboldali sajtóra gondolunk. Amely sajtótermék nem áll a magyar egység gyakorlati megváló sitásának a szolgálatába, hanem csak sirámokat zeng a magyar egységről, az nem törekszik őszintén arra, hogy a magyar erőket összefogjuk. Annak a magyar egység téma, amivel kitölti az újság egy hasábját, de nem szivügye. 2. Magyar emigrácios egység - egyetlen emigrációs szervezetet jelent. Bármely természetű szervezésnél alapelvként fogadhatjuk el, hogy ugyanazon feladat betöltésére egy qnállo, egységes szervezetet alapítsunk. Ezt a józanitéletü ész is igy követeli. Különösen vonatkozik ez a jelenlegi helyzetünkben miránk, amikor ugyanaz a sorscsapás ért bennünket s ugyanaz a cél lebeg előttünk. Egyet akarunk, hogy a kommunizmus megszűnjön s országunk felszabaduljon. Szegények vagyugk és kevesen vagyunk, azok is a világ minden részében szétszórva. Ha mindezt komolyan fontolóra vesszük, lehetetlen, hogy más következtetésre jussunk. A szervezetnek egyszerűnek és igénytelennek kell lennie. Nem parádézó diszelnökökre és védnökökre van szükség, hanem áldozatkészen dolgozod névtelen, szürke vezetőkre. Nem egyesületi vezetőségre kevés taggal vagy tagok nélkül, hanem kisszámú vezetőségre - a teljes emigrációval. 3. Egységes felfogást kell kialakítanunk az az emigrácios szervezet megteremtésének elveiről. Nem jelszavak kellenek most, hanem kidolgozott,
