Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)
1954-04-01 / 1. szám
6.oldal / Il.évf. 1 (13) szám / Magyar Végvár 1954 április Mi a cél? Ezt a mostani társaságot - NB-t - megtisztítani az oda nem való' elemektől! Vannak ilyenek? Sokan! | Hogy kik azok, azt mindenki kell, hogy tudja, csak egyszer is olvassa át a névsort. A minap a világ minden táján hangzott Mindszenty biboros neve. Újságok, rádiók hirdették a bolsevista aljasságot s fontak dicskoszorut a magyar FŐPAP neve köré. Talán még olyanok is arcátlankedtak dicséreteikkel, akik hozzásegítették halálos börtönéhez. Mert ilyenek is ülnek ott az "urak" között! Ott vannak azok is, akik hozzájárultak a törvényhez,- mi az, hogy hozzájárultak? Szerk. - amelynek alapján a Kardinális sok-sok magyar testvérünkkel szenvedi a kinok-kinját. Engesztelés az ő áldozatuk a múltbeli sok magyar tévedésért, bűnért! Amott meg a jövőt kótyavetyélik egyesek! Mi tehát a teendő? Szánjátok rá magatokat magyarok túl a tengeren a harcra! Keressétek ki azokat a pontokat, ahol ok megkapaszkodnak. Kell, hogy utat találjatok az elnöki irodához, egy-egy szenátorhoz vagy képviselőhöz, akiknek meg lehetne magyarázni a helyzetet. Akiket fel kell világosítani, - hisz hogyan tudnák másként? - hogy hogyan is néz ki egyes urak fényképe a valóságban! A nagy Amerika nagy sziwel segit mindenhol. Erre a célra is sokat áldoz. Ha tudná, hogy méltatlan kezekbe adja a segítséget, - nem tenné. Mi messze vagyunk. Ez a ti hivatástok, a ti kötelességetek! Sok-sok’egy" alkalom van az életben, a történelemben, amit ha ki nem használunk, - végzetes lehet. Sok mulasztás történt eddig is. Még azonban nem késő, hogy sok mindent helyrehozhassunk. Utolsónak, de aláhúzóttan eml.itek meg egy külön lehetőséget. MCCARTHY!!! Talán egyike a legtöbbet emlegetett neveknek 1 ma. Az Úristen irányítsa joszándékú elszánt harcát. Tessék zörgetni az ő ajtaján is. /Ha már ott vagyunk ne feledkezzünk meg Göndör, Himler és a tö többi’ urakról’sem./ Itt fekszik előttem egy újság s benne a precedens . Jenner szenátor megidézte a BENESI idők három központi szereplőjét: Ripkát, Zenki Pétert és Férj eveik generálist. Valami kellemetlen ’gyanú* merült fel ellenük. Úgy vélem, hogy a mi vonalunkon is lehetne sok ’érdekeset’ az illetékesek elé tálalni. Magyar Testvéreim, ti tudjátok, ismeritek a lehetőségeket. Hogy van valami mód ebben az esetben is, - kétségtelen! Dobogjon ott messze is magyarul a szív. Hallgassatok a szavára. Induljatok cselekedni! Wels, Ausztria, 1954 március Laczkovits József Zalai Kobzos László ✓ / Kikiáltom a nagy világba: Sárbataposták a becsületet és ma is azok beszélnek nevében, kiknek arcán nem sápad el a szégyen... Ok ültek tort az Igazság halálán akkor, részeg dühükben osztozott a félvilág: Járták a táncot, mig csörögtek a láncok és hü emberbárányokra égett az akol... Kikiáltom a nagyvilágba: Csak gazt növesztett a szenny, a salak! Hiába szökkent kalászba a béke;Washington növő, hivő nemzedéke, bitón az Eszme, Szabadság, x'Testvériség, mert azoké volt: vádló, tanú, biró és hóhér kik csak gyűlölni tudtak a győztes jogán, vagy együtt sodródni az árral ostobán! Kikiáltom a nagyvilágba: A szerződések csak papirrongyok! Hiába hittek bennük bizva-bizva, nemzetek nyakán a szörnyű csizma! Ok hoztak átkot a jószándék lerakott kövére miként az oltárra is piszkot, sarat, ők hozsannáztak nagy egyenlőséget és ma ott: Rabszolgatábor a munkás bére! Kikiáltom a nagyvilágba: A vasfüggönyök népei fájnak! Zokogás ott kél, a szél itt panaszos, annyi Pilátus kezet hiába mos! Krisztusi a vér, mely emberről emberre buli kinek homlokán a bélyeg: egykor felel, mert lesz felelősség, az idő meg nem áll, Odafönt eldőlt az igazak pere már! Kikiáltom a nagyvilágba: Két lator között Krisztus újra függ, Ot sebében ég az égi, földi gyász - még sem vesztett ügy, melyre Isten vigyáz! Az áldozat nem hiábavaló, sem a vér, töviskoszőrű ma még a hitvallók fején, de közeleg az idő, a végső számadás, mikor a méltóak homlokán lesz a babér! Kikiáltom a nagyvilágba: Elve döntötték sirba Nemzetem! Nép nem volt még igy mártírnál mártirabb, E Rab életben ennyire földi rab! Kikiáltom, vallom, mégis eljön ama nap, Mikor az Igazság, Szabadság egybekel és a feltámadott Testvériség ölel! Hirdetem, hogy van Istentől száz Igaz Kik csodát tehetnek - az emberekkel! Garfield, N.J. 1954 március wmmmmmmmmmwmmmm Felhívjuk előfizetőink szives figyelmét arra, hogy lakás cserélés alkalmával szíveskedjenek UJ címüket tudatni, hogy a lapot fennakadás nélkül tudjuk küldeni.
