Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)
1954-05-01 / 2. szám
IS.oldal Magyar Végvár SZABÓ FERENC: a magyar nemzeti emigráció 1954 május vezetesencl? kérdésé ges államok a hékeszerzoaest arairták, becikkelyezték s i^y a békeállapotot a nyugati hatalmak szempontjából jogszerűen beálltnak tekintendő. Ennek jogi következménye pedig a hivatkozott - s nem prolongált - törvénycikk alapján az 1939-es Magyar Országgyűlésre az, hogy mint ilyennek'a hatásköre de iure és de facto megszűnt. - Ezen a jogi alapon a volt 1939-*4 Országgyűlés tagjai a magyar ügyek képviseletét, illetve az EMIGRÁCIÓ vezetését ma már nem igényelhetik. Ugyancsak meg kell említeni azokat a magukat "MAGYAR NEMZETI BIZOTTMÁNY" néven nevező bolsevista kollaboránsokbol és társutasokbol összeverődött u. n. politikusokat’, akiknek szereplése a szovjet megszállás első idejére esik, akik szintén ’jogfolytonossági1 alapra hivatkozva óhajtják maguknak kisajátítani a magyar nemzeti ügyek képviseletét és a a MAGYAR NEMZETI EMIGRÁCIÓ vezetését. Eltekintve attól, hogy az a jogi alap, amelyre hivatkoznak, a Magyar Nemzet szabad akaratának nyilvánítása nélkül jött létre, a MAGYAR NEMZETI E'MIGRAClÓ ezt az alkalmi összeverődést sem a MAGYAR -ÜGYEK képviseletének,. sem pedig az antibolsevista MAGYAR NEMZETI EMIGRÁCIÓ vezetőségének el nem ismeri, velük semmiféle közösséget nem vállal. A MAGYAR NEMZETI EMIGRÁCIÓ vezetésének kérdése nem volt megoldható egyes emigrációs csoportok koalíciós próbálkozásai alapján sem, mert az ilyen próbálkozásoknál figyelmen kívül lett, hagyva az a tény, hogy a MAGYAR NEMZETI EMIGRÁCIÓ nem az emigrációs csoportok koalíciója, hanem a MAGYAR NEMZETHEZ szervesen hozzátartozo s a rendkívüli . kényszerhelyzetből kifolyólag létrejött természetes egység, melynek az egyedektöl s az emigrációs csoportoktól eltérő feladatai, külön élete van s igy a vezetés kérdésének megoldását is kizárólag az egyetemes EMIGRÁCIÓ hivatott és jogosult eszközölni . Miután pedig a magyar ügyek képviseletére ef ,dül hivatott,volt 1939-es alkotmányos Magyar Országgyűlés ezirányu jogosultságával nem élt, hatásköre pedig időközben emiatt megszűnt, más, egyedek vagy csoportok a MAGYAR NEMZETI EMIGRÁCIÓ hozzájárulását ily ténykedéshez eddig nem nyerték meg, azért a leigázott MAGYAR NEMZET ügyeinek képviselete és az EMIGRÁCIÓ vezetése kérdésének megoldása visszaszállt a MAGYAR NEMZETI EMIGRÁCIÓ közösségére,amely ezt az égetően sürgős és úgy a Magyar Nemzet, mint a Magyar Nemzeti Emigráció jövőjére is döntően r" ■ ható kérdést választás utján akarja megoldat t zel a káros és felelőtlen vetélkedésnek vég ván vetni. A MAGYAR NEMZETI EMIGRÁCIÓ közössége az múlt kilenc év folyamán meggyőződhetett arról, az arra hivatottak az EMIGRÁCIÓ vezetése kérdé nek egyetemes és kielégítő megoldására képtclei Az EMIGRAClÓnak a leigázott Magyar Nemzettel sz ben fennálló" súlyos történelmi felelőssége pedit mind sürgősebben követeli, hogy az EMIGRÁCIÓ tői A ’Magyar Végvár’ 1954 frb.-i számában Dr. Darvas István tollából "Csak a szabad magyarság összesége" c. alatt tanulmány jelent meg, melyben a Magyar Nemzeti Emigráció vezetése kérdésének megoldására tesz javaslatot. A magam részéről nem kívánok a cikkel érdemben foglalkozni, csupán a kérdést közjogi szempont-j ból szeretném megvilágítani abban a reményben, hogy a több oldalról történő hozzászólás ezt a sürgősen megoldandó kérdést közelebb viszi a megvalósuláshoz Valamely közület /közösség/ célkitűzéseinek, megvalósítása nem eszközölhető az összes odatartozó egyedek közreműködésével. Vonatkozik ez különösen nagylétszámu vagy nagy térre kiterjedő közületre.A- zon kívül a közület nem mindenegyes egyede rendelkezik egyforma képességekkel ahhoz, hogy a közület ügyeinek intézésében aktiv részt vehessen. Ezért a közületek az ügyek intézését, a közület képviseletét, vagyis a közület vezetését korlátozott számú személyre ruházzák. Minden közületnek igen fontos kérdése a veze tés helyes megoldása, az arra való vezetők kiválasz tása. Hogy valamelyik közösség vezetésére ki vagy kik hivatottak, azt a közösséget alkotó egyedek akarata dönti el akár úgy, hogy bizonyos személyeket hallgatólag ismernek el a közület vezetőinek vagy pedig a kérdést a közület egyedei szavazás utján döntik el. S ha a bizalom kiváló, közösségtudatos, önzetlen egyedek irányában nyilvánul meg, úgy a vezetés kérdése a közösségre nézve kielégítő megoldásj nyer.- , , A MAGYAR NEMZETI EMIGRÁCIÓ vezetésének kérdése az elmúlt kilenc év folyamán megnyugtató megoldás^ nyert volna, ha a kitelepült 1939-es MAGYAR 0RSZAG6YÚLES, amely annak idején a Magyar Nemzet sorsának irányítására, illetve vezetésére hivatalos volt, ezirányu tevékenységét tovább folytatja, nem/ különben a Magyar Nemzeti Emigrációnak az ügyeit isj mint a magyar sorskérdésektől el nem választható j feladatokat kezébe veszi. E jogfolytonossági alapon vitathatatlanul alkotmányos kötelessége lett volna,1 mert az 1944,X. t.c. 9 par.-a világosan megmondja, i hogy az 1939-es Magyar Országgyűlés hatásköre a mán sodik világháborút befejező békekötést követő 6. hónap végéig nyer meghosszabitást. Miután pedig a Magyar Országgyűlés határozatképes számban tele - pült külföldre, módjában állott volna ezen határi- ; dót prolongálni. Ezen határidő azonban időközben bekövetkezef anélkül, hogy az 1939-es Magyar Országgyűlés alkot-1 mányos kötelezettségeinek teljesítésére és ténykedésének folytatására idejében eredményes kísérletet tett volna. Hogy a leigázott MAGYAR NEMZETRE rákényszeritett u.n.’kormányzat’-tál megkötött ’békeszerződés’ kötelezi-e a MAGYAR NEMZETET vagy sem, e kérdés tárgyalása nem tartozik e cikk keretébe.. Tény az, hogy a nyugati szabad volt ellensé-
