Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)

1954-05-01 / 2. szám

19.oldal / II.évf.2.szám / Magyar Végvár 1954 május nelrai hivatásának telejesitését megkezdje. A törté­nelmi hivatás tökéletes és maradéktalan szolgálata pedig el sem képzelhető az EMIGRÁCIÓ egyetemének teljes bizalmát biro emigrácios érdekképviselet né] kül. Az EMIGRÁCIÓNAK tehát sürgősen igénybe kell vennie a kizárólag öt megillető jogot s megválasz­tani a magyar ügyek képviseletére és az EMIGRÁCIÓ vezetésére hivatott MAGYAR NEMZETI ÉRDEKKEPVISELE­­-TET. Ez az első lépés a történelmi hivatás telje­sítés utján. PENTELEI: KUTYÁBÓL NEM lesz Szalonna (Az alábbi hozzászólást közöljük, bár nem mindenben lemzőnek tartjuk az emigrácios magyarság hangulatát A menekült magyarok hozzászólásai alapján megállapítható', hogy köztük általában az a vélemény alakult ki, hogy "bár a MNB-ra szükségünk van, a ma- i összetételében nem felel meg feladatának,mert a- I zonfelül, hogy fizetését felveszi, semmit sem csinál Nézetem szerint ez az elterjedt vélemény e­­gyetlen szavában sem állja meg a helyét és inkább erősíti, mint gyöngíti a NB-t. A MNB nevű alakulat­ra ugyanis a magyarságnak semmi szüksége sincs,mert az sem nem magyar, sem nem nemzeti, sem nem bizott­mány, ezenkívül azonban összetételében igenis meg­felel feladatának, legalább is annak a feladatnak, amelyért fizetik. A MNB nem ’magyar nemzeti’, mert nem lehet magyar az, ami|vagy aki nem magyar célokat szolgál. Es nem magyar nemzeti Bizottmány, mert a magyar nem­zettől semmiféle megbízást nem kapott. A MNB-rol köztudomású és maga sem titkolja, hogy létét nem a magyarságának köszönheti, hanem egy idegen, külföl­di pénzcsoportnak, amelytől rendszeres fizetést húz Ez a pénzcsoport, mint magánvállalkozás működik és politikai tevékenységet fejt ki, még pedig egy ide­gen hatalom érdekében, amely hatalom azonban nem A- merika, nem Magyarország, de még csak a Szovjet sem, itt sincs, ott sincs, és mégis mindenütt ott van.Ez) a magánvállalkozás sehonnan semmiféle meghatalmazást nem kapott és nem is kaphatott arra, hogy magyar, nemzeti bizottmányt alakítson és eként a sokat han­goztatott demokráciát elsikkasztva beleártsa magát egy nemzet kizárólagosan saját ügyeibe. De a MNB nem szolgálhatja a USA külpolitikai érdekeit sem, mert egyrészt a USA, mint nagyhatalom, az érdekei védelmét magánvállalatok segítsége nélkül szokta le bonyolítani, másrészt, miután minden magyar Ameri-' kától várja - máshonnan nem is várhatja - a fel­szabadítást; a felszabadított ország bármilyen kor­mányának Amerika-barátsága már eleve biztosított, igy tehát felesleges volna Amerikának fizetett la­kájokhoz folyamodnia. De hát akkor kinek az érdekét szolgálja? Hogy a választ megkapjuk, meg kell gondolni, hogy a magánvállalat a NB-ba csupa olyan volt ma­gyar és magyarországi politikust gyűjtött összeg­­kik baloldali beállítottságuknál fogva alkalmasak erre, teljesen figyelmen kívül hagyva, hogy ezek az alkalmazottai magyar, nemzeti szempontból is elő­nyös múlttal rendelkeznek-e, sőt azoknak nyújtotta a legfőbb szerepeket, akik a magyarságnak a legtöb bet ártottak, mint amilyen Nagy Ferenc, Pfeiffer, Varga,/ sőt a hátsoajton keresztül becsusztatták még - valószínűleg koronául - Göndört is. Minél söté­értünk együtt a mondottakkal. Közöljük, mert jel­illetőleg. Szerk.) tebb a múlt, annál hasznosabb. Miért? Mert nyil­vánvalóan azért létesítette a NB-t, hogy politika- i változás esetén azt, mint kész garnitúrát, hacsak ideiglenesen is, a magyar nemzet élére állítsa, . legalább arra az átmeneti időre, amig a Nemzet felgyülemlett keserűsége és dühe Rákosi, Gerő,Ré­vai stb. és véres rokonsága ellen megfékezésre szo­rul. Ha mások közelednének majdan a határhoz, Ge­­rőéket kirázná a hideg, de ha a volt miniszter és munkatársak jönnek, nyugodtan mehetnek elébük: no Ferikém, Zolikám, Béluskám, hát megjöttetek? Emlé­keztek az együtt töltött szép időkre? Reméljük, hogy nem feledkeztetek meg arról, hogy mi is meg­osztoztunk veletek a koncon, amott Debrecenben? Csak semmi vérontást, úgyis kevesen vagyunk magya­rok, - pláne most, hogy rajtunk a sor..." Hát ez a megnyugtatás, biztosítás minden pénzt megér s ki tudja, hogy a még folyósítandó dollárezreket meddig kell élvezni, - különösen, ha az az amerikai adófizető zsebéből is jön. t A NB összetételében nem változtatható meg semmiféle népszavazás vagy az elnökhöz, szenátorok­hoz irt levelek utján, mert mint magánvállalat azt alkalmza, akit akar és miután ez a gondosan össze­válogatott társaság felel meg céljainak, mi a szösz­nek alkalmazna olyanokat, akik valóban a magyar nemzeti célokat szolgálnák s tényleg a magyarság i. megbízottjai lennének? Talán azért, hogy magyar ügyekkel kezdjenek törődni ahelyett, hogy nyugod­tan lebzselnének a láthatatlan karmesteri pálca mozdulatát lesve? A NB-nyal szemben a magyarságnak az a köte­­-lessége, hogy magából kiközösítse, hogy érdekeinek megfelelő szervezetet létesítsen és végül, hogy tü­relemmel kivárja mig az itt megindult tisztogatás eléri az összes szemetet és Amerika is tisztán fog­ja látni azt, amit látnia kell, hacsak nem akar elpusztulni. TRIESZTI MAGYARSÁG. Nagy lelkesedéssel ünnepelte március 15-öt a Mazzini Kör dísztermében. Az ünnepségen a triesz­ti magyarok tömege jelent meg, a Guardians of Li­berty ottani fiókjával együtt. Jelen volt Romanelli ezredes is, aki lelkes beszédben buzdította a magyarokat a kitartásra. Seres Péter, a G.of Liberty ottani megbízott­ja adta át a trieszti magyarságnak Szabó István,a G.of Liberty elnökének meleg üdvözletét. A G. of Liberty trieszti osztálya nemrégen alakult, de már­is lelkes munkát fejtenek ki.

Next

/
Thumbnails
Contents