Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)

1954-05-01 / 2. szám

1954 május

15.oldal / Il.évf. 2.szám /

Magyar Végvár

előztük a jelenleg fegyverkező nyugati világot.Rooseveltnek a bolsevista Oroszország volt a szövetsé ges, nekünK a német. Melyik volt ideális szövetség? Melyik szövetség ad okot másikat elitélő igazság-tu datra?

Ugorjunk pár esztendőt.

New York, 1954 március.

A márciusi ünnepségen elhangzott Kállay beszéd /beszédek/ Atlsszaidézi a "Kállay kettős" politikai atmoszférát.

"Harcoltunk az utódállamok elnyomó törekvése ellen, harcoltunk a hitleri Németország és a bolsevista pánszlávizmus ellen."

Őszintén megfogalmazva: A bécsi és müncheni döntés alapján az utódállamok elleni harcunk, német segítséggel, terület-gyarapodást eredményezett. A németekkel szövetségben harcoltunk a vörös pánszlávizmus ellen, kormányaink földfeletti ellenállási - val, -marxista és vörös pánszláv ügynökök földalatti ellenállásával, harcoltunk a németek, illetőleg az antibolsevista önvédelmi harc ellen. Tehát összevissza csapkodtunk minden irányban. Mégis, ha az akkori tényeket az elmúlt évtized távlatából nézzük,a "Kállay kettős" szatirikus fogalmazását el kell vetnünk. A magyar nép sorsszerű tragédiáját Andrássy Gúla vagy Apponyi Albert diplomáciai zsenialitása sem tudta volna meggátolni. Egyszerűen azért nem, mert nem volt kiút. - A kis Magyarország a világháborúk s azok fegyverszüneteiben morzsolódott fel. Morzsolódik ma is. A páriskörnyéki béke éppen úgy nem volt béke, mint a potsdami és jaltai határozató keresztülvitele sem. A gyűlölet felizzásának fokozazatairol beszélhetünk csupán, de nem békéről. A békében a megbékélés is bennefoglaltatik. Ilyenről pedig nem tudunk. A háború 1914 óta tart, kisebb-nagyobb fegyverszünetekkel, szövetségi átcsoportositásokkal *

/ Kállay hü maradt magához. A nemzeti emigrációnak a vörös pánszlávizmus elleni jogos harcunkról.j az 1945 utáni és a hazai zsidó emigrációnak a hitle-* rizmus elleni harcunkról beszél. Valamennyiünknek pedig az utódállamok elleni harcról. Tehát a revízióval, a revizios gondolattal egyenliti ki az ellent^ mondást., Mindenkinek jót mond és végül a sok ellentmondó jót egyetlen csokorba köti. A revizios gondolat még itt, külföldön is köti politikusainkat, tehát ezerszeresen kötötte otthon.

Kissé kesernyés szájízzel a következőt kell megj egye znünk:

Kállay Miklós hazai, u.n, kétkulacsos politikája jo lett volna,

1. ha Anglia és Franciaország szivén viselik a magyar érdekeket. /Churchill Nobel dija memoirjában a magyarokról csak rövid, pár tőmondatban emlékezik meg. Egyik:"A magyarok hullarablok." A monarchiái cseh nemzettestvér és fegyvertárs az elvérzeti Haza végtagjait levághatta, de ha ugyanez a Haza az ezer esztendős jogait visszaszerzi, - az hullarablás

2. ha az angolszász világ nemcsak a háborút, hanem a békét is megnyeri. / Ezzel szemben az európai rabszolgák száma 100 millióval emelkedett, - atomfegyverkezés folyik a harmadik világháború érdekében./

3. ha Anglia valamilyen, egészen fantasztikus

utón a németek ellenében segítségünkre rohan./Pl.-a földközi tengeri flotta a DUNA'n Budapest segítségére siet./

4. ha az invázió nem az atlanti partokon következik be. / Ezzel szemben Yaltában Európának majd felét szovjet-gyarmatnak nyilvánították. A déli invázióra ezért nem volt szükség./

Aztán, ha még sokáig folytatjuk a "ha"-kat, sok más dolog is kisülne. De befejezem őket egy hatzai pimaszkodással:^ti

Ha a nagynéni/ kereke volna, görkorcsolya

volna.-ÍBBBBKBBBÍImrédy Béla, Bárdossy László és a többi magyar mártír politikája jo lett volna:

1. ha a németek győznek./ Nem győztek./

2. ha győznek és Magyarország függetlenségét, terület-gyarapodásokkal , megőrizhette volna./Találgotásokba nem bocsátkozunk./

Az emigráció, melyet volt nagyjaink villám-háritonak használtak és használnak fel,, engedelmesen és fegyelmezetten követte mindenkori vezetőit. A magyar nép csak pletykák alakjában értesült a titkos politikai ülések és a legfelsőbb bridgepartyk sustorgásáról. A szegedi gondolatot, a harcos keresztény jobboldaliságot, a magyarság europa- i aspirációit, a volt és jelen fegyvertárs iránti hűséget, - hivatalosan nem cáfolták meg - de még félhivatalosan sem. A közvélemény áthangolására a legelemibb lépések sem történtek. Az emigrációt ez a soha meg nem cáfolt, csak megcsufolt szegedi gon-' -dolat fütötte egészen az összeomlásig. - A jelenben, - visszamenőleges hatállyal, ártatlan emberek és embercsoportok kárára helyezkedni nem ildomos. Az a körülmény, hogy az "Ein Leben für Ungarn" német nyelven irodott, magyar nyelven csak fordításban jelent meg, élénken szemlélteti a múlt tényei és a jelen szavai között az ellentmondást.-ÍHttHKBHttBHBÍKállay tehát helyesen cselekedett, mikor a new yorki márciusi beszédében mindenkinek kedvezett. Már azért is, mert politikai éleslátás ide vagy oda, egyetlen ember sem látta előre az eseményeket. Mikor pedig már látták, már nem az emberek gyártották az eseményeket, hanem az események sodoták azokat maguk előtt.

Egyetlen egy ember "látott" csak mindent előpe, illetőleg kettő. Nagy Ferenc és Pfeiffer Zoltán, Ok a magy(ar tragédia utolsó állomásának "ünnepelt hősei." Ok kaparták jeltelen sírokba a kivégzett mártírok ezreit. Visszamenőleges hatállyal a magyar múlt minden állomására használati utasítást adnak. Egyedül csak a saját múltjukról feledkeznek meg csö■JBBBBBBBBBHBttBHHÍKállay amerikai szereplése mindjobban kezdi éreztetni hatását. Ez a hatás határozottan előnyös a magyarságra. Nem akarunk most az észlelt jelenségekről kimutatást készíteni. Mindenki láthatja, aki nyitott szemekkel jár.

Márciusi beszédeinek jelentőségét az a tény is kidomborítja, hogy Kossuth Lajos óta ő az első e-< migrált magyar miniszterelnök, aki Amerika földjén, megnyilatkozik. Megnyilatkozását nemzeti szempontból kifogásolni nem lehet, diplomáciai szempontból pe-