Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)

1954-05-01 / 2. szám

16.oldal / Il.évf.2.szám / Magyar Végvár 1954 május Ha egy aktiv miniszterelnök politikai és magyar lelkiismeretére hallgatva nyilt ellenállást tanú­sít, - ez hozhat jó.vagy rossz eredményt, - a becsü­letet, a legelemihb honpolgári kötelességet nem é­­rinti. Az államfő és nemzet nevében, az egyéniségé­vel szinezett hatáskörében jár el csupán. Egy or­­'- szággyülési képviselő, ha a nép által reá ruházott törvényhozói hatáskört önkényesen átlépve, egy föld= alatti végrehajtó hatalom szervezőjévé vagy részesé_ vé válik, hasonló a háborúban parancsot tagadó vagy parancs ellenére cselekvő katonához. - Ha az "el­lenállás" a nemzet érdekeinek előmozditását eredmé­nyezi, "Mária Terézia-rendes hőssé" válik. Ha az ellenállás a nemzet érdekei ellen vét, a tettesnek, mint árulónak, útja a "hadbirósági siralomházba" vezet. Nem mindennapi állami élet lenne, mikor min­den jött-ment predesztinálva érezné magát a nemzet­mentésre. Képzeljünk el egy konszolidált országot, ’ melyben többszáz földalatti ellenállás működik a fönnálló' rendszer ellen és több ezer, a többszáz első lépcsőn álló ellenállok ellen. Mindenki, min­dennel szemben ellenállana és mindenki abba a gyü­­ge hitbe ringatná magát, hogy hazát ment. ' -ÍBBBBBBBBBBBBHBBBÍ­A földalatti ellenállás u.n, hősei, a világ rémével, a Szovjettel álltak kapcsolatban. Ellen­állásuk tehát inkább az ellenséggel való cimborálás elnevezését érdemelné meg. - Lehet, hogy annak ide­jén, egyes körök szerint a Szovjet az "igazi demok­ráciák" műfajához tartozott. Ma azonban már más a vélemény. A vélemény időközi megváltozásának ódiumát nem a magyar népnek, hanem a mindenre kapható poli­tikai kalandoroknak kell viselniök. M jg pedig a cse­lekményükig visszamenő hatással. A bolsevizmussal való cimborálás ma Amerikában is bűnnek számit,hat­ványozottan volt tehát az bűn egy olyan országban, mely a bolsevizmus ellen élet-halál harcot folyta­tott. Horthy, Kállay, ha a háború után otthon tar­tózkodnak, népbiroság elé állítják őket.- /Közbevé­gleg: mindkettőt a német elhurcolás mentette meg Pfeiffer elvtárs népbíróságától./ Pfeifférből, Pe­­yerből és társaiból a vörös rendszer üdvöskéi let­tek. A földfeletti és alatti ellenállás között csak e "csekélyke" eltérés van. A földalatti ellenállás "hősei" szobrokat és utca elnevezéseket kaptak Szviridovtol és Rákositól. Hősies étvágyuk azonban nem hagyta őket nyugodni. Mindig többet és többet követeltek, mig a moszkovita garnitúra ki nem eb­­rudalta őket. Most itt követelik az elismerést, a szobrokat, az utca-neveket. Ón és közveszélyes ön­dicséret lavinájuk teljesen elborítja a magyar ér­dekeket. Abban a humanizmusban, melyet annak idején vörös zászlójukra hímeztek, nem hiszünk. Nem az el­nyomott kisebbség érdekében harcoltak, hanem a sa­ját, önző, anyagi és politikai céljaik érdekében. Mikor az általuk is felbőszített német csapatok az országot megszállották, elpárologtak. A szerencsét­len kisebbségi tömegeknek nem volt módjuk és lehe­tőségük őket a föld alá követni. Áldozatai lettek a mások által felbőszített németségnek. Egyébként is, a földalatti mozgalom súlypontja a német meg­szállás előtti időre esik. Ekkor pedig még a kény­éig határozott megelégedéssel kell szemlélnünk. Nagy Ferenc "demokratikus" kormányfői mivol­tát Szmiridov elismerte,- mi tehát nem ismerjük el. Állásfoglalásunk helyességét igazolja, hogy emigrá­ció s tevékenysége eddig a magyar gyalázásban merült ki. Tábora ugyanaz, mint odahaza volt. A Tanácsköz­társaság és a szélsőbaloldal csaholoi. Ha ő a magyai ság nevében beszél, - tudjuk, hogy a "magyarság" n alatt Göndört, Gombost és Pfeiffert érti. 0 Kállay mellett egy vörös ködalak, aki szélmalomharcot folytat saját múltjával. A vörös konjunktúrából ki­nőtt csatornapolitika eddig kizárólag csak rombolt, lejáratta a magyar nevet. Az obstrukció széllelbé­­lelt figurái, kiferdült megnyilvánulásaikkal, bal­kánná züllesztették a mindig magas nívón álló magyai közéletet. Kállay, ha ellenállt, nyíltan tette, magyar lelkiismeretére hallgatva. A felelősség elől nem bujt a "föld alá." Vele kapcsolatban az a könnyebb­ségünk is megvan, hogy jóhiszeműségében nem kétel­kedünk. Nagy Ferenc hiába tartana az övével telje­sen azonos szövegű beszédet, az ország elítélné, á­­rulonak tartaná. Ez ellentmondásnak látszik, holott nem az.- Ha Kun Béla ma elénk állana és áhitatos szemforgatások között elszavalná Pappváryné "Hiszek­egy..."-ét, - arculcsapnánk. Az ellentmondás itt már nem oly szembetűnő. Feltételezzük, reméljük és kívánjuk, hogy Kállay Miklós sem a Tanácsköztársaság emigrációjá­val, sem az itteni szélsőbaloldallal, sem a bolse­vizmus kiszökött első garnitúrájával közösséget nem vállal. Nem vállal a földalatti mozgalmak ellenálló­ival sem. A A A A A A A A A A Itt meg kell állanunk egy pillanatra: Ha a földalatti ellenállásról hallok, Gárdo­nyi Géza az "Egri csillagok" c. nagyszerű regénye jut az eszembe. A "Holdfogyatkozás" részben Hegedűs hadnagy "földalatti mozgalmáról" ir. Hegedűs a vár földalatti üregeiben szűrte össze a levet a török­kel. Dobo kapitány a várvédelem vészbíróságával ha­lálra ítélte. Hegedűs védekezésében a harc kilátás­­talanságárol, káros voltáról szól. A megadást haza­fias szempontból is szükségesnek tartotta. - Gárdo­nyi nem ismerte Pfeiffert,- de azokat a szavakat, mondatokat igen, amellyel e marxista hős a földalat­ti ellenállását ma mentegeti. - Nem érdekes, hogy a jo és a rossz megnyilvánulása mennyi hasonlóságot mutat?! Dobók, - Hegedűsök, Budapest hős védői és a pfeiff erek. •SBBBBBBBBBBf Sem Dobo kapitány, sem Egervár világhírű hő­sei nyilasok nem voltak, az árulónak mégis lakolnia kellett■

Next

/
Thumbnails
Contents