Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)
1954-11-01 / 8. szám
8. oldal 1954 november Magyar Végvár Ezért válk&üm ■ teljes erkölcsi felelősséget ez elnökkel és az országgal szc» bcn. De rövidesen ráeszméltem arra, hogy a kommunista pért r*>«o is álmodik arról, hogy Ígéreteit megtartsa. Ebben az országban többé halvány jele sincs a törvényes kormánynak. Mi ol kormány uralma alatt élünk, ahol a törvényt a munka-bizottságok hozzák. Embereket tartóztatnak le azért, mert a háború előtt a kommunista párt ellen küzdöttek .Saját minisztériumomban egy ‘munka-bizottság’ hatálytalanba intézkedéseimet és rendelkezik tisztviselőim felett. Valóban szovjeturalom alatt vagyunk azzal a különbséggel, hogy a szovjetet itt munka - bizottságnak nevezik. Nincs többé szabadság Csehszlovákiában, Helyette egy politikai pórt elnyomja politikai ellenfeleit, hogy uj diktatórikus rendőrállamot alkosson. Tudom,, hogy az Öm elgondolása a szabadságról nem egyezik az enyémmel. Az Ön országában mindenütt elsősorban az anyagi kérdés jön tekintetbe. Mi hozzászoktunk egy régi rezsimhez, melynek semmi köze ehhez a rendőruralomhoz, melyet most Csehszlovákiában szerveznek. Tucatjával kaptam barátaimtól a leveleket, akik azt vetik a szememre, hogy elárultam mindent, amit atyám ezért az országért tett. Az elnökkel való legutolsó beszélgetésem alkalmával hibáztatott, hogy hitelt adtam ama Ígéreteknek, melyeket Zorin az Ön nevében tett. Választhattam volna a lemondás útját is, beismerve tévedésemet és harcolhattam volna a Gottwald kormány ellen. De ez egyúttal harcot jelentett volna Oroszország tprvényes kormánya ellen is. Ezt Massaryk fi a sohasem tehet. Nem élhetek szabadság nélkül. De nem is harcolhatok érte, mert Massaryk fia nem harcolhat még közvetve sem Oroszország és annak kormánya ellen. így számomra nem maradt, csak egy ut: meghalni csendesen , úgy hogy ne használhassák fel halálomat azok, akik Csehszlovákiában polgárháborút kívánnak szitani. Ön még mindig megakadályozhatja országom szovjetizálását. Siessen, mielőtt késő lennel Jen Massaryk. ’ * * * *** * * * íme, a pánszlávizmus igazi arca, szelleme, mely csakis Oroszország egyeduralmát hivatott szolgalmi és rabszolgáivá, áldozataivá teszi még ama hűséges bérenceit is, akik olyannyira hittek a pánszláv ideálokban, hogy ezek kedvéért romba döntöttek egy egész világot, hogy annak füstölgő romjai eltemessék őket ideáljaikkal együtt. Es a romok fölött feltartózhatatlanul robog az orosz gő zhenger nyugat féld..!. Jaj annak a Nyugatnak, amely a múlt tapasztalataiból némakor tanulni és békéltető félrendszabályokkal keresi a Szovjettel való beké együttélés útjait és módozatait! Jan Massaryk szelleme a sirontulról is elrettentő példaként álljon mindenki előtt, aid a szovjet Ígéretekben hinni hajlandó. Massaryk Tamás, Massaryk Jan, Benes Goethe Faustjának a sorsára jutottak, mint mindazok, alak a vörös Lucifer szolgálóit igénybe vették és magyar közmondással élve ‘törököt fogtak, mely többé őket nem engedi.’ sas Semmiféle jóstehetség nem szükséges ahhoz, hogy előre megmondhassuk, hogy a fenti levélre mi lesz a Tagadás Szellemének a sakkhuzása. A Vörös Sátán konyhájának receptjei nem változnak. Ez esetben kijelenti, hogy a levél apokrif, közönséges hamistvány. Massaryk Jan nem is lett öngyilkos, hanem a kommunista gyilkosság áldozata. De úgy tudjuk, hogy ez a levél már 1948-ban némely nyugati ország lapjában is megjelent.Tudjuk azt is, hogy cáfolat nem jött, - azon egyszerű oknál fogva, mert a levél hitelessége szakértők szerint nem vonható kétségbe - és a cáfolat újabb és újabb hullámokat ver. Viszont cseh szempontból nem előnyös az, hogy a Nyugat figyelme újra rőtéreltessék arra, hogy a Nyugat ezeresztendős védbástyájának bevehetetlen kapuját, az ezeréves Kárpátalját hogy akarták átadni és hogyan adták át a csehek a Szovjetnek és hogy milyen is volt és milyen is lesz mindenkor a cseh-orosz pánszláv politika, nemzeti színű, vörös vagy zöld legyen annak zászlaja... Legyenek a fentiek egy örökérvényű memento a Nyugat számára, hogy a keletről Europa szive felé törekvő veszély szláv veszély és igy oz ez ellen védő bástyának kapuja soha többé nem lehet szláv kézben. Europa és a világ békéje azt kívánja, hogy ‘Legyen úgy, mint régen volt...! Követeljük a független Nagymagyarországot! 1954 szeptember Sebridus. FRÁZK \ magyar emigrációnajc^ÖSi^^K^^^ó lenne megszívlelni azokat a szavakat, ame£^ ^EsBH^nh^_l£eketj^gvik ugyancsak múlt számunk-WM9KÉ« zölt interjúnk során raon - a^j^gl^dott el a hazulról menekült magyar: NffiSK&r1 ‘Az otthoniakat a kül- földi magyar emigráció tevékenységével kapcso ^jpPgBy^tban - hangoztatta - csakis konkrét dolgok órdeklikJ^^Wfrázisokat hallanak maguk is eleget. Csak az tesz jó hatásffflffi^ha azt hallják, hogy az émigráció a felszabaditág|^^*^83^^v érdekében dolgozik'/ Emigrációnk kor - \\\ osztályai nagy részben még azokhoz a fi I 1 \ \ Ja nemze^ókekhez tartozik, amikor szeret- fe-L \ LJ^nj tök a nagyhangú,öblös és üres, puffogó 1 j" ^ t j| frázisokat es azt hittük, hogy a politizálást Ol Jj a legszebb közéleti munka. De vegyük tny domásul: azóta a realitások keserű légköré- \\ V JJ ben olyan uj nemzedék »átt fel vagy alakult át, Na \ \ '■ amely megveti az E-ttm szavakat és nem becsül semmi egyebet, csak a konkrét tetteket. '*aJjon hogyan áll meg majd emigrációnk eme jövendő Ítél őszék előtt, amikor számonkérik tőlünk: szép vagy gonosz szavakon túlmenően, vájjon tettünk-e valamit a közös ügy érdekében?* /Délamerikai Magyar Hírlap, 1954, aug. 8-i számából./ A magunk részéről csak aláírjuk a Magyar Hírlap minden betűjét. Igen sok a nagyhangon ágálé, de igen kevés az áldozatkész munkás. Igen sok az irányitó, kevés a kapa-kaszanyelet megfogni hajlandó. Sok a handabandázó, kevés a csendben kitartóan dolgozni akaró. Mindenki dirigálni akar, csak pár engedelmeskedni . Az emigráció tragédiája: Mindenütt vezérekbe botlik az ember , Danát lehetne velük rekeszteni, de közkatona, frontharcos csak imitt-amott. Vájjon meddig? és TeTTtK TALÁLÓS KÉRDÉS Jellemző a labdarugó világbajnoksággal kapcsolatban kirobbant tüntetések széles visszhangjára, hogy a következő vicc terjeng Budapesten széles körökben: Hogyna fogják elnevezni a BUDAPESTI lezajlott tüntetéseket? ? ? ? Ez lesz a nagy JÚLIUSI FOCIALISTA forradalom! Veszedelmesebb a fronton harcolni, mint a háttérből csendesen megfúrni az ellenséggel küzdőt. Hol vagy? Mit csinálsz?
