Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)
1954-10-01 / 7. szám
15.oldal Magyar Végvár 1954 október TERJED A KOMMUNIZMUS! Richard M. Nixon, az Egyesült Államok alelnöke a kormányzók 1954 júliusában tartott Srtekezletén az elnöki beszédében a következőket mondotta többek között: 1917-ben a kommunizmus még csak földalatti szervezkedé. Kormányzásra még sehol sem jutott. Ma pedig a föld egyharmad részén uralkodnak. Hogyan jutottak el idáig? Dulles külügyminiszter kinyilvánította, hogy fegyveres támadással csak kis részben — Finnországban és Lengyelországban kerítették kézre a hatalmat. Nagyrészben pedig belső felforgatással és forradalmi taktikával kerekedtek felül. Kínát pl. a kinaiak segitségével, Magyarországot pedig a magyarok által. A beszédnek a magyarokra vonatkozó részével foglalkozni kell, nemcsak annak helyes ditése végett, de szüksé — ges helyesen tájékozódni mindenkinek a magyar helyzetről, aki arról véleményt akar alkotni. A marxizmus tanai az 1900-as években az egész világon kezdtek terjedni a szociáldemokrácia formájában. Tetszetős is volt az a munkásság egy része előtt, hiszen azok érdekei védelmében szállott síkra a kapitalizmus, a tőkések uralma megfékezésére. Eme uralom erőszakos megdöntését a kommunisták kifejezetten hangoztatták, akik az egész világon már sokan voltak, de a szociáldemokraták erről a végső célról keveset beszéltek, bár ők is Marx tanai alapján állottak. A szociáldemokraták a meglevő törvényes rend megváltoztatását — amint hangoztatták — békésen, alkotmányos utón akarták elérni. Hogy minő erőre és befolyásra tettek szert a szociáldemokraták és a kommunisták abban az időben, alig lehet megállapítani, az azonban bizonyos, hogy az első világháború előtt már nagyon foglalkoztatták Marx tanaival a munkásságot, különösen a gyári és ipari munkásokat. A szociáldemokraták, mivel legtöbb államban megengedett volt, nyíltan is szervezkedtek. Magyarországon 1900 után sűrűn megjelent a városokban a ‘Világ proletárjai egyesüljetek’ c. falragasz-felhívás szociáldemokrata gyűlésekre. A nép azonban igen kevSs érdeklődét mutatott. A balkáni háború idején azonban, amely az els: világháborút pár évvel megelőzte, főleg a városokban, mind többen tömörültek a pártba. Néhány képviselő be is került a képviselőházba és Budapest törvényhatósági bizottságába. A vidéki városokban a pártmozgalom igen kevés eredményt tudott felmutatni. A kommunista párt szervezkedése sem akkor, sem később sohasem volt megengedett. A titkos szervezkedés tagjait kinyomozták és szigorúan büntették. Az első világháború végén, 1918 októberében kitört a nagyon is gyászos emlékű forradalom, melyben Károlyi Mihály vitte a vezető szerepet, az elitéit kommunistákat még a börtönben, fogházban találta s Kun Bélát - aki több társával Moszkvából jött agitálni - Károlyi Mihály 46 társával a Cyüjtőfogházba záratta. Csak 1919 márciusában szabadul* tak ki, amidőn Károlyi Mihály és emberei, valamint a szociáldemokraták, - akik közül többen itt vannak Amerikában is és most mint honmentők akarnak zajosan szerepelni - átadták nekik és a külföldről odaözönlött többi kommunistának a hatalmat. Ez volt az az igen véres kommunizmus Kun-Kohn Béla vezetése alatt, amely ellen a magyarság erőteljesen védekezett. Annak julius végén-aug. elején való megszűnésével a vezetők s abban résztvevők tömegesen menekültek az országból a világ minden tájára, Amerikába is'iSzamuelli a legvérengzőbb bandita az ország határán menekülés közben lelte halálát. Kun Bélát pedig 1936-ban Moszkvában érte el a végzt, amikor a pártvonaltól való eltérés miatt kivégezték. Azt a kommunizmust már Moszkvából irányították és szították, ahol az 1917 márciusában kitört forradalom után októberben a kommunizmus került uralomra. Hogy kik és miért valósították meg Magyarországon azt a rövid ideig tartó kommunista uralmat, most már Amerikában is tudják. Sőt azt is, hogy azt a magyarságtól idegenek vezették s támogatói között is kevés volt a magyar. Ennek az uralomnak a megszűnésével mély nyomok maradtak a magyarság lelkében. A tapasztaltak után erőteljes védekezés szinte csirájában elfojtott minden próbálkozást, amely Moszkvából irányította a kommunizmus terjesztését. Az ország népében, de még a városi munkásságban sem akadtak, akik a föld alatt megkísérelt propagandának felültek volna. Az államhatalom teljes erővel lesújtott az itt-ott titokban megkísérelt szervezkedésre. A Szovjet-Unioval a diplomáciai összeköttetést Magyarország csak Anglia és az Egyesült Államok után vette föl 1934-ben, de rövid idő múlva megszüntette, amikor az orszá g az antikomintern - antibolsevista - Államok közé lépett. A diplomáciai összeköttetés rövid ideje alatt és később is a magyarság felfogása és védekezése ugyanaz volt, mint előbb. A második világháborúban Magyarország a Szovjet-Unio ellen viselt hadat s még az a néhány országgyűlési képviselő is, akik Angliával szimpatizáktak, a Szovjet Unió ellen háború megindítása miatt az országgyűlésen fel nem szólaltak. Az angolokkal való rokonszenvüknek is csak később, a háborús helyzetnek a németekre való rosszra fordulásakor, kezdtek kifejezést adni. A kommunizmussal szimpatizálók a magyarok között alig voltak. Az országgyűlés tagjai között akadtak ugyan néhányan, akik az országért való aggodalmukban keresték az angolokkal való érintkezést, akikkel szemben a magyarság nem harcolt - hogy az ország kiléphessen a háborúból - azonban komoly megmozdulást meg sem kíséreltek. Amikor pedig 1944 októberében az államfő az ország egy részének az oroszok megszállása alkalmával megkísérelte - sikertelenül - az oroszokkal a fegyverszünet létesítését, sem ő, sem tervének támo - gatói, az országban a kommunizmus megvalósitására nemcsak nem gondoltak, de eszük ágában sem volt. Az ország a kísérlet után is fegyveresen vSdekezett az oroszok ellen, amig az orosz haderő az ország egész területét el nem foglalta. Akkor ezt a nagy áldozattal járó védekezést még Anglia, az Egyesült Államok és Franciaország sem láthatták másnak, mint az országnak a Szovjet Unió által fegyveres megszállása, tehát a kommunizmus elleni védekezésnek. Azzal a feltartóztatással egyébként a Nyugat menekült meg attól, hogy az orosz hadsereg ellenállás hiányában Nyugatot Franciaország határáig megszállhassa. Richard M. Nixonnak az a kijelentése, hogy a komministe kormányzás Magyarországot a magyarok segítségével kaparintotta meg, semmi esetre sem vonatkozhatik a magya»k igen nagy többségére, az országot fegyveresen védő és e védekezést támogató magyarokra, sőt ebben felismerhető a fegyveres ellenállás helyességének elismerése. Hogy az ország teljes katonai megszállása után és alatt a győztes hatalom hadseregének minden szabadságot megbénító ereje s a lakosság tömeges elszállítása és pusztítása dacára az ország sikertelenül kísérelte meg a kommunizmus
