Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)
1954-04-01 / 1. szám
Magyar Végvár 1954 április 12. oldal / Il.évf. 1 (13) szám / nycsülés hiúságával, álszent fintorokkal énekelték az "Isten Öld meg a magyart..." Újságjaik fociméul is a magyar imádságot adták, hogy azután alatta "jogosan" átkozodhassanak. Masarykék és ezek készitették elő Trianont. Később jocsengésü magyar álneveken a Tanácsköztársaság emigrációja is beolvadt ebbe a "kulturális" szövetkezésbe. Együttes erŐATel büffögték a romlást szegény országunkra. Ok voltak a második világháború "magyar" informátorai, Középeuropa„és igy Magyarország elsikkasztásának szekértoloi.Ok szaglásztaka "háborús bűnösök" után, a második ma-j gyarországi bolsevizmus levitézlett, kiszökött garnitúrájával. megerősödve ők náciznak, piszkolcídnak j és rombolnak még ma is. Ha félretetted a régi napilapokat, lapozd a- j zokat újra át régi amerikás magyar testvér. Nézd meg hányszor emeltek szót ezek a megcsonkított Szü-j lőhazánk érdekében. Nézd meg hányszor piszkolták, köpködték le a magyar értékeket. Régi amerikás magyar testvéreink, ti ennek dacára magyarok maradtatok. Ha valamikor az óhazában sérelmet is szenvedtetek, tudjátok, hogy hibák, bűnök mindenütt vannak. Ezért a saját fajtátokat megátkozni nem lehet. A hazug és aljas, rágalmak dacára a váltakozó magyar kormányok a földreform kérdését állandóan szőnyegen tartották. Mindig több és több kis ember jutott hozzá a régen áhított földhöz. A nagybirtok megszűnt. Internáló táborokkal, gyilkosságokkal, gyalázattal szüntették meg, - de megszűnt. Visszaállítása után senki sem áhítozik. Ellensúlyozó hatására sincs már szükség, mert az ipari monopoltőke soha többé otthon nem éled fel újra. Egyedüli, ami minket tőletek elválasztott, a nagybirtokos osztályunk gazdagsága és a ti szegénységiek volt. Most szegények vagyunk valamennyien. Dolgozzunk együtt egy szebb magyar jövő megtremtésén, - egyforma áldozattal, lelkesedéssel, szeretettel! Ha úgy érzitek, hogy bűnt követtünk volna el valaha ellenetek, bocsássátok meg a hibákat. Emberek vagyunk mindnyájan. Az amerikai keresztény magyar sajtó - napi - a te nemes kezdeményezésed - régi amerikás magyar testvér és a te, a mi, valamennyiünk vágya. Ismét szeretnénk hallani a falunk szivdobogtatoan kedves, mély bugásu harangszavát. Szeretnénk ülni gyors szekerünkön és elgyönyörködni miként kér geti a falunk két templomának égbenyulo tornya egymást, a pápistáké és a kálomistáké. Az alföldi ro'na végtelensége mosolyogna reánk, a pipánkra, fürge lőjvainkra. Azon vennénk észre magunkat, hogy a két torony egy vonalba kerül, - egymást fedi. Emlékeztek, hogy ez is milyen szép volt, mert eszünkbe jutott, hogy lám, milyen szépen meg lehet egymás mellett férni, ha tényleg akarunk! Ez lesz az uj keresztény napilap. A magyar táj, magyar család, magyar egység, magyar jövő. Az uj haza iránti hűség, az uj haza, melynek magyar világát ezzel tisztítjuk meg a dudvátol, a vörös vagy rózsaszínű mételytől, - a szülőhaza, amelynek valamennyien adósai vagyunk. HETI VAGY HAVILAPOT SZERKESZTŐ MAGYAR TESTVER,, ne hidd, hogy a te ideális fáradozásodat valaki is leértékeli. Nagyrabecsüljük szorgalmadat, áldozatkészségedet, - de te egyedül gyenge vagy, nem elég erős a hangod. Lapod jövője miatt ne nyugtalankodj. Mi nem rombolni akarunk, hanem épiteni. A keresztény magyar betűt propagáljuk majd és ez a betű a te betűd is. Csak nyerhetsz. Elvárjuk és kérjük, hogy barátot lássál bennünk és ne ellenséget, amint azt el akarják hitetni veled. Nem látod, hogy tégedet akarnak bunkónak használni? Ti magyar testvérek, akiket a sors véglegesen ideköt ehhez a meleg otthont add, második hazához, ne izgága elégedetlenkedoket lássatok bennünk. Mi leszünk a tengeren túl- - —ifcM Jjg| rol ne_ dő rokon, testvér, mi leszünk az otthoni szülök sorsáért küzdő itteni gyermekek. Egymás ellen harcoló protestáns•és katolikus magyar testvérek! Jusson eszetekbe, hogy minden kicsinyes, de rombold marakodástok dacára EGY az ISTEN. Egy az Isten és valamennyiünket köt a krisztusi szeretet. A szeretetet szonokoljuk és hallgatjuk templomainkban és talán már itt volna az idő, hogy megvalositsuk a .gyakorlatban is! Magyar Testvér, aki a budapesti ’’Magyar Nemzet" nevű napilap emlőjén nőttél fel! A Pethők, Gogolákok, Katonák, Boldizsárok kora lejárt. Az ő szellemes nihilizmusuk, ember és magyart megvetésük lelohadt. A szláv bolsevizmusban, a nomád ázsiai hordák "kifinomult" rémuralmában kielégülést találtak. Szellemes idézetektől terhes Írásaik ma már nem marnak senkit. Csak dicsőítenek. Pandora szelencéje kinyílt s a fényes művészi külsőből előbujt a szellemi rothadás, a lelki betegség, az utálatos csuszo-mászok undok hada. Gondolod, hogy csak ők tudnak lapot szerkeszteni? Szegény szellemesen vak magyar testvérem, vájjon magadról itélsz-e, amikor fajtádat elitéled? Magyar testvérem, akit a konzervatizmus állandó, rettegésben tart'v Nem akarunk mi kitörni a •hámból, uj népboldogito (?), fajtát istenitő, kisebbséget üldöző teóriákat szülni. Egyszerűen csak felragadni a letiport zászlót és továbbvinni a jö■vő felé. Aki őszintén, szivből magyarnak vallja ■magát, legyen az Árpád vagy Szvatopluk ivadéka, legyen az szász, bunyevác, horvát vagy zsidó, az a mi testvérünk, azzal együtt menetelünk. Mi nem akarunk bölcsebbek lenni első nagy királyunknál, Szent Istvánnál. Azonban egy kisebbséghez tartozás konjunktúrája mögé bujt, ránknyálazo nemzetközi kalandorhad piszkolódásait sem vagyunk hajlandók eltűrni. Még akkor sem, ha a "magyar vagyok" cimü álszent mellverésük ol erős, hogy esetleges bordatörés veszélye fenyegeti is őket. Igazságosak leszünk, de megalázkodok - soha!
