Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)
1954-04-01 / 1. szám
13.oldal / Il.évf. 1 (13) szám / Magyar Végvár 1954 április És végül magyar testvér, BAJTARS, hozzád nem is szólunk. Te mindig tudtad, - ma is tudod, mi a kötelességed. Honvéd zubbonyod alatt becsület, fegyelem, önfeláldozás, magyar hit és hűség lakott ezelőtt és ezen jellemvonások megmaradtak a zakó" a-, latt is. Ez a te egyenruhád ma, ez a te fegyveredJ Magyar testvérek, régi és uj amerikások, a világ négy tájának bujdosói, adósok vagytok és itt az idő törleszteniS A magyar hang, a magyar betű nem idegen zsoldosok kezébe való, hanem a tiedbe, a mienkbe. Mi hivunk titeket, mindnyájatokat a valóban szebb és jobb magyar jövendő építésére’. • • ERIS: DUM/l-FCDEEACIO I. RÉSZ, "Danubian Federation" cimmel épen egy évvel ezelőtt jelent meg egy 38 oldalas tanulmány O.F. MIKSjCHE v. cseh vk. alezredes, katonai attasé tollából, amely igen élénk visszhangra talált Nyugaton és amint hirlik egyenesen angol kezdeményezésre született meg. A Free Europe által agyontámogatott csehszlovák emigráció pedig a szerzőt árulónak nyil vánitotta, mert tanulmányában kimutatja, hogy a "csehszlovák" nemzet fogalma Masaryk agyában született meg és az közönséges ’fikció’, ami nem létezik mert a cseh és szlovák nép épugy nem egy, mint a német és holland vagy a horvát és szerb. Érdekes, hogy a magyar emigráns sajtó a fentiek ellenére egyáltalán nem foglalkozott érdemben ezzel a tanulmánnyal. Pedig az eddig nyilvánosságre került középeuropai és dunamedencei tervek, mint a jelen tanulmány is, mind a magyarság rovására akarja e kérdést megoldani és félő, hogy ha sokáig halj gátunk, az ügyeskedő és a zavarosban halászó kis népek sugalmazására Nyugat, mint a múltban is, újra nélkülünk fog rólunk dönteni. Miért ez a végzetesed veszélyes hallgatás és érdektelenség? Talán nincs igazunk? Vagy sok a takargatni valónk? A tanulmány ismertetése helyett - a Nemzetpo litika 2. számában megjelent forditás szerint - teljes szövegében közlöm a "Miként lehet egy föderációt létrehozni?" c. fejezetet. "A probléma, miként alkotható" meg egy középeuropai föderáció, csak egyetlen módon oldható meg. Szigorúan körülhatárolt föderációról lehet csak szó melyet az arra különösen alkalmas területen kell megalkotni, mint egy sejtmagként, amely aztán az i-j dők folyamán húzná magához a szomszédos népeket. A terület, amelyet az osztrákok, csehek, magyarok és szlovákok laknak , - e népek földrajzilag, kulturá-^ lisan, pszichológiailag és gazdaságilag kiegészitik egymást - legalkalmasabb egy dunai föderáció első állomásának. Történeti tény, hogy ezek a népek a török veszedelem elhárítására 1527-ben egyesültek és egyesülésüket csak az 1919/20. békeszerződések romboltak szét. 1919 előtt és után a vezető poll ikai klikkeknek szűklátókörű nacionalizmusa és gaz-t dasági imperializmusa és nem a széles tömegek felfogása szitotta az egyenetlenséget, gyűlöletet és elnyomást. A népek az együttműködést vágyták, sokkal inkább, mint ahogy a vezetők szerették volna. A magyarok, szlovákok, osztrákok és csehek között nincsenek áthidalhatatlan ellentétek, a kölcsönös bizalmatlanság akkor keletkezett, amikor a csehek "csehszlovákoknak" kezdték magukat nevezni. A nyugati hatalmak támogatása, mely egy csehszlovák állam ideáját népszerűvé tette, még inkább kompli- I kálta a helyzetet a Dunamedencében/ ha ez a támogatás megszűnik, leegyszerűsödik a probléma is. A probléma súlyossága megköveteli, hogy az ember alaposan foglalkozzék vele. A szlovákok nagyrésze sohasem lesz hajlandó, hogy korábbi vagy ahhoz hasonló állapotba kerüljön, - nélkülük pedig nincs -Csehoszlovákia. Az a pár nyugati szlovák emigráns, aki az egységes csehszlovák állam eszméjét vallja, nem tekinthető a szlovák nép képviselőjének; a >szlovákok 80%-a fanatikus ellenfele a cseheknek. A magyarok számára a csehszlovák állam - a csehek hegemóniáját jelenti a Dunamedencében, de még az osztrákok is ellenszenvvel viseltetnek iránta. Csehszlovákia nem illeszkedik bele természetes módón a Dunamedence szisztémájába és épen ezért csak erőszakkal tartható fenn. Ma már vitán felül áll, hogy a politikai ,“0,öntéseket nem lehet az érintett népek szabad vélemény-nyilvánitása nélkül hozni; ebből az elvből persze nem következik, hogy a közvéleménynek mindig igaza van. Bármely módszert is alkalmazzunk a közvélemény megállapítására, fennáll a veszély, hogy az a pillantnyi szenvedélyek hatása által befolyásoltatott, már pedig az érzelmek nyomására létrejött döntések ritkán bölcsek és hosszulejáratuak. A közvélemény nagyrészben a propaganda hatására alakul ki; éppen a Dunamedencében érhetne el a propaganda nagyszerű eredményeket, ha azt tűzné ki feladatul, hogy a népek akaratát a probléma természetes megoldása felé irányitsa. Ha az osztrákok és magyarok erre vonatkozó véleményüket kinyilváníthatják, többségük biztosan a föderativ megoldást választja. Ez vonatkozik a szlovákokra is, nélkülük pedig csehszlovák állam nem áll fenn. Cseh expolitikusok azt állítják, hogy a cseh nép a csehszlovák államkoncepció/ mellet^ van, ez azonban nem igaz, ez a koncepció csak bizonyos intellektuális és polgári körökben népszerű, melyek a a néphez viszonyítva erős kisebbséget jelentenek; a munkásság és parasztság nagy tömegei legalább is indifferensek. Csehszlovákia visszaállttása csak csak egy maroknyi cseh nacionalista vágyálma,' reméljük senki sem akarja magára vállalni a felelőséget: a régi ellentétek felszitásáért a Dunamedencében. De még ha az eg sz cseh nép szemben is állna a federációval, az mindenesetre találkozna a Duna-népek nagy többségének aktiv tetszésével, hiszen az osztrákok, magyarok és szlovákok 22 milliót tesznek ki a csehek 6.5 milliójával szemben. Ha nyugat komolyan akarja jóvátenni az elmúlt idők hibáit, úgy rögtön kezdjen hozzá. Összefoglalva: Nincsen az osztrákok és cse-
