Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)

1953-09-01 / 6. szám

5.oldal Magyar Végvár teszi azokat, akiket barátjául szeretne megnyerni. Ilyen­kor a gyakorlati politika nemcsak megengedi, hanem meg is várja a politikustól, hogy ez igénybe vegye a meggyő­zés érzelmekre ható eszközeit is.Már pedig ezek az esz­közök nem a száraz tudomány, hanem a művészetek fegy­vertárából valók és nem mindig terjesztik a tudományos i­­gazságokat. A harmadik - bár fontosság szerint az első - elofel tétel, hogy a politikus gondolkozásmódját és tetteit a tár­sadalomerkölcsi törvények tiszteletben tartása jellemezze. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy felelősség-érzettel rendelkezzék; ne vezesse félre azokat, akiknek érdekében politizál; és még olyankor is, amikor érvényesülése 'művé szí1 eszközeivel él: ne lépje túl az erkölcsi törvények szál ta határvonalakat. Pl. ne rágalmazzon vagy ne hazudjon„\ Hit igaz, hogy ez a három adottság teszi hivatott politikusokká a politizáló embereket, akkor nem nehéz a; a józanul gondolkozónak rájönni, hogy kiket sorolhat a hivatottak és kiket a kontárok sorába. - Rájön, hogy nem a származás, nem a vagyon, nem az iskolai végzettség, mégkevésbbé a protekció és legkevésbbé a pillanatnyilag hatalmon levő 'kegye' teszi államférfiakká a politizálóem bereket, hanem a velük született adottságok. Egyedül a tudás az, amit a három előfeltétel közül megtanulni lehet - sót kell is - a politikusnak. De nem ak­kor, amikor az késő. Ehhez nem kell iskolai végzettség, bár jó, ha ilyennel is rendelkezik. Mert ha nincs diplomá ja, ellenben van esze és szorgalma: tágabbkörü és alapo­sabb tudásra tehet szert,mint azok, akik csakis papiros bi­­zonyitványokkal képesek igazolni tudományukat. De sem a politikai érvényesülés művészi adottságait, sem a szemé lyi erkölcsi adottságokat egyedül tanulással megszerezni nem lehet, mert ezekre születni kell mindenkinek. Egy pártpolitikus, aki demokratikus gondolkozásu államférfiunak gondolta magát, amikor a 'hivatottság' tu­dományos magyarázatát feszegették előtte, egy 'nyilatko­zattal' kurtán és fölényesen igy döntötte el a kérdést:"Az egész csak üres elmélkedés! Az igazi demokráciában ki­­ki a maga érdekei szerint dönti el, hogy kiket tekint hiva tott vezetőinek és kiket nemi" Ez a politikus nem is sejtette, hogy milyen bölcsef séget mondott .Azért nem, mert csak a maga 'pártjára' és nem arra gondolt,hogy kétféle érdek van a politikában. Személyi és közösségi érdek! Az állam sorsa éppen azon fordul meg, hogy ki-ki - legyen akár egyszerű polgára,a­­kár politikai vezérszerepet játszó"személye annak az ál lan nak - miként fogja fel az egyik érdeket és miként a mási­kat, az állam érdekei szempontjából. Van a politkánakeg örök törvényszerűsége, amely valóban demokratikusan- az alábbi igazságot hirdeti: Egy földrajzi területen élő emberek a maguk 'sze­mélyi' érdekeinek összeegyeztetésével állapítják meg 'kö­zösségi érdekeiket és jelölik ki 'közösségi céljaikat,' és ezeknek a közösségi céloknak elérése végett alakítanak, szervezői képességeik szerint, államokat. Az egyes embe­reknek számtalan, vérségi, faji, nyelvi, vaiIási,gazdasá­gi stb. jellegű személyi érdekük lehet. Államalkotó képes­1953 szeptember ségüktől függ, hogy miként tudják ezt a sokféle jellegű ér­deket közös nevezőre hozni. Ott, ahol az államot alkotok egyéni és közösségi érdekeiket csakis az anyagi értelemben vett szempontok alapján képesek elbírálni, de a társadalom­­-erkölcsi tényezők jelentőségével nincsenek tisztában vagy ezeket nem veszik figyelembe, ott az emberek nem tudnak ép és tartós államszervezeteket teremteni, mert közösségi -érzetük sekély talajban gyökerezik. De van ennek a törvénynek folytatása is: Az emberek egyéni érdekei az állam életének kere­tein belül, folyton módosulhatnak, mert számtalan belső és külső tényező befolyást gyakorolhat életkörülményeikre, anyagi helyzetükre, igényeikre, tehát: gondolkozásmod­­> jukra . Ennek megfelelően, koronkint, modósulni és meg­változni fognak az állam közösségi érdekei és célkitűzései is. Az újonnan alakuló érdekszempontokat mindig azok a személyek juttatják kifejezésre, akik az állam életében, mint egyes szükebb érdekközösségek szószólói közéleti sze­repet játszanak. Pl. gazdasági/ ipari, pénzügyi, kereske­delmi érdekeltségek képviselői, egyes tudományágak veze­tő személyiségei, főként pedig egyes politikai pártok veze­­tói. Egy állam szerkezeti épségének mindig próbaköve, egyben az ügyeit intéző politikusok hivatottságának fokmé­rője - bármiféle kormányzati elv is érvényesüljön abban az államban - az, hogy uj közösségi érdekek alakulásainak korszakában milyen magatartást tanusitanak azok, akik nemcsak egyes szükebb érdekközösségeik tagjaival,hanem az államot alkotó valamennyi embertársukkal szemben fe­lelősek országuk sorsáért. Az államok sorsának hanyatlása mindig olyankor indul meg, amikor belső, de főként külső erők hatásaként, Dolgárai kisebb vagy nagyobb részének egyéni érdekei meg­változnak, de a felelős politikusok ezt a körülményt - mel­lékes, hogy miért - nem akarják vagy nem tudják az egész állam sorsa szempontjából helyesen mérlegelni. Ha az ekkén előálló belső feszültségeket sem szervezési módosításokkal /törvény-alkotásokkal/, sem vezetési eszközökkel kikü­szöbölni nem sikerül, akkor olyan belső bomlási folyama­­matok támadhatnak, amelyeket» az állam külső ellenségei ■élŐbb.-utóbb kihasználnak az államszervezet tönkretételére. Tehát ez az 'érdekszempont', amit egy politikusnak szem előtt kell tartani, ha azt akarja, hogy az állam hiva­tott vezetőjének és ne szűklátókörű pártpolitikusnak tekint­sék embertársai. Ez érvényes volt minden időkben, minderrf'. i féle államrendszerben, akár feudális urak, akár népiszár­­mazásu emberek irányították államuk politikáját. / /Folvtatiuk. / MAGYAR VÉGVÁR lapképviselök: PITTSBURGH: Mrs. E. Szebedinszky. . .4753 Monongahel« SOUTH BEND: Kovács S„Ferenc.... .... 930 E.Sorin St. TRENTON: Suhajda Gyula:............... . . . . 3 Will iám St. WOODBRIDGE: Horváth Ernő............. ... 91 Second St.

Next

/
Thumbnails
Contents