Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)
1953-09-01 / 6. szám
5.oldal Magyar Végvár teszi azokat, akiket barátjául szeretne megnyerni. Ilyenkor a gyakorlati politika nemcsak megengedi, hanem meg is várja a politikustól, hogy ez igénybe vegye a meggyőzés érzelmekre ható eszközeit is.Már pedig ezek az eszközök nem a száraz tudomány, hanem a művészetek fegyvertárából valók és nem mindig terjesztik a tudományos igazságokat. A harmadik - bár fontosság szerint az első - elofel tétel, hogy a politikus gondolkozásmódját és tetteit a társadalomerkölcsi törvények tiszteletben tartása jellemezze. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy felelősség-érzettel rendelkezzék; ne vezesse félre azokat, akiknek érdekében politizál; és még olyankor is, amikor érvényesülése 'művé szí1 eszközeivel él: ne lépje túl az erkölcsi törvények szál ta határvonalakat. Pl. ne rágalmazzon vagy ne hazudjon„\ Hit igaz, hogy ez a három adottság teszi hivatott politikusokká a politizáló embereket, akkor nem nehéz a; a józanul gondolkozónak rájönni, hogy kiket sorolhat a hivatottak és kiket a kontárok sorába. - Rájön, hogy nem a származás, nem a vagyon, nem az iskolai végzettség, mégkevésbbé a protekció és legkevésbbé a pillanatnyilag hatalmon levő 'kegye' teszi államférfiakká a politizálóem bereket, hanem a velük született adottságok. Egyedül a tudás az, amit a három előfeltétel közül megtanulni lehet - sót kell is - a politikusnak. De nem akkor, amikor az késő. Ehhez nem kell iskolai végzettség, bár jó, ha ilyennel is rendelkezik. Mert ha nincs diplomá ja, ellenben van esze és szorgalma: tágabbkörü és alaposabb tudásra tehet szert,mint azok, akik csakis papiros bizonyitványokkal képesek igazolni tudományukat. De sem a politikai érvényesülés művészi adottságait, sem a szemé lyi erkölcsi adottságokat egyedül tanulással megszerezni nem lehet, mert ezekre születni kell mindenkinek. Egy pártpolitikus, aki demokratikus gondolkozásu államférfiunak gondolta magát, amikor a 'hivatottság' tudományos magyarázatát feszegették előtte, egy 'nyilatkozattal' kurtán és fölényesen igy döntötte el a kérdést:"Az egész csak üres elmélkedés! Az igazi demokráciában kiki a maga érdekei szerint dönti el, hogy kiket tekint hiva tott vezetőinek és kiket nemi" Ez a politikus nem is sejtette, hogy milyen bölcsef séget mondott .Azért nem, mert csak a maga 'pártjára' és nem arra gondolt,hogy kétféle érdek van a politikában. Személyi és közösségi érdek! Az állam sorsa éppen azon fordul meg, hogy ki-ki - legyen akár egyszerű polgára,akár politikai vezérszerepet játszó"személye annak az ál lan nak - miként fogja fel az egyik érdeket és miként a másikat, az állam érdekei szempontjából. Van a politkánakeg örök törvényszerűsége, amely valóban demokratikusan- az alábbi igazságot hirdeti: Egy földrajzi területen élő emberek a maguk 'személyi' érdekeinek összeegyeztetésével állapítják meg 'közösségi érdekeiket és jelölik ki 'közösségi céljaikat,' és ezeknek a közösségi céloknak elérése végett alakítanak, szervezői képességeik szerint, államokat. Az egyes embereknek számtalan, vérségi, faji, nyelvi, vaiIási,gazdasági stb. jellegű személyi érdekük lehet. Államalkotó képes1953 szeptember ségüktől függ, hogy miként tudják ezt a sokféle jellegű érdeket közös nevezőre hozni. Ott, ahol az államot alkotok egyéni és közösségi érdekeiket csakis az anyagi értelemben vett szempontok alapján képesek elbírálni, de a társadalom-erkölcsi tényezők jelentőségével nincsenek tisztában vagy ezeket nem veszik figyelembe, ott az emberek nem tudnak ép és tartós államszervezeteket teremteni, mert közösségi -érzetük sekély talajban gyökerezik. De van ennek a törvénynek folytatása is: Az emberek egyéni érdekei az állam életének keretein belül, folyton módosulhatnak, mert számtalan belső és külső tényező befolyást gyakorolhat életkörülményeikre, anyagi helyzetükre, igényeikre, tehát: gondolkozásmod> jukra . Ennek megfelelően, koronkint, modósulni és megváltozni fognak az állam közösségi érdekei és célkitűzései is. Az újonnan alakuló érdekszempontokat mindig azok a személyek juttatják kifejezésre, akik az állam életében, mint egyes szükebb érdekközösségek szószólói közéleti szerepet játszanak. Pl. gazdasági/ ipari, pénzügyi, kereskedelmi érdekeltségek képviselői, egyes tudományágak vezető személyiségei, főként pedig egyes politikai pártok vezetói. Egy állam szerkezeti épségének mindig próbaköve, egyben az ügyeit intéző politikusok hivatottságának fokmérője - bármiféle kormányzati elv is érvényesüljön abban az államban - az, hogy uj közösségi érdekek alakulásainak korszakában milyen magatartást tanusitanak azok, akik nemcsak egyes szükebb érdekközösségeik tagjaival,hanem az államot alkotó valamennyi embertársukkal szemben felelősek országuk sorsáért. Az államok sorsának hanyatlása mindig olyankor indul meg, amikor belső, de főként külső erők hatásaként, Dolgárai kisebb vagy nagyobb részének egyéni érdekei megváltoznak, de a felelős politikusok ezt a körülményt - mellékes, hogy miért - nem akarják vagy nem tudják az egész állam sorsa szempontjából helyesen mérlegelni. Ha az ekkén előálló belső feszültségeket sem szervezési módosításokkal /törvény-alkotásokkal/, sem vezetési eszközökkel kiküszöbölni nem sikerül, akkor olyan belső bomlási folyamamatok támadhatnak, amelyeket» az állam külső ellenségei ■élŐbb.-utóbb kihasználnak az államszervezet tönkretételére. Tehát ez az 'érdekszempont', amit egy politikusnak szem előtt kell tartani, ha azt akarja, hogy az állam hivatott vezetőjének és ne szűklátókörű pártpolitikusnak tekintsék embertársai. Ez érvényes volt minden időkben, minderrf'. i féle államrendszerben, akár feudális urak, akár népiszármazásu emberek irányították államuk politikáját. / /Folvtatiuk. / MAGYAR VÉGVÁR lapképviselök: PITTSBURGH: Mrs. E. Szebedinszky. . .4753 Monongahel« SOUTH BEND: Kovács S„Ferenc.... .... 930 E.Sorin St. TRENTON: Suhajda Gyula:............... . . . . 3 Will iám St. WOODBRIDGE: Horváth Ernő............. ... 91 Second St.