Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)
1953-09-01 / 6. szám
6.oldal Magyar Végvár 1953 szeptember Életbevágó kérdésünk Áz amerikai magyar keresztény napilap negte remtésénél !<ö-' j».-ü n j példásai. Helyesen tette a Magyar Végvár,hogy az amerikai magyarság és a szülőhaza szempontjából életbevágó fontos sőgu keresztény irányú nemzeti napilap megteremtése érdé kében mozgalmat indított. Ehhez a kérdéshez, mint a hason! lo irányú budapesti sajtó több évtizeden át volt munkatársa j Ikivánok szólni és vele kapcsolatosan régi javaslatomra utal j ni. Nem csoda, hogy a ^’égvár harcos szerkesztőiének,Ga j lombos Jozse; kollégámnak felhívása kellő visszhangra fa Iáit, hisz a kérdés jelentőségét mindazok érzik, akik szivü j kön viselik a szovjetrabságban sínylődő szülőhaza felszaoa ‘ ditásának ügyét s igy a magyarság jövőjét. dekli Mindkét életbevágó kérdésünkben döntő lesz Amen j ka magatartása. Magyarország sorsának, jövőjének, törté nelmi igazságszolgáltatása elnyerésének dolgában a néma Ságra kárhoztatott othoni nemzet helyett az egész világon ' szétszórt s közte is elsősorban az amerikai magyarság feladói fa a helyes tájékoztatás, s az igazságon, történelmi jogon j alapuló megoldás kiharcolása. Mert nem elég felszabadító-; ni Magyarországot, amely a történelem során annyiszor s az! utóbbi háborúban is saját vére hullásával tett szolgálatot a háláról eddig megfeledkező Nyugatnak s keresztény civili : zácionak, hanem igazságához is hozzá kell juttatni. E kér - ■ désekben az amerikai kormányzat és kongresszus felé az amerikai magyarság - választójogán át is - érvényesítheti bel folyását. Annak előfeltétele, hogy a nemzet valódi érdekei nek megfelelően járjon 2!, szükséges a helyes tájékozottság . Viszont e körül hiányosságok mutatkoznak. Azok hibájából, lelki, világnézeti beállitottságuknál fogva, akiknek kezébe a lapok legnagyobb része jutott. Köztudomású, hogy a ke resztény, vallásos alapon álló hetilapokon kivül - amelyek közül a legtöbb a Vasárnapnak tartozunk, mint amely a gyű Iölet tobzódásának idején elsőnek emelt szót az üldözött, menekült keresztény szellemi emberekért - a lapok többsé- j gének- nem is szólva a kimondottan kommunista jellegűek- i rŐI - szellemisége olyan volt, amely szinte kizárta a helyes, tárgyilagos tájékoztatás le he tőségét. Egyoldalas ágával, el - : fogultságával, a történések hamis beállításával félrevezet- i te olvasóit. Ez a félretájékoztatás volt oka annak is, hogy a régi és uj amerik'<J$;magyarság között még mindig nem a lakúit ki az a jo viszony és összefogás, amelyre a magyar és amerikai érdekek szolgálatában egyaránt nagy a szükség. A tárgyilagos igazságról s a nemzet való érdekeitől hJyesen tájékoztató, az ezeréves keresztény Magyarország j felszabadításáért és az uj ezredévért harcoló keresztény, **» nemzeti jellegű napi sajtó megteremtéséhez tehát rendkívüli nagy érdekek fűződnek. Jól láttuk ezt mi , a bolsevista hordák elől meneküli magyar szellemi emberek odaát is, az európai emigrációban Aggärttalomtoal gondoltunk arra is, hogy e lapok nemcsak helytelen irányukkal okoztak kórt, hanem színvonalukkal élj riasztották az igényesebb kuiturembereket s tán hozzájárultak ahhoz, hogy a másodgenerácios magyar ifjúság többsége ne kivánja a magyar betűt és ezzel nyelvileg könnyeb ben szakad on ei a magyarságtól. Ezekről az aggasztó kérdésekről és orvoslásukról még a németalföldi emigrációból levelezést folytattam az ame r.L.ai keresztény magyarság egyik ismert, kiváló vezetőiem beréw’, F-Biro Benedek irotársunkkai és a Magyar Irodalmi körrel, mint a magyar kultúra new yorki fáklyahordozó jc al -Több irányból egybehangzó válasz panaszclta, az amerikai magyarság bajait, elöregedését, a scájtoviszonyo kát, azt, hogy csak egészen népies stílusban lehet :ní s hogy a mósodgeneráciosok nagy része léteikben még magyar ugyan, de nyelvben már nem. Négy é t előtti közér dekli válaszomnak a sajtóval kapcsolatos részéből ennyit. A germán és szláv néptenger közé ékeit, elnyeléssel fenyegetett ohazai magyarság mindig különlegesen ne héz, legutóbb tragikussá vált helyzete, fel szabadi fása, megtartása, nemzeti jövőjének életbevágó biztositása az amerikai magyarság nemzethü többségére különleges köte lezettségeket ró. Nála sokszorozottan fontos tehát,mint más, nagyobb nép kiszakadt tömbjénéla nemzethüségben való megtartása, aminek szép példáit adta. Angolul beszélő ifjúsága is lélekben magyar. Legalább is ma még. De ha a szorosabb kapcsot, az anyanyelvet elveszíti, fél#, hogy idővel nem fog együttérezni, gondolkozni sem a nemzettel . . .A nyelvi megtartásban a szülők mellett döntő sze rep jut az. egyházakon kivül a nyomtatott betűnek, a sajtónak, könyvnek. Félő, hogy éppen a megfelelő színvona lú sajtó hiányossága is hozzájárult, hogy az ifjúság nyel vében már nem magyar. Ha a primitiv írások nem érdeklik, feltehetően a nivósabbak - s vegyes nyelvűek érdekel hefnék. Az amerikai magyarság történelmi szerepe megkívánja, kötelességévé teszi, hogy megkísérel je minden módon az ifjúságot megtartani a nemzeti nyelv /:plusz nyely, plusz érték, ahány nyelv, annyi ember:/ , érzés, öntudat s a keresztény magyar kultúra mesgyéin belül. A ‘nagy vérfel frissítés1 a bolsevizmus nemzeti érzéssel, eszményekkel telitett üldözöttjeinek beáramlása megujito ha fással lehet az 'elöregedő, fogyatkozó1 magyarságra Ame rikában s kedvezŐa soraiból kikopni készülő, sokszor kényszerűségből idegen nemzetiségbe benősülö ifjúságra. Akit angoi leány elvinne végleg, azt magyar leány félutrol visszahozhatna. Az amerikai magyarság regenerálódásánál nem híányozhatik a legerősebb fegyver: a jo sajtó sem. Ezt tehát meglevő^ részé ben meg kell erősíteni s a csatasort lehetőség szerint nehéz fegyverzettel kiegészíteni ./:Napílap:/ Es itt újból figyelembe kell ajánlanom P.Bangha példáját. Otthon hasonló, ha nem nagyobb ne hézségek közepette, háborús időben indult s háboruvesztes, lerongyolt országban fejeződött be eredménnyel saj to mozgalma. Meg kellene kisérelni hasonló módón keresztény sajtóvállalat létrehozását a tehetőseknek nagyobb, a gyengébbeknek kisebb arányú rész jegyzéssel. h4e mondjátok, hogy úgy sem megy. Meg kell kisérelni. Es ha si-
