Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)
1953-07-01 / 4. szám
15.oldal Magyar Végvár 1953 julius pótlást nem garantálja, sőt egyenesen nevetségesnek tartja, az áruló, az politizál és azt el kell fűrészelni^. Ilyen magyarok bevetődnek hozzám is és igy kezdik: Öregem, azM HBK az egyetlen komoly magyar szervezet. Kérlek alássan, én előfizetnék a Hadak Útjára és készséggel állok rendelkezésiekre. Számíthattok rám mindig és mindenben, de ugye nem haragszol, ha az MHBK-ba nem lépek. A háború alatt is magas állami érdekből voltam felmentve és nem szeretnék már csatukázni. Különben sem állhatok még ki veletek,mert otthon van az els# feleségem bérmakeresztfia és ki tudja mit kéne miattam még elszenvednie.. .stb. Ilyen mesékkel házal nak ezek a magyarok minden olyan szervezetben, amely szerintük még "befuthat" és úgy vélik, hogy a jó helyen letett dollárra a felszabadított óhaza milliót fog fizetni és miniszterséggel fog jutalmazni. 'Ezek az emigráció kutmérgezől l Ezek mindenütt megjelennek és mindig a "többit" támadják. Mi eddig csak ilyen támadó típusokkal találkoztunk. A magyar emigráció a leghatároozottabban az egység felé menetel. Minden harcra, minden áldozatra és önzetlenségre kész magyar az MHBK zászlaja alá sorakozik. Tömegszervezet az emigrációban csakis egy van és ez az MHBK. Most, hogy szervezeteink erősen állanak, az opportunizmus halhatatlan lovagjai a kész MHBK-ba akarnak beülni és meri ez nem megy, támadják és robbantani akarnak. Az ellenünk irányuló támadások mögött eddig vagy a politikai bérmunkások ( akik fizetésre, előírás szerint viselkednek) vagy a szovjet fizetett ügynökei vagy a szovjetet öntudatlanul segi( tö intrikusok vannak. Szerkeszt# Urra bízom, hogy levelemet lehozza vagy sem. A Magyar Végvár az MHBK barátjának bizonyult a múltban és ebben a hitben irtom levelemet.Ezzel a levéllel lezárom a vitát a magam részér#! és további vitákba nem bocsátkozok. (Főleg napi 9 órás vasedÉői munkám után örülök, ha idom jut érdemes ügyek elintézésére. Az ilyen levelekre válaszolni lukszus dolog.) Búcsúzom, az idő éjfélre jár. Levelemben inkább azt óhajtottam hangsúlyozni, hogy az MHBK nem tért el a meghirdetett iránytól és továbbra is azért a Magyarországért küzdünk, amelyet legszebben a Magyar Szent Korona fejez ki. Küzdünk pedig azzal a kereszttel, amelynek fényében nevelkedtünk, árnyékában harcoltunk és tövében fogjuk aludni örök álmunkat. Tisztelgés szolgálatkész hive, Newark, 1953 junius 3. , Ágh László-----------------* ************** *---------------A szerkeszt# megjegyzése: Vitás kérdések megtárgyalására mindenkor helyet pdunk azzal a kikötéssel, hogy a vitázó félek az emberileg lehetséges tárgyilagosság keretei között maradjanak. A Magyar Végvárnak leghatározottabb szándéka az, hogy minden sértés avagy támadás szándéka nélkül tárgyaljon vitás kérdéseket is, az egyik félnek éppen olyan jogokat biztosítva, mint a másiknak. Azonban nem vagyunk hajlandók végeláthatatlan vitákba bocsátkozni, amelyek csak keserűséget hagynak hátra minden jo nélkül. FELLNEREK SZAMARA NINCS FELTÁMADÁS 1 , , (M.L.) A MAGYAR NÉP KIUZSORAZOI MARADJANAK CSENDBEN! Kint a magyar emigrációdban és mindazok között, akik ismerték az 1920-1945 közötti Magyarország szociális állapotait, semmi sem kelthetett nagyobb megdöbbenést, mint ahogy valahol a Bizottmány táján hirtelen felmerült Fellner Pál igyekezte az amerikai magyarságnak is megmagyarázni, hogy mi is volt a baj ezen a Magyarországon. Fellner Pál megállapította, hogy akkor indult el minden szerencsétlenség, főként jogtalanság, jogfosztás, mikor kisajátították a - szeszkartelt. Ez volt az a rettent# csapás, amellyel egy Imrédy Béla áttörte a "magántulajdon" frontját és mecpiyitotta az utat a további "jogfosztások" felé. Ez az újszerű állampolitikai és közgazdasági elmélet nagyon tetszetősen hathat Amerikában, ahol persze kapitalista rendszer van és ahol az ipari forradalomból kifejlődött modern kapitalizmus olyan jólétet produkált, hogy tulajdonképpen már nincs is szükség szocializmusra. Az amerikai munkás autója, televizioja, rádiója, mosógépe és a magas életnivo mutatják/ a kapitalizmus uj arculatát, amelynek minden törekvése arra irányul, hogy a tőkés társadalom legfejlettebb eszközeivel teremtse meg az emberi jólét legmagasabb fokát. / , Épp ezért Amerikában lehet elmondani legnyiltabban, hogy ezzel szemken az a rendszer, amelyet Fellner Pál megszemélyesít, a kapitalizmusnak azt a legrosszabb, legtorzabb fajtáját testesítette meg, amely futószalagon termelte - nem a munkásautókat és televíziókat, - hanem a nyomortanyákat, a bűnözést, a marxista istentelenséget és végsŐfokon magát a bolsevizmust is. A hjemzeti Bizottmány tagjai közül talán Eckhardt Tibor tudná elmondani, hogy milyen hihetetlen és reménytelen harcot, kellett neki és a magyar kisgazdák százezreinek folytatni épp e Fellner-Magyarország és épp ez elfajzott balkánias zsákmány-kapitalizmus ellen. Miután Amerika magyarjai nem ismerhették ezeket az ál lápotokat, el kell mondani végre mi volt Fellner megtévesztőelméletével szemben a rettent# kartell-valoság. A szeszkérdés megoldása a két világháború közötti Magyarország gazdasági és politikai életének egyik leg-
