Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)
1954-03-01 / 12. szám
17.oldal / I.évf.12.szám / Magyar Végvár 1954 március A rendkívül érdekes és lebilincselő előadást a belga közönség végig figyelemmel és tetszéssel fogadta és tapssal jutalmazta. Az előadás után Pierre de Lichtervelde grófnőnél, a társaság egyik tagjánál fogado' estély volt. Az előadáson és az estélyen a belgiumi magyarok meghívására jelen volt v.kisbarnaki FARKAS Ferenc vezérezredes Németországból és v.Marton Béla Ausztriából. V.kisbarnaki FARKAS másnap meglátogatta a Charleroi és környéke magyar bányászait. Közel egyórás beszédben ismertette a MSZM eddigi munkáját és a magyar emigráció feladatait. Az előadást a bányászok kitörő lelkesedéssel fogadták és a bányavidéken működő Szabad Magyarok Belgiumi Szervezetője a helyszinen bejelentette csatlakozásukat a MSZMhez &&&&&&&&&& A MAGYAR SZABADSÁG dec.—i száma teljes egészében közli a MSZM Elnöki Tanácsának összefoglaló jelentését a MSZM 8 évi munkájáról. Az összefoglaló jelentés részletesen foglalkozik az emigráció' lelki szellemi egységével, történelmi feladataival, katonai és nemzetpolitikai kérdésekkel, a Magyar Cserkész Szövetségnek a ipagyar ifjúság megmentéséért folytatott áldozatos és eredményes munkájával és az MSZM-nek a nyugat felvilágosítására és tájékoztatávégzett munkával. Ez a már történelmi dokumentumnak számitó beszámoló' az adatok tömegével bizonyítja, hogy a magyar nemzeti emigráció szétszo'rtsága ellenére, minden anyagi támogatás nélkül, a rágalmak és vádak pergőtüzében csak hitére és meggyőződésére támaszva hatalmas munkát végzett az elmúlt 8 év alatt az örök magyar gondolat szolgálatában. ########## JÓZSEF kir. herceg, az első világháborús honvédek szeretve tisztelt "József apánk"-ja és AUGUSZTA kir. hercegnő a múlt év nov.15-én ülték meg gyémánt lakodalmukat szűk családi körben. A ritka családi ünnep alkalmából, - ha kissé elkésve is - hiszen E- uropát Amerikától még mindig egy óceán választja el - a jo' Isten bőséges áldását kérjük a fenséges párra. mjtimtnmutttttttmnmmttmmnrmtmmuiMnMmuuntttMtmMMrmttrtttif CS.M.N.B. vs. M.N.B. Kár idegen toliakban pipiskedni. Sokan figyeljük azt a nemes, de egyben háladatlan munkát is, amelyet a Csehszlovákiai magyarok Nemzeti Bizottmánya folytat a Felvidék és egyúttal a történelmi Magyarország érdekében. Munkájuk annál is figyelemre méltóbb, mert minden külső anyagi segítség nélkül és igy teljesen függetlenül mindenkitől folyik a munka. Ezek a magyarok megdönt hetetlen érvekkel, alaposan átgondolt megokolásokkal és teljesen önzetlen célkitűzéssel harcolnak az igazság érdekében. Mindenütt megmondják az igazságot, kíméletlenül rántják le a leplet a hazugságokról és szorítják sarokba azokat, akik csak nagy szólamokkal opeperálnak az igazság legteljesebb elnyomásával. Sokan figyeltük érdeklődéssel azt a vitát,amelyet a Free Europe-al folytattak és amely vita legalább is elvi alapon - a Free Europe teljes vereségével végződött. A CsMNB nagyon jól tudja, hogy pillanatnyilag látható sikereket nem tud elérni, azt azonban elérte máris, hogy gondolkodóba ejtette azokat, akik a Felvidéket "elintézték” és az ügyet lezártnak tekintették. Ha más érdeme nem volna a CsMNB-nak, múlhatatlan érdem az, hogy a kérdést a felszínen tartja és bizonyít, adatokkal, dokumentumokkal, tényekkel. Ugyannyira, hogy végül is - pedig W.H.Shepardson, a Free Europe elnöke ugyancsak mindent megtett, hogy agyonhallgassa őket - kénytelenek voltak beismerni a Free Europenál is, hogy a CsMNB érvei előtt meg kell hajolni, ami természetesen nem jelenti, hogy azokat el is fogadják. Ennek a vitának, mint végső akkordját, a leírását olvashatjuk a CsMNB "KETTŐS JÁROM ALATT" c. hivatalos folyóiratuk 1953 karácsonyi számában. / III.évf.10 /24/ sz./ Igazán érdemes volna ezt a számot újra sokszorosítani és minden magyar kezébe adni, hadd lássák, mi megy a Magyar Nemzeti Bizottmány berkeiben, mennyire nem törődnek ott azzal, ami elsőrangú kötelességük lenne. A Free Europe - egyebek között - tagadhatatlan célja fenntartani ugyanazt az állapotot, amely a Trianon és Párizsi békediktátumok következménye. Vagyis: semmin sem változtatni. Ezt a Nemzeti Bizottmány éppen olyan jól tudta és tudja,mint a Cs. MNB. Azonban, amig a CsMNB tiltakozott ellene és reparálást követelt, a MNB hallgatott és nem szólt egy szót sem - gazdája ellen. Amikor a szlovákok (csehszlovákok) 1952-ben kiadták legutolsó programjukat, akkor már világosan állott mindenki előtt az ügy. A MNB EKKOR SEM TILTAKOZOTTl De nem tiltakozott akkor sem, amikor THOMAS (Thompson?) a Free Europe egyik vezetőségi tagja vad magyarellenes beszédet mondott. EKKOR IS HALLGATOTT A MNB? E beszéd ellen a CsMNB élesen tiltakozott a Free Europe-nál. Választ is kapott, amelyben lekezelték és ez a lekezelés nem annyira a CsMN3-nak szólt, mint inkább a MNB-nak, amelynek kötelessége lett volna beszélni a magyarság nevében és érdekében. Azonban úgy látszik, hogy ezek az urak beszélnek a magyarság nevében ott / pl. a szenátusban is/ ahol semmi reszkir nincs, hogy elveszítik a baksist. Természetesen lehetne hibáztatni a Free Europe-t, de ha a F.E. látja, hogy a MNB-nak nem fáj, akkor miért fájjon neki a magyar ügy? Nem a MNB-nak lenne szent és legfontosabb feladata őrt állani? Figyelni, tiltakozni^ érveket felhozni, cáfolni stb.? Miért vannak ott, ahol vannak? Azonban a MNB tétlenül, vakon és süketen nézte végig az egész harcot. Nem -. szóltak azok semmit, ha szóltak is, azt véka alá rejtették. A CsMNB pedig küzdött, argumentált, sarokba szorított és erkölcsileg győzött - minden segítség nélkül. EZ FONTOS IS. MEG ÉRDEKES IS a jövő szempontjából. NE FELEDJÜK EL! A furcsa dolog azonban ezután jön. Amikor a vitának vége van, akkor a MNB /Tudósító, 154.sz. 1954 jan.26./ Mrsg.Varga - a MNB elnöke- és W.H.
