Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)

1954-03-01 / 12. szám

3.oldal / I. évf. 12, szám / Magyar Végvár 1954 március csak a'Szics-gárdisták szórványos ellenállásába üt­között, addig a 24. határvadász zászlóaljnak Nagy­szőllős előtt, Fancsika és Tekeháza körzetében Prchala tábornok páncélosokkal megerősített utóvéd jeivel kellett megmérkőznie. A zászlóalj márc.14-én az esti órákban kapta a távirati parancsot, hogy éj félkor határszakaszának teljes szélességében az őrsökkel lépje át a határt, maga a zászlóalj pedig a Beregszásztól mintegy 35 km-re levő Fancsikán ke­resztül előnyomulva vegye birtokába Nagyszőllőst. A parancs vételekor maga a zászlóalj kb. 500 főből, 80%-ban egy hónap előtt bevonult újoncokból állott. Az ország külömböző részeiből behívott tartaléko­sok egy része pedig csak egy-két órával előbb érke­zett meg és a város iskoláiban polgári ruhában vár­ta a felszerelést. A riadoztatott zászlóalj egy ré­sze a város egyetlen kis autóbuszán és 6-8 taxiján a többi pedig gyalogmenetben indult el Nagyszőllős elfoglalására. Az utolso egység este 10 óra körül hagyta el a várost. Már derengett, mikor Fancsika előtt néhány km-re a gépkocsin előrement zászlóalj parancsnok azt a jelentést kapta, hogy a Fancsikába beérkezett rész már másodszor kapott harcikocsi tá­madást, eddig 3 halottjuk és 4 sebesültjük van. A zászlóalj parancsnok az egyik taxit hátra küldte a menetben levő zászlóaljhoz, hogy az egyik lofogatu 37m/m-es páncéltörő ágyút - ami ma már csak gyerek­játéknak számitana - kössék utána és a kezelőkkel együtt hozza előre. Fancsikára beérve a feketeardói csendőrőrs telefonon jelentette, hogy Poti Károly hivatásos szakaszvezető parancsnoksága alatt álló kb. 50 fő­nyi határvadász őrsöt a határ átlépése után cseh harckocsik támadták meg és teljesen megsemmisítet­ték. Mikor minden elcsendesült, a kezelők a harci kocsiból kiszállva a még életben lévő sebesülteket egyenként pisztollyal főbelőtték. A taxivontatásu páncéltörő ágyú alig érke­zett me^ és ment be tüzelőállásba, Nagyszőllős fe­lől újból feldübörgött három Skoda gyártmányú köze­pes harckocsi. Ezúttal vesztükre. Az élen haladó harckocsi a harmadik lövésre telitalálatot kapott és kigyulladt. A másik kettő ezt látva hirtelen meg' fordult és eldübörgött. Mint érdekességet kell itt feljegyezni, hogy a honvédség történetében ez volt az első harckocsi, amit harcközben megsemmisített. Időközben beérkezett a zászlóalj zöme és - felfejlődött támadáshoz.A Nagyszőllős előtti dombo­kon védelemben levő cseh utóvéd zászlóalj azonban a támadást nem várta be s igy csak a város szegélyén került sor kisebb csatározásra. Március 15-én, a Szabadság ünnepén, d. u. 2 orakor Nagyszőllős a mi­enk volt. Az ősi Ugocsa vármegyének lakói 20 keser­ves irt megpróbáltatásai után nyugodtan hajthatták le fejüket, mert magyar honvéd őrködött álmuk fe­lett . A hires kétfarku cseh oroszlán, amelyiknek ez volt az egyetlen és utolso fegyverténye, újból bebizonyította, hogy amint a történelem folyamán annyiszor, úgy most is, a cseh katona csak a gyen­gébbel, a kiszolgáltatottal szemben ’vitéz’ és ’bá­tor, T Másnap, március 16-án kora hajnalban várat­lanul felkerekedett hóviharban kezdte meg a zászló­alj az előnyomulást Husztra, az időközben beérke­zett 14. kerékpáros zászlóaljjal együtt. Innen kezdve már csak a Szics-gárdistákkal álltunk szem­­-ben, mert az éj folyamán a cseh haderő utolso egy­sége is átkelt Técsőnél a Tiszán. Nagyszőllős és Huszt között, Veresmarton egy igen megható és örökké emlékezetes jelenetnek vol­tam szemtanúja. A zászlóalj parancsnok a község kö­zepén megállította gépkocsiját és kiszállt, hogy tájékozódjon. Alig lépett ki a kocsiból, a szemköz­ti ház kapujából egy 90 év körüli öreg anyóka fu­tott hozzá, előtte térdrevetette magát, szorosan átölelte térdét és sirva-zokogva - miközben a kö­penyét csókolgatta - elfúló hangon mondta:"Most már nyugodtan halok meg. A jó Isten meghallgatta kérésemet és megengedte érnem, hogy újra magyar ka­tonát lássak.” Közben egy gépkocsi állt meg a közelben és két polgáriruhás férfi szállt ki belőle fényképe­ző géppel. Miután több felvételt csináltak a je­lenetről, odaléptek a parancsnokhoz és megmutatva nemzetközi ujságiró-igazolványukat, németül kérdez­ték a jelenet okát. Két svájci újságíró volt. A parancsnok röviden megadta a felvilágosítást és felszólította őket, hogy azonnal hagyják el a fa­lut és jelentkezzenek Nagyszőllosön a már odaér- 5 kezett rendőrségen. Egy hét múlva ezt a jelenetet az egyik svájci képeslap fedőlapján láttuk viszont a következő szöveggel:"A magyarok által megszállt Kárpátalján egy ruszin anyóka könyörög életéért a megszálló erők parancsnokától." Még az összeomlás­ban is ilyen tökéletesen működött a cseh propaganda Veresmart és Huszt között a vasútvonal de­rékszögben szeli át a Tisza völgyét. Emögött kísé­relték meg a Szics-gárdisták utolsó szervezett el­lenállásukat, mert amint később a huszti kormány­zósági épület lefoglalt irataiból kiderült, a né­metek Volosint az utolsó pillanatig biztatták, hogy tartson ki, mert útban van a német sereg. Mikor egyik alakulatunk Királymezőre bevonult, a házakon horogkeresztes zászlók lengtek és a lakosság nem akarta elhinni, hogy magyarok. ■ Megtörve a Szics-gárdisták veresmarti ma­kacs, kétségbeesett ellenállását, járőr csatározá­sok és kisebb utcai harcok után Kárpátalja fővárosa Huszt március 16-án d.u. 4 ó-kor a mienk volt. - A 14. kerékpáros zászlóalj pedig kerékpárra kapva néhány kisebb helyi ellenállást leküzdve, még az­nap este elérte az ezeréves határt és a Tatár há­góra kitűzte a magyar zászlót. így szabadította fel 15 évvel ezelőtt a ma­gyar honvéd élete feláldozásával^ vére hullásával a 20 éves cseh járom és néhány hónapos ukrán rém­uralom alól az Északkeleti Kárpátoknak azt a ré­szét, ahol honfoglaló őseink bejöttek, ahol ránk zudult Dzsingisz kán mongol hordája, ahol Rákóczi kibontotta az örök magyar szabadság szüzmáriás lo­bogóit, ahol az utolso százév alatt egyforma hősi­ességgel álltak helyt és véreztek el Kossuth vö­­rössipkás diákjai, Szurmay népfelkelői és kisbar­­naki Farkas Ferenc honvédéi a pánszláv orosz óri­ással folytatott egyenlőtlen küzdelemben. Az elmúlt 15 év alatt sokminden történt. A magyar vérrel felszabadított Kárpátalja földje a

Next

/
Thumbnails
Contents