Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)
1954-03-01 / 12. szám
magyar Végvár 1954 március 2.oldal f I. evr. 12. szám / 1939 MÁRCIUS IDUSA aIUkpatalmn Tizenöt évvel ezelőtt, ±939 március 16-án a budapesti lapok "Újra magyar zászló leng a Kárpátol ormán", "Magyar honvéd áll őrt az ezeréves határon’ "Közös magyar-lengyel határ" stb. vastagbetüs fejcimekkel adták tudtára a főváros lakosságának, az országnak és az egész világnak, hogy a magyar honvédség kétnapos hadművelettel az ezeréves Magyarország egyik részét, melyet a Trianoni békében Kárpátalja /{Podkarpatska P.üss:/ néven az ottlakó magyar és rutén lakosság tiltakozása ellenére Csehszlovákiához csatoltak, birtokba vette. 8 1938 őszén a Szudéta-vidék lecsatolása,majd az ezt követő első Récsi-döntés, mellyel a Trianoni békében Csehszlovákiához csatolt területek színtiszta magyar lakosságú déli sávját visszacsatoltál Magyarországhoz, alapjaiban renditette meg a hazugsággal, csalással mesterségesen összetákolt Csehszlovákiát. A csehek, hogy széthulló "birodalmukat' mentsék, amennyire a mentés lehetséges, most egyszerre minden engedményre készek voltgk és igy megadták végre 19 év után Kárpátaljának is az autonómiát. A rutén pártok ajánlására a rutén földműves párt elnökét, Bródy Andrást állították Kárpátalja élére, aki rövidesen leváltottak és bebörtönöztek, mert a’prágai parlamentben nyiltan népszavazást követelt, hogy Kárpátalja néj>e maga döntsön jövendő sorsáról és hovatartozásáról. Brődy András utóda a hiú, törtető, befolyásolható’ és gyengejellemü Volosin Ágoston kanonok, az ukrán irányzat vezetője lett. A csehek, hogy befolyásukat továbbra is biztosítsák Kárpátalján, Volosin tiltakozása ellenére az ott állomásozó cseh haderő parancsnokát, Prchala tábornokot nevezték ki belügyminiszternek. Volosin uralmának megszilárdítására azonnal felállította galiciai mintára a hírhedtté vált ukrán lövészgárdát, a "Szics-gárdát", megalakította ..az ukrán'Nemzeti Tanácsot és Kárpátalja nevét "Kárpát-Ukrajnára" változtatta át. Volsín a cseh haderőre és a Szics gárdára támaszkodva'valóságos rémuralmat honosított meg ■Kárpátalján, gárdistáival éjjel az ágyból hurcoltatta el, ,a magyarság vezetőit s a magukat ukránnak pén valló ruténeket. Volosint eme ténykedéseiben a németek is hathatósan támogatták, nemcsak erkölcsileg és anyagilag, hanem a Szics-gárda felfegyverzésével is. Tették pedig ezt azért, mért Kárpátalját akarták felhasználni támaszpontul Nagy-Ukrajna megteremtésénél, melynek fontos gyarmati szerepet, szántak a "Drang nach Osten" gyakorlati megvalósító fiában. , >’ . ’ , A Szics-gárdát a Lengyelországból 1938-ban Kárpátaljára menekült Taras Csuprinka - eredeti ne-vén Roman Suheiwitz - ukrán partizán vezér szervezte meg, aki 1950-ben a bolsevisták elleni, mint a UPA / Ukrán Földalatti Hadsereg/ főparancsnoka hal. hősi halált cs akit az ukrán emigráció pártállásra való tekintet nélkül nemzeti hősként tisztel. Maga a Szics-gárda minden anaygi és erkölcsi támogatás ellenére a Lengyelországból Csehszlovákiába nu enekült és ott teljesen állami támogatást élvező ukrán menekülteken és néhány megtévedt rutén értelmisé• gén kívül, majdnem kizárólag a pánszláv eszme és a túlfűtött ukrán nacionalizmus bűvöletében született és felnőtt 14-18 éves diákokból és ifjakból toborzódott. 1939 január 6-án Prchala tábornok csapatai meglepetésszerűen megrohanták a teljesen védtelen ■ határmenti Munkács városát, hogy birtokba vegyék. Mire a hirtelenében összeszedett honvéd alakulatok a helyszínre érkeztek, a polgári lakosság hősiesen visszaverte az orvtámadokat. Ebben a harcban tüntette ki magát Pazihanics-Páncélos Mihály a Kárpátaljai Ruszinok Szabadságmozgalma megteremtője és vezetője. A munkácsi betörés hatására a magyar kormány azonnal megerősítette a kárpátaljai ideiglenes határszakaszt. így került felállításra Munkácson egy lovas dandár, Beregszászon pedig a hidasnémeti 7/4. határbiztositó századból , amely mint élszázad elsőnek'vonult be a Nagyságos Fejedelem városába, Kassára, a 24. határvadász zászlóalj, Beregszász az ideiglenes kárpátaljai határ hadászatilag legfontosabb pontja volt, mert a trianoni román határon lévő Neveletlenfalutól-Felsőremetéig, mintegy 35 km-res szélességben zárta le a Tisza völgyében a Nagyszőllős-Huszt-Kőrösmezőn keresztül Lengyelországba vezető nemzetközi műutat és vasúti fővonalat. Ezért ezt a zászlóaljat szokatlanul megerősítették. Szervezetszerűen hozzátartozott egy kerékpáros század, egy tábori üteg (és egy kb. lo hadiállományu őrsből álló portyázo század, amely maga nagyobb erőt képviselt, mint egy rendes zászlóalj. Hogy az elővigyázatosság mennyire indokolt volt, azt a későbbi események igazolták. 1939 márciusban a németeknek a csehekkel szemben támasztott újabb követelése végleg megadta a kegyelemdöfést Csehszlovákiának. Márc. 12-én yasámap, Volosin a németek biztatására és a Szicsgárdára támaszkodva, Huszton, az ideiglenes fővárosban kikiáltotta a Kárpát-Ukrajna függetlenségét. Prchala tábornok azonban páncélosaival vérbefojtotta a Szics-gárdisták fegyveres felkelését. De látva, hogy Csehszlovákia utolsó óráit éli, a szövetséges Romániától menedékjogot kért és csapatait Husz-Técső körzetébe vonta vissza, hogy a técsői Tiszahidon át szabadon elvonulhasson. Ahonnan a cseh alakulatok kivonultak, a Szics gárdisták minden képzeletet felülmúló terroruralmat létesítettek. A magyar kormány látva, hogy Kárpátalján a belrend teljesen felborult, márc.12-én elrendelte a határmenti alakulatok és a gyors seregtestek mozgósítását. Közben a határon át egyre jöttek a riasztó hírek. Ezek hatására a vezérkar főnöke t márc. 14-én az esti órákban elrendelte a határmenti alakulatoknak, hogy éjfélkor rajtaütésszerűen lépjék át a határt és vegyék birtokukba Kárpátalját. Amig a munkácsi lovas dandár, amelyiknek az Uzsoki és Vereckei hágókat kellett birtokbavenni,
