Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)
1954-02-01 / 10. szám (11. szám)
14.oldal (i.évf.11.szám) Magyar Végvár 1954 febr. alapja a kölcsönös megbékélésnek és a,'jövőbeni erednényes együttműködésnek. Mi nem akarjuk a Dunamedence többi nemzetiségeit szőröstől-bőröstől lenyelni - ahogy ezeresztendőn keresztül nem is tettük - de a’kölcsönösség elve alapján ne kivánja tőlünk senki,hogy hagyjuk magunkat bárkivel is lenyel letni és eltüntetni. 4./ A Dunamedence csak akkor tudta történelmi hivatását betölteni,amikor ezt a csodálatos, termé-1 szetalkotta eevséget a nyugati germán és a keleti j szláv tömegek közé beékelt, mindkettőtől idegen,e-;. rős központi hatalom birtokolta. Valahányszor ez a hatalmi egység megbomlott, veszélybe került egész Europa. Ebben a kérdésben ez az egyetlen helyes reálpolitikai alap nemcsak a Dunamedence népei, de egész Európa számára is. Minden olyan meggondolás'és törekvés, amely nem örökérvényű elveken nyugszik, hanem népi és pillanatnyi helyzet függvénye - ha mindjárt reálpolitikára is hivatkoznak - jogtalan és erkölcstelen, mert kicsinyes, önző és egyéni,e-; setleg csoport, nem pedig egyetemes, univerzális érdekeket szolgál. Van-e tehát erdélyi kérdés? / Igenis van. De az erdélyi kérdés nem különálló, nem is magyar vagy román kérdés, hanem mivel Erdély a Dunamedence szerves része, dunamedencei és igy egyben európai kérdés Europa létérdeke és jövője követelőén Írja elő, a természetes és évszázados fejlődés során kialakult, de tudatlan, bűnös kezekkel megbolygatott egységek helyreállítását. A jövő Eyrópájának nincs szüksége a szobatudosok agyában megszületett mesterséges, apro-cseprő mozaik államokra, amilyen az Ónálló Erdély is lenne, de nincs szüksége hatalmiszóval összetákolt és terrorral ideig-oráig öszszetartott nagyhatalmakra sem, mint amilyen lenne pl. a szlávtöbbségü, nemzetközi, kissé rózsaszínűre halaványitott Intermárium. _______________________________New York,1954 január. \/ \/ \/ \/ \/ \/ \/ \/ v/ \/ \/ \f v \/ \/ \/ v \/ _\/_\/ _y _\/.\/ \t \r \/_\/ \/_y \/ \ \/\/\/\/ \/ \/ \/ \/ \/ \/ \/ ,y \/ \/ A A A A A A A A A A A A A A A A A /“ A A A A /\"/\ A A f\ /C /VA /W\ “7C 7\ /\ A A A A A A A /\ A A A /” KONDOROSSY CSÁRDA MELLETT . . . Elöljáro beszéd: Hogy Kondorosi uj vagy régi amerikás, hogy most vagy 10-20 éve nyilvánította ki azonosságát a Népszava-Szabadság magyart gyalázó gyülekeaetével, - teljesen közönbös előttünk. Minket nem érdekel sem Kondorosi múltja, sem jövője. Mind a kettővel tisztában vagyunk. A címben nincsen "sajtohuba". A Népszava-Szabadság legújabb csillaga, KondorOsi László kétes ipszilonnal / 2 s, y / végzi be nevét. Mindent gyűlöl, ami magyar, de a 2 s és y-hoz ragaszkodik. Nyilván van rá oka. Ezenkívül még ragaszkodik magas műveltségéhez és kimagasló intelligenciájához. Miül tán szép csengésű nevét az amerikai és európai egyetemek tanárai névsorában hiába kerestük, arra a következtetésre jutottunk, hogy magas műveltségét valószínűleg mint könyvügynök sajátította el. Aki sajtkereskedésben árusít, az sajtszagu lesz, aki pedig könyveket ad el, az műveltté válik. Egyszerű, Azonban -,hogy a fenntebb'jelzett jellegzetességet kialakítsa - szükségtelen, hogy a sajtot maga fogyassza el vagy a könyveket elolvassa. Eme röpke bevezetés után idézzük a müveit és szuperintelligens Kondorosi ur N pszava-Szabadságban megjelent főbb megállapításait: "A'magyar nép vezetőrétegének szeretné magát feltolni, ha azonban megfigyeljük őket, az első pillanatban elárulják müveletlenségüket és közönséges voltukat. Müveletlenségükhöz, unintelligens mi-1- voltukhoz csatlakozik egy harmadik tényező is, a rosszindulat. Főtémájuk Amerika szidása. Hirtelen magam előtt láttam a németországi lágerokat, ahol ez a nagyképü alak és hozzá hasonló társai tengették nyomorult életüket■ Egymást ették, marták, mint itt is. Az egész kulturéletük abból állt, hogy néha rendeztek egy műkedvelő előadást vagy nyolcadrangu műsoros estéket, magukat művészeknek képzelő szereplőkkel. Ki nem mozdultak a lágerekből, csak néha feketézni mentek, hogy az abból jövő pénzből javítsák szegényes életüket. Arra azonban már nem volt lelkierejük, hogy a közeli német városok kulturéletében résztvegyenek vagy csak annyit,hogy színházba, koncertre elmentek volna. Szidják Amerika népét, mely nekik, az ELLENSÉGNEK megengedte, hogy idejöjjenek. Ellenségnek, mert nem Amerika üzent hadat Magyarországnak, hanem Magyarország A- merikának; Ma már van pénzük, sőt arra is van,hogy színházba, koncertbe menjenek. De nem mennek. Hát mégis miért nem megy ez a népség sehová. Mert műveletlen és unintelligens. Nem megy, mert odahaza azért - ment legnagyobb része, mert társadalmi helyzete megkövetelte és azért, hogy felvágjon. Az élete az otthonától a gyárig és a gyártól az otthonáig folyik stb.stb.stb." A fenti magyart gyalázo förmedvénnyel szemben: 1. Amerikát nem becsméreljük, nem kritizáljuk, ellenben nagyrabecsüljük és szeretjük. Ki kell jelentenünk azonban, hogy a "Kondorossy csárda” viháncoloit, beleértve a fokosával hadonászó Nagy Ferencet és a sarló-kalapáccsal arato másik gazd?uramat, "Pfeiffer Zoltán hírneves budapesti ügyvédet", nem vagyunk hajlandók Amerikának tekinteni, amint nem tekintjük Himlert sem az amerikai hadseregnek. Bár ők Amerika felfedezőjének' és Nmetőjének képzelik magukat, a lényeg mégis az, hogy Amerikát Columbus fedezte fel, a Nemtőt pedig a Gombostól mentes Szabadságnak hívják. Ugyebár senkinek nem jut eszébe, hogy a Greenlease fiúcska gyilkosainak kritizálása amerika-ellenesség. Pedig mindkettő amerikai állampolgár volt. Lehet, hogy Kondorosssssyék szerint az uj bevándorlókat vélemény-nyilvánitási, a jogos kritika gyakorlási szabadsága nem illeti meg. Ez a népidemokratikus álláspont azonban nem változtatja meg Amerika alkotmányát.
