Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)

1954-02-01 / 10. szám (11. szám)

14.oldal (i.évf.11.szám) Magyar Végvár 1954 febr. alapja a kölcsönös megbékélésnek és a,'jövőbeni e­­rednényes együttműködésnek. Mi nem akarjuk a Duna­­medence többi nemzetiségeit szőröstől-bőröstől le­nyelni - ahogy ezeresztendőn keresztül nem is tet­tük - de a’kölcsönösség elve alapján ne kivánja tő­lünk senki,hogy hagyjuk magunkat bárkivel is lenyel letni és eltüntetni. 4./ A Dunamedence csak akkor tudta történelmi hivatását betölteni,amikor ezt a csodálatos, termé-1 szetalkotta eevséget a nyugati germán és a keleti j szláv tömegek közé beékelt, mindkettőtől idegen,e-;. rős központi hatalom birtokolta. Valahányszor ez a hatalmi egység megbomlott, veszélybe került egész Europa. Ebben a kérdésben ez az egyetlen helyes re­álpolitikai alap nemcsak a Dunamedence népei, de e­­gész Európa számára is. Minden olyan meggondolás'és törekvés, amely nem örökérvényű elveken nyugszik, hanem népi és pillanatnyi helyzet függvénye - ha mindjárt reálpolitikára is hivatkoznak - jogtalan és erkölcstelen, mert kicsinyes, önző és egyéni,e-; setleg csoport, nem pedig egyetemes, univerzális érdekeket szolgál. Van-e tehát erdélyi kérdés? / Igenis van. De az erdélyi kérdés nem külön­álló, nem is magyar vagy román kérdés, hanem mi­vel Erdély a Dunamedence szerves része, dunameden­­cei és igy egyben európai kérdés Europa létérdeke és jövője követelőén Írja elő, a természetes és évszázados fejlődés során kialakult, de tudatlan, bűnös kezekkel megbolyga­tott egységek helyreállítását. A jövő Eyrópájának nincs szüksége a szobatudosok agyában megszületett mesterséges, apro-cseprő mozaik államokra, amilyen az Ónálló Erdély is lenne, de nincs szüksége hatal­miszóval összetákolt és terrorral ideig-oráig ösz­­szetartott nagyhatalmakra sem, mint amilyen lenne pl. a szlávtöbbségü, nemzetközi, kissé rózsaszínű­re halaványitott Intermárium. _______________________________New York,1954 január. \/ \/ \/ \/ \/ \/ \/ \/ v/ \/ \/ \f v \/ \/ \/ v \/ _\/_\/ _y _\/.\/ \t \r \/_\/ \/_y \/ \ \/\/\/\/ \/ \/ \/ \/ \/ \/ \/ ,y \/ \/ A A A A A A A A A A A A A A A A A /“ A A A A /\"/\ A A f\ /C /VA /W\ “7C 7\ /\ A A A A A A A /\ A A A /” KONDOROSSY CSÁRDA MELLETT . . . Elöljáro beszéd: Hogy Kondorosi uj vagy régi amerikás, hogy most vagy 10-20 éve nyilvánította ki azonosságát a Népszava-Szabadság magyart gyalá­­zó gyülekeaetével, - teljesen közönbös előttünk. Minket nem érdekel sem Kondorosi múltja, sem jövő­je. Mind a kettővel tisztában vagyunk. A címben nincsen "sajtohuba". A Népszava-Sza­­badság legújabb csillaga, KondorOsi László kétes ipszilonnal / 2 s, y / végzi be nevét. Mindent gyű­löl, ami magyar, de a 2 s és y-hoz ragaszkodik. Nyilván van rá oka. Ezenkívül még ragaszkodik magas műveltségéhez és kimagasló intelligenciájához. Miül tán szép csengésű nevét az amerikai és európai e­­gyetemek tanárai névsorában hiába kerestük, arra a következtetésre jutottunk, hogy magas műveltségét valószínűleg mint könyvügynök sajátította el. Aki sajtkereskedésben árusít, az sajtszagu lesz, aki pedig könyveket ad el, az műveltté válik. Egyszerű, Azonban -,hogy a fenntebb'jelzett jellegzetességet kialakítsa - szükségtelen, hogy a sajtot maga fo­gyassza el vagy a könyveket elolvassa. Eme röpke bevezetés után idézzük a müveit és szuperintelligens Kondorosi ur N pszava-Szabadság­­ban megjelent főbb megállapításait: "A'magyar nép vezetőrétegének szeretné magát feltolni, ha azonban megfigyeljük őket, az első pillanatban elárulják müveletlenségüket és közönsé­ges voltukat. Müveletlenségükhöz, unintelligens mi-1- voltukhoz csatlakozik egy harmadik tényező is, a rosszindulat. Főtémájuk Amerika szidása. Hirtelen magam előtt láttam a németországi lágerokat, ahol ez a nagyképü alak és hozzá hasonló társai tenget­ték nyomorult életüket■ Egymást ették, marták, mint itt is. Az egész kulturéletük abból állt, hogy né­ha rendeztek egy műkedvelő előadást vagy nyolcad­­rangu műsoros estéket, magukat művészeknek képzelő szereplőkkel. Ki nem mozdultak a lágerekből, csak néha feketézni mentek, hogy az abból jövő pénzből javítsák szegényes életüket. Arra azonban már nem volt lelkierejük, hogy a közeli német városok kulturéletében résztvegyenek vagy csak annyit,hogy színházba, koncertre elmentek volna. Szidják Ame­rika népét, mely nekik, az ELLENSÉGNEK megengedte, hogy idejöjjenek. Ellenségnek, mert nem Amerika üzent hadat Magyarországnak, hanem Magyarország A- merikának; Ma már van pénzük, sőt arra is van,hogy színházba, koncertbe menjenek. De nem mennek. Hát mégis miért nem megy ez a népség sehová. Mert mű­veletlen és unintelligens. Nem megy, mert odahaza azért - ment legnagyobb része, mert társadalmi helyzete megkövetelte és azért, hogy felvágjon. Az élete az otthonától a gyárig és a gyártól az otthonáig folyik stb.stb.stb." A fenti magyart gyalázo förmedvénnyel szemben: 1. Amerikát nem becsméreljük, nem kritizál­juk, ellenben nagyrabecsüljük és szeretjük. Ki kell jelentenünk azonban, hogy a "Kondo­­rossy csárda” viháncoloit, beleértve a fokosával hadonászó Nagy Ferencet és a sarló-kalapáccsal a­­rato másik gazd?uramat, "Pfeiffer Zoltán hírneves budapesti ügyvédet", nem vagyunk hajlandók Ameri­kának tekinteni, amint nem tekintjük Himlert sem az amerikai hadseregnek. Bár ők Amerika felfedező­jének' és Nmetőjének képzelik magukat, a lényeg még­is az, hogy Amerikát Columbus fedezte fel, a Nem­tőt pedig a Gombostól mentes Szabadságnak hívják. Ugyebár senkinek nem jut eszébe, hogy a Green­­lease fiúcska gyilkosainak kritizálása amerika­­-ellenesség. Pedig mindkettő amerikai állampolgár volt. Lehet, hogy Kondorosssssyék szerint az uj bevándorlókat vélemény-nyilvánitási, a jogos kri­tika gyakorlási szabadsága nem illeti meg. Ez a népidemokratikus álláspont azonban nem változtatja meg Amerika alkotmányát.

Next

/
Thumbnails
Contents