Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)
1954-02-01 / 10. szám (11. szám)
15.oldal (I.évf.11.szám) Magyar Végvár 1954 február démiás diplomácia hét lakat alatt tartott titkait mi műveletlenek nem is ismerhetjük. Tehát Kondorosi, mint a Népszava-Szatadság -(fél)kegyelmes külügyminisztere , közel lo évvel a háború befejezése után, bejelenti az ellenségeskedést Amerika és a bolsevista-ellenes magyar emigráció között. Mindenesetre roppant éles ész, kitűnő meglátás kellett az ilyesmihez és sietünk Amerika kormányának az újból kitört ellenségeskedést a tudomására hozni. Ugyanis Amerika ebben a tekintetben a teljes sötétség és tudatlanság labirintusaiban tévelyeg. Azonban: Hála Istennek "NEM VAGYUNK AZONOSAK! A fentiek alapján felhívjuk a MNB cs az AKSz. vezetőségét, hogy a faji béke ellen uszító. Amerika törvényeibe ütköző sorozatos bűncselekményeket az illetékes hatóságoknál azonnal jelentsék be.-ihhhhhhhhhh:A Szabadság-Népszava egyik Írnoka, Gáspár Géza, azon a jogon, hogy ő már több Ízben piszkolta az emigrációt, hivatva érzi magát a közbeszolásra. "Kissé illetékesnek érzem magam, mert hiszen én is írtam egypár cikket újonnan érkezett kcdA~es honfitársaink (mily finom gúny!) kissé ferdének talált -nézetei ellen." Es mi el is hisszük neki, hogy igy gondolja. .A Népszava-Szatadság hasonló indokkal szól bele a magyar ügyekbe, ük illetékesek, mert piszkolják és gyűlölik a magyart. Különös illetékesség. Nem mindennapi. Önérzetesen lehet hivatkozni rá. Gáspár Géza úgy magát, mint a Szabadság-Nép-szava írnokait a magyar betű "misszionárius mártírjainak" nevezi. Ha ez igy is lenne, az újságban leközölt fényképe után ítélve, meglehetős kövér és jól táplált misszionáriust és mártirt van szerencsénk' benne tisztelni. Úgy látszik, hogy a nélkülözés, áldozatvállalás a pajzsmirigyeire kedvező hatással vannak. Az "önzetlen fáklyahordozókból" most már misszionáriusok, sőt mártírok lettek. S mindez röpke pár hónap alatt. Hová fog ez vezetni pl. hat hónap múlva? Felkérem magyar sorstársaimat, hogy az esetben, ha a Szabadság-Népszava Írnokai közül valamelyik kijelenti, hogy ő Napoleon, ne tiltakozzanak. Veszedelmes lehet. Gáspár ur nagyon jóindulatul Idézek: "De Amerikát leszólni, kritizálni, az más lapra tartozik. Ez az ország azért lett olyan nagy, olyan gazdag, mert senki sem volt megelégedve.Kedves zúgolódó honfitársam, barátságosan és szeretettel hatalmazom fel önöket , hogy csak szidják, kritizálják Amerikát és hirdessék szabadon, hogy ez sem jo', az sem jo. Ez az ország sem kisebb, sem nagyobb nem lesz ezáltal." Ezen sorok előtt pedig: "A magyar betű misszionárius mártírjait ostoba és értelmetlen dolog élesen kritizálni." Tehát: Amerikát kritizálhatjuk, akár élesen is, mert hiszen Gáspár ur megengedi, azonban a miszszionárius mártírokat csak simogatás-szerüen.Ebből nyilván az következik, hogy Amerika tclevan hibával, a misszionárius mártírok azokban hibátlanok. Mily müveitek ezek, az áldoját! Es mily jó polgárok’. 2. Műveletlenek, közönségesek, unintelligensek vagyunk. Egy nemzet intellektuális emigrációja - testületileg! 3. A németországi táborokból nem jártunk hang versenyekre. "Hirtelen magam előtt láttam a németországi lágerokat, ahol ez a nagyképü alak és hozzá hasonló társai tengették nyomorult életüket..." és azután a hangverseny igények! Oh, mily műveletlenek is ezek! Éhezés, nyomorúság, menekülés, megfűszerezve imitt-amott egy hangversennyel. Valószínűleg igy áll ez a "Műveltség Kis-Kézikönyvében."Kötelező kivétel nélkül minden magyarra, ha műveltnek akar látszani a "Kondorossy csárda" viháncolói előtt. | Apropos: lágerszinház, - Pocking. Vaszary Piri, Köpeczy Boocz és egy marék te- - hetséges fiatal! Miután a "világhírű" Beregi Oszkár vagy a helyezkedő Jávor Pál hiányzott közületek, lé kell szegezni, hogy az egész társaság közönséges ripacsokbol állott. 4. A lágerlako magyarok feketéztek. Az első és második világháborút követő nyomorúság vámszedői és hiénái Európában tehát magyarok voltak?! Hja, igen. Értjük a csíziót. Ezért hallgatnak ott olyan mélyen Himler & Co.-ról. Eddig is tudtuk, hogy nem magyarok. Most már tőlük is tudjuk! 5. Itt Amerikában bizony ellátogatunk hangversenyekre, szinházba, operába. Miután ideérkezésünk alkalmával nem adatott olyan jóbarát, aki 10, | 15,000 dollárt adott volna,olcsóbb szórakozásokat kerestünk. így Kondorosi ur pénzzel, toilettel prodcolo, casino-üléses "müveltségével" a versenyt fel-j venni nem tudjuk. Ha-nincs is casino ülésünk és ha | nem is vesznek észre, ott vagyunk. Mellesleg megjegyezve nagyon sokan közülünk nemcsak hallgatjuk, de műveljük is a zenét. Itt van pl. a Szabadásg-Népszavátol mentes világhirü Dohnányi mester. Az ő muzsikája azonban ’sántít.’ Ugyanis a Szabadság-Népszava müveit hangverseny Iá—| togatoi a new yorki szereplését ’politikai kisiklá-j sai" miatt hűvösen fogadták. így lesz a zenéből, . szoi’osabban a "Piano Concerto"-bol politika és a j politikából ’zene", casino ülésen proccoló "müveit"] zenekritika. Tényleg jól Nemrég még arról enyelegtek, hogy az emigráns magyarok milliós értékeket, zsidóvagyont loptak ki 1 az országból, most azt susogják, hogy táborokban tengettük pénztelen, nyomorult életünket. Az előbbij vád'alapján nyilas rablók, az utóbbi miatt műveletlen, tehetetlen, nyomorult'népség lettünk. Nemrég még szemtelen, úri nagyigényüségnek ; nevezték a magyarok itteni sikereit, - azt a tényt.: hogy egyesek a gyárakon kivül helyezkedtek el. Most! műveletlenek lettünk, mert egy részünk a gyárakban í keresi kenyerét. Senkik, semmik voltunk odahaza, Írja Eondoro-1 si, - később ’logikusan’ hozzáteszi, hogy annak i- ; dején mi üzentünk hadat Amerikának és nem Amerika í nekünk és ezért ellenségek vagyunk. Ha történetesen! Amerika üzent volna hadat nekünk, a ’müveit’ világ j szerint tehát nem lennénk ellenségek. A keleti-aka-
