Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)
1954-02-01 / 10. szám (11. szám)
13.oldal (i.évf.ll. szám) Magyar Végvár 1954 február jolvédett települési helyén kivül csodálatos faji és átörökitő képességének, életrevalóságának és E- ropában egyedülálló', szinte az utolsó időkig meglevő ősi szervezettségének köszönheti. A legtragikusabb, hogy ennek az értékes fajnak a népfölöslege évszázadokon keresztül nem Nyugat felé, az amugy( is kivérzett magyarságnak pótlására, hanem Kelet és! Dél felé a románság megerősítésére vezetődött le. 1 Ugyanekkor a románok az elnéptelenedett erdélyi tájakat özönlötték el. A sors iróniája, hogy ma Budapest után a világ második legnagyobb "magyar városa kb. 200,000 magyarral Nagy-Románia fővárosa, Bukarest. - A szászokról Csak annyit, hogy az uj hazáért, a kiváltságokért, a békés nyugodt fejlődésért és gyarpodásért a magyarságnak'sorozatos árulással fizettek. Legutoljára 1918-ban, mikor önként a románok mellé állottak. Szomorú vigasz, hogy a románok hálából majd formálisan kiirtották őket. A szászok tehát Erdély történelmi nemzetiségei közül kiestek és helyüket az általuk támogatott románok foglalták el. Az 1910-es népszámlálás szerint a Romániához csatolt országrész összlakossága több, mint 5 milli: o. Ebből román kb. 3 millió, magyar kb.1,8 millió', német kb. 400,000, stb. Az 1948-as román statisztika szerint ugyanannak a területnek lakossága az alábbiak szerint oszlik meg: városon falun román 2^195.320 332.505 1,862.815 magyar 1,115.947 242.445 873.502 német 157.715 45.016 112.699 zsidó 15.167 11.671 3.496 más ' 36,113 5.680 ' 30.433 3,520.262 627.317 2,882.945 ' A két adat összehasonlításánál a legszembeötlőbb, hogy az összlakosság 3.5 millióra apadt le. Hova lett kb. 1.5 millió' ember és az elmúlt 38 év természetes szaporulata? Ez a kérdés akkor válik valóban tragikussá, ha a magyar és német adatokat hasonlítjuk össze. - Igen érdekes a város-lakók nemzetiségi megoszlása, melyszerint a románok a román közigazgatás ellenére még mindig kisebbségben vannak. Ez a tény akkor nyer különösebb jelentőséget, ha visszagondolunk a Bécsi-döntésekkel visszatért városokra, melyek a magyar közigazgatás bevonulásával szinte egyik napról a másikra visszanyerték régi magyar jellegüket. Magára Erdélyre mé^ megközelitőleg sem áll rendelkezésre elfogadható adat. De a fentiekből kö—! vetkeztetve, az valoszinüleg még kedvezőtlenebb. E-j gyet azonban máris meg lehet állapítani. Az elmúlt 1 35 évben Erdélyben a románság úgy megerősödött,hogyj Ónálló Erdély esetében a románok elsőbbsége vitat- j hatatlan, amit a magyar-székely szellemi fölény > r l csak ideig-oráig tudna ellensúlyozni, már csak azért is, mert a magyar kultúrán felnőtt, magasabb i' szellemiségű erdélyi románság sokkal türelmetlenebb, nacionalistább, mint a regáti. Svájc példája, bármennyire tetszetős is, Erdélyre nem alkalmazható, mert a Székelyföld kivételével a szászok kiirtása után a románok mellett a többi nemzetiségek csak szórványosan és városokban élnek. Vagyis: az Önálló Srdély megszületése után, Európa egy másik balkáni szellemű, orthodox vallásu, szlávbarát, ultranacisnalista román állammal lenne gazdagabb. e./ A kultur és vallási tényezők részletes bárgyalása meghaladja ennek az értekezésnek kereteit. Mégis meg kell álapitani, hogy a román kultúra alapjait a magyarok rakták le, hogy az erdélyi ronánok a magyar kultúra emlőin lettek azzá, amik ma, ss hogy éppen ezért regáti fajtestvéreik fölött toronymagasan állanak. Továbbá, hogy az ezeréves magyar múlt és kultúra oly mélyen vésődött be Erdély arculatába, hogy azt onnan sem barbár rombolással, sem történelemhamisitással, sem hazug propagandával kitörölni nem lehet. - Az egykor katolikus Erdély a Mohácsi vész után a "cuius regio, eius religio" elve alapján majdnem teljes egészében^protestáns lett és mint ilyen irta be nevét Europa történelmébe. Es ma, ugyanannak az elvnek "modern" gyakorlati megvalósitása folytán, belesülyedt a keleti, pánszláv orthodoxiába. A fenti rövid elmefuttatás után meg kell állapítani: 1. / Erdély, mint a Dunamedencének földrajzilag elhatárolt tájegysége az államalkotó tényezők figyelembevételével önálló' állami életre nem alkalmas. Földrajzi fekvése, gazdasági függősége, történelmi, kulturális, vallási múltja és adottságai Nyugathoz, a Dunamedencéhez kapcsolják, a céltudatos és tervszerű nemzetirtással mesterségesen felduzzasztott román többsége és újabban a keleti orthodoxiával való' szorosabb kapcsolata pedig Kelet felé, a Balkánhoz huzza. Ha az emberi rövidlátás és botorság ereményeként mégis megszületne az Önálló'' Erdély - ha mindjárt az évszázados, természetes fejlődés'folyományaként kialakult Svájc lemintázásával is, - \ ; örökös Eris almája lenne, mert kicsinységében a két ellentétes vonzásnak nem tudna tartósan ellenállani. Erdély meggyötört népeinek pedig újból csak az örökös bizonytalanság, rettegés, félelem és szenvedés lenne osztályrésze. 2. / A Dunamedencének az államalkotó tényezők mellőzésével és csak a népi elv alapján való szétdarabolása egész Európára végzetessé vált. Európa létérdeke, hogy a történelmi kényszerből elkerülhetetlen ujjárendezés során a Dunamedence egységét újból helyreállítsák. Erdély a Dunamedence leválaszthatatlan szerves része. Tehát nincs külön erdélyi kérdés. Illetve amennyiben mégis létezik ilyen , az egyúttal dunamdencei kérdés is és csakis azzal együtt oldható meg. nem pedig tőle függetlenül. Akik nem igy látják a Dunamedence kérdését és azt részleteiben, egymástól elkülönítve akarják megoldani, öntudatlanul is árúlói a dunamedencei egységnek, hivatástudatnak és sorsközösségnek. 3. / Tévedés lenne azonban azt hinni,hogy a Dunamedence egységének helyreállításával a dunamedencei kérdés megoldódott. Ha a mérhetetlen szenvedést, anyagi és kulturális kárt nem is lehet egészen jóvátenni, de igenis igazságot kell szol-/ gáltatni a Dunamedence meggyötört népeinek és jóvá kell tenni a 35 éven keresztül tervszerűen és tudatosan folytatott nemzetirtást. Ez az egyedüli
