Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)
1954-02-01 / 10. szám (11. szám)
12. oldal (i.évf.11.szám) Magyar Végvár 1954 február tán ismét az egységes magyarság kezébe adja vissza. - Erdély jelenkori helyzete - a két világháború között és után - annyira közismert, hogy nem szükséges azt részletezni. Mégis külön ki kell emelni azt az igen jellemző tényt, hogy a románok torténelemhamistással, propagandával világgá kürtőit azon állítását, miszerint Nagy-Románia "nemzeti" állam, pont azok az oroszok semmisítették meg egyetlen ■tollvonással, amikor elrendelték a romániai nemzetiségek autonómiáját, akiknek a kedvéért rövid egymásutánban kétszer árulták el és támadták hátba Magyarországot és ezzel egész Európát. d./ Äz I. világháború győztes nagyhatalmai -szándékosan és tudatosan figyelmen kivül hagyva az államalkotó tényezőket, A Wilson által meghirdetett "nérek önrendelkezési jogára” hivatkozva, kizárólag a népielv alapján darabolták szét a Dunamedencét az ott élő népek megkérdezése nélkül, közös létérdekük és akaratuk ellenére. így került Erdély és az Alföld •tekintélyes része román uralom alá. A Dunamedence és igy Erdély is a rómaiak kivonulása után a honfoglalásig a népvándorlás meg-meg ujuló hullámainak átvonulási szállása és országútja lett. Erdély mai népei közül először a székelyek telepedtek ott meg és a honfoglaló magyarokat nem mint hóditókat, hanem mint testvéreket, rokonokat fogadták, EzzelErdély teljesen magyar lett. A Tatárdulás Erdélyt is elpusztította. IV.Béla a megritkult magyarság pótlására szászokat telepitett be. Ezzel egy időben indult meg a balkáni nomád pásztoroknak, az oláhoknak lassú és az ozmán uralom előretörésé- A'-el mind gyorsabb és tömegesebb beszivárgása. így a színtiszta magyar Erdély rövid idő alatt nemzetiségi terület lett. Az Erdélyi Fejedelemség már három nemzet, a magyar, székely és a szász szövetségéből született meg.A már ekkor is tekintélyes számú oláhok csak azért nem kaptak helyet az állami életben, mert szervezetlenségük, nomád életmódjuk és teljes kulturálatlanságuk erre alkalmatlanná tette őket. Az Erdélyi Fejedelemség, mint a Magyar Birodalom ö— rököse, a ráháruló roppant feladatoknak és nagyságához képest túlméretezett európai politikai szerepének csak úgy tudott némileg megfelelni, hogy a vezetést magára vállaló magyarság és székelység teljesen elvérzett. Ezt a tragikus folyamatot tetőzte be a közel kétszáz évig tartó osztrák uralom, mely az ősi jogait, függetlenségét, szabadságát védő magyarsággal szemben természetes szövetségesre talált a magyaroktól kapott kiváltságok oltalma alatt bésen fejlődő szászokban és a török, valamint a saját fajtájú bojárok deszpotikus uralma elől Erdélybe menekülő ott oltalmat és szabad hazát találó oláhokban. Úgyhogy, mikor 1848-ban Erdély újra egyesült a magyarsággal, az anyaországgal, az Erdély közepét kitöltő medencét, a Mezőséget az oláhok már majdnem teljesen elözönlötték. Ezt a folyamatot az I. világháborúig tartó magyar uralom már nem tudta megállítani, csak némileg lassitani. Mielőtt Erdély mai nemzetiségi viszonyait megvizsgálnánk, külön kell szolani a szászokról és székelyekről. - Erdély legősibb nemzetsége a keleti medencékben megtelepedett székelység. Hogy ez a kis nép a mai napig meg tudott maradni, azt aránylag vetkezőkben Erdély megjelölése alatt kizárólag a Dunamedencének földrajzilag élesen körülhatárolt tájegységét értjük. b. / A természeti kincsekben mesés gazdagságú Erdély csak a legősibb időkben volt önálló, amikor még igen gyér lakossággal rendelkezett. Már az erdélyi fejedelemség idejében is csak akkor volt gaz-l daságilag egyensúlyban, amikor rövidebb-hosszabb ideig Felső-Magyarországot és az Alföldnek akkor Pai tium néven ismert részét is birtokolta., Ma, amikoi normális viszonyok ^között Erdély lakossága közel 5 millió, mint önálló állam életképtelen. Többek között már a Trianoni békében-is ezért kellett Érdél} mellett az alföldi részeket, főleg a Bánátot Románd ához csatolni. Különben ennek a kérdésnek szakszerű kifejtése a nemzetgazdaság feladata. c. / A történelem folyamán Erdély kétszer volt önálló állam, a dákok és az Erdélyi Fejedelem-1 ség idejében. - A dákok uralmát a romaiak döntötték meg. Pannónia'birtoklása természetszerűleg vonta ma ga után Dácia, a mai Erdély meghódítását. ,Más szóval, már a romaiak maguk is felismerték a Dunamedence birtoklásának jelentőségét, csak későn, mert sem idejük, sem erejük nem volt már ahhoz, hogy helyes felismerésüket tettekre váltsák és határaikat j Európa legtökéletesebb védőbástyájáig, a Kárpátokig tolják előre. így rövidesen nemcsak Dáciát, de Pan-I noniát is elveszitik. Ezzel már akkor bebizonyosonyosodott, hogy a Dunamedence csak akkor tudja betölteni a természet örök törvényei által kijelölt feladatát, ha azt egy erős központi hatalom osztatlanul birtokolja.- Erdély második önállósága nem a természetes történelmi fejlődés folytán, hanem a Dunamedencé félévzereden át osztatlanul birtokló Magyar Birodalom szétesésének történelmi kényszeré-f bői született meg. A Mohácsi csatában halálos sebet kapott magyarság a keleti izlám és a nyugati német hatalom malomköve közé szorulva Erdélybe mentette át a megmaradt államalkotó, történelmet formáló e-,. rejét, szellemi és kultur kincseit. Az egymással rivalizáló két nagyhatalom maga is támogatta ezt aj megoldást, mert tudták, hogy Erdély szűk keretei és a nagyhatalmak Pillanatnyi erőviszonyától függő l önállósága a magyarság lassú, de biztos pusztulásásához vezet. De az Erdélyi Fejedelemség megalkotói és fenntartói is tisztában voltak ezzel és minden alkalmat megragadtak, hogy a magyarság vezető szépét újra visszaállítsák a Dunamedencében. Az ingatag alapokon álló Erdély rövid, látszólagos nagysága nem Erdély önállóságának létjogosultságát, hanem a magyarság nagyrahivatottságát, kiválóságát bizonyltja, mely a legválságosabb időkben is olyan kiváló-egyedeket tudott kitermelni, mint Báthory István, Bocskai István, Bethlen Gábor és a Rákocziak. De ezért a látszat-önállóságért is súlyos árat kellett fizetnie. A török kiűzése után a hoditás / jogán közel kétszáz évig levágva az anyaországtol a Német Birodalom tartománya lett és csak 1848-ban vált ismét szerves részévé Magyarországnak. Vagyis Erdély nem tudta teljesíteni legfontosabb történél mi feladatát, ami egyedül volt történelmi alapja ideiglenes különválásának és önállóságának, - hogy a Dunamedence vezetését az ország felszabaditása u
