Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)
1954-02-01 / 10. szám (11. szám)
11. oldal (i.évf.ll. szám) Magyar Végvár • • 1954 február f »KALLÓ jobbjai közé tartoznak. Nem kell azzal a propagandával törődni, amely állandóan izgat csendőreink ellen. Nem kell félni a magyar csendőrnek,mert vér nem tapad a kezéhez és ha valaha fegyvert használtak, azt csak kötelességből tették. Az egész természetes, hogy a bűnözők, akiket felkutattak, gyűlölik őket, mert hiszen mikor szerette az egér a macskát, a bűnöző a rend őrét? A magyar csendőr munkáját három szó jellemezte mindig: HÍVEN, BECSU- lettel, VITÉZÜL! S mind a három szó teljes igazat mondott. Ez a három szó jellemezze a csendőrök emigrácios életét is, akkor nem kell félni. Mert akkor becsületet hoznak a magyar névnek, a magyar csendőr névnek mindenhol a széles nagyvilágon. Üdvözlünk titeket magyar csendőrök és szeretettel nyújtjuk kezünket a csendőrnapon itt a szabad Amerika földjén - és földjéről! Irta: ERIS KKDELY /%z emigrációban- sajnos éppen az erdélyiektől - mindgyakrabban lehet hallani az Önálló Erdélyről", mint az ?erdélyi’ kérdés egyik reális, célszerű megoldásáról. Valahányszor Önálló Érdélről beszélnek, mindig a történelmi Erdélyi Fejedelemségre hivatkoznak és Svájcot emlitik, mint követendő példát. Ugyanekkor a Tribuna c. Londonban megjelenő lengyel folyóirat - mikor meginterjúvolta a vasfüggöny mögötti országok emigrációinak a vezetőit - ama kérdésére:"Hogyan véli megoldhatónak Erdély kérdését?", C.Visoianu, a román emigráció egyik vezetője a következőket válaszolta:"Nem értem a kérdést. Erdély Romániához tartozik és erdélyi kérdés nincs." Fel kell tenni tehát nekünk is a kérdést:Van- erdélyi kérdés? . Mielőtt erre C.Visoianuhoz hasonlóan röviden és egyértelműen megadnánk a választ, vizsgáljuk meg a főbb államalkotó tényezőket, amelyek az esetleg megszületendő Önálló Erdély esetében sem nélkülözhetők. Ezek a tényezők: a földrajzi, gazdasági, történelmi, népi, kulturális és vallási tényezők. a./ Erdély a Kárpát-Dunamedence szerves része. Keletről és Délről az egész Dunamedencét egyetlen nagy egységbe foglaló' Kárpátok keleti és déli szakasza, Eszakro'l és Nyugatról a Radnai havasoktól a Marosig az Erdélyi Közhegység határolja, amely csak mint tájegységet választja el a Dunamedence legnagyobb tájegységétől, a Nagy Alföldtől. A Trianoni béke nemcsak Erdélyt csatolta Romániához,hanem az Észak-keleti Felvidéknek a Tiszától a Radnai havasokig terjedő részét és a Nagy Alföld tekintélyes részét is, úgyhogy a magyar-román-jugoszláv határháromszög mélyen beékelődik a Nagy Alföld szivébe és Szeged alatt találkozik. Sajnos,a Trianon óta felnőtt nemzedékek tudatában Erdély fogalma tévesen úgy rögződött meg, mintha a vele együtt erőszakosan Romániához csatolt alföldi részek Erdély szerves részei lennének és a kimondottan alföldi Szatmárnémetit, Nagykárolyt, Nagyváradot, Nagyszalontát, Aradot és Temesvárt erdélyi váró soknak tekintik. Ezért már,.itt fel kell hivni a figyelmét azoknak, , akik az Ónálló Erdély gondolatát dajkálják, hogy csakis a földrajzi Erdély nevében beszélhetnek, ha - föltéve, de meg nem engedve - erre egyáltalán van megbízatásuk és felhatalmazásuk az erdélyi néptől. Szomorú lenne, ha ezek akik jó magyarnak és székelynek, azonfelül erdélyinek vallják magukat, tultennének még a románokon is, akik túlfűtött nacionalizmusukban még mindig arról álmadoznak, hogy Nagy Románia határait majd "pana la Tisa" tolják ki. Hogy félreértés ne legyen, a kö-
