Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)

1954-01-01 / 10. szám

If.oldal Magyar Végvár 1954 január alul került a sok befutó levél között/, mondom eb­ben a díszteremben találkoztam a nevezettel, mikor "East Europe and Soviet Russia" címen előadást tar­tott a környéken levő és lakó' amerikai közönségnek. En kb. tisztában vagyok, hogy Amerikában a való­si életműködés nincs annyira élesen elválasztva a pó litikai életműködéstől, mint Magyarországon volt. Magyarországon Listowell Judit Írásai megjelenhet­tek a Nemzeti Újságban. /Feltételezem, hogy ismeri ezt az újságot./ Nekem otthon ez az újság járt és gondolom többeknek is járt, akik most a Magyar Vég­várt olvassák. Nem gondolja, Igen Tisztelt Cikkíró Ur, hogy nagyon sokan a Végvár olvasói közül el kézi denek tűnődni ez újság célkitűzései fölött, mikor ej célkitűzések pozitívumai helyett állandóan csak hol­mi személyeskedésről /bizottmányi csatlós, társutas, stb./ hall az újságban? A végén már majdnem joma- j gam is ’társutasnak’ minősülök /1948. évi menekült I vagyok’./, aki 1944-45-ben maradtam otthon, erre most röviden csak azt tudom mondani,’házőrzőnek’. ...csupán megjegyzem, hogy ennek a vérnek / a 45- 46-os kivégzések,szerk./ az igazi okozoi valóban a a himlermártonok voltak, akiket Fáy Zoltán most a Végvárban kipellengérez. Azonban Fáy cikkében is je­nek meg nevek nem valami hízelgő beállításban, ami­re épen példa, hogy & Végvár nov.-i számában közölt Kárpátaljaiak felszólalása megtörténhetett. ...Hogy Márffy Mantuano Tamás az ’’elsők'között jelentkezett a népidemokratikus kormánynál, fela­jánlva szolgálatait", ez még nem jelenti, hogy "pro7 totipusa volt a társutasnak".... t ...Kár tehát folyton "társutas"—rol ’hordozni’ és a nemzeti érzést elkoptatni. Ha Listowell Judit elő­adást tart Kelet Európáról a Szovjettel kapcsolat­ban, az még nem sérti a magyar érzést. /Ezt senki se mondta'. Szerk./ Ha fivére ugyanezt teszi, ám te­gye. ...nagyon lekötelezne, ha közölné velem, hogy Lady Listowell nagy szocialista... Vagyok igy ismeretlenül is őszinte "nemzeti érzés­sel 1953,nov.l5. (Név és cim) E.N. Mindenki jogos a saját véleményére. Mi is. Érdemi választ a cikk írója fog adni. Most csak a Végvár­ra vonatkozólag. 1.Addig pozitívumot adni, építeni, amig a rombolók teljes erővel dolgoznak, nem lehet. Nem szabad kényelmesen megfeledkezni az ellenfélről, különösen akkor nem, amikor azok báránybőrben jelent keznek. 2. Ez a levél nagy gaudiumot okozhat Göndö-j rék portáján. Ók is ezt akarják’. 3. Mi soha nem mondtuk, hogy akik 1944-45 után hagyták el az orszá^ got, azok társutasok. Viszont a 47-es politikai e­­migrácio -Magy-Varga-Pfeiffer-Kovács-Peyer - állan­dóan szemét népségnek hirdette a 44-45-ös emigráci­ót. 4. A Kárpátaljaiak nyilatkozatát a Végvár közöl­te, ugyancsak a dec,-i számban is jelent meg egy nyilatkozat. Mi, ha hibát követünk el, van bátorsá­gunk azt beismerni és helyreigazítani. Göndörék a­­gyonhallgatják. Lásd a Vasárnap dec. 8-i számát a Gáspár-Rácz üggyel kapcsolatban .Melyik a becsületesj: 5. Sajnáljuk, de nem szerkeszthetünk újságot minden­ki ízlésének megfelelően. 6. Bocsánat vezeklés nél­kül nincs. Az MB nem vezekelt, sőt! Kedves Szerkesztő Ur: A "Szabadság" 1953 nov. 19-i számában Kondorossy László önarcképét megfestette oly életerős, mara­dandó színekkel, hogy ez a kép a magyarság leiké­ből soha ki nem törlődik. "Nem tudni okát miért kívánkozott megnyilatkozásá­val nyilvánosság elé. Feltehető, hogy valakiknek szolgálatot akart tenni, hogy magának jópontokat, elismerést, érvényesülést és velejáró judás-tallé­­rokat szerezzen. Szándéka teljes mértékben sikerült. Most csak kötél után kell néznie, hogy a bibliai tragédia vele megismétlődjék. De talán az ilyen lel­kületű ember kötelet sem érdemel, hanem egyedüli méltó büntetése, hogy lenézetten, fajából, ahonnan eredetét vette - kitaszitottan éljen. Kondorossy László első számú megbocsáthatatlan bű­ne, hogy a magyar népet Amerika ellenségének állí­totta belli Minden becsületesen érző és gondolkodó ember isme­ri a valóságos tényt, hogy a magyar hadüzenet ki­védhetetlen német nyomásra következett be s azt a magyar kormányzat csak formának tekintette és ugyan­annak vette Amerika is, mert 1944 nyaráig repülői nagyon sokszor Magyarország felett repkedtek, de bombát soha nem dobtak le. Magyarország bombázását csak akkor kezdték meg, mikor a németek megszáll­ták hazánkat és országunk harcszintérré változott. De a magyar katona sem ekkor, sem ezután Amerika ellen nem harcolt'. Kondorossy László második megbocsáthatatlan bűne, hogy a mérhetetlen szenvedésen keresztülment ma­gyarságot ország-világ előtt nemzeti érzésében,ha­zaszeretetében, honfiúi becsületében és áldozatos­ságában, valamint tanultságában és műveltségében olyan példátlanul, alávaló módón s az igazságnak teljes mellőzésével pellengérezte ki, hogy azzal ki­közösítette magát a magyar életből, mert az kevés számú kivétel, kikre cikkében célzott, nem mente­síti általános jellegű támadását. A menekült magyarságnak nincsen szüksége arra,hogy teleszájjal ömlengjen Amerika iránti szeretetérol, mert tények bizonyítják, hogy egyetlen magyar sem követett el befogadó országa ellen katonai hűtlen­séget, árulást vagy más állam ellen irányuló csele­kedetet. Ezek a főbenjáró bűncselekmények a Rosen­­bergek, White-k és társaik privilégiuma, kik állam­­titkári rangban is bolsevista kézre akarják játsza­ni hazájukat! A menekült magyarság önzetlen becsületességgel és hűséggel dolgozik Amerika számára és meg van győ­ződve, hogy Amerika népe, saját biztonsága érde­kében egyszer arra kényszerül, hogy a bolsevizmus ellen harcrakeljen. Ebben a harcban minden menekült magyar, társadalmi és politikai hovatartozandóságra való tekintet nélkül, Amerika oldalán áll, kivéve a kommunistákat és társutasokat’. A menekült magyarság Kondorossy Lászlót fogadatlan prókátornak tartja, mikor ő jogot és bátorságot vett magának arra, hogy a menekült magyarságot mű­veltségből, magyarérzésből megleckéztesse és lemi­­nősitse. A magyar műveltségnek és tudásnak számta­lan bajnoka élt és él, dolgozik Amerikában is, de a nagy világ minden részében, ezeket azonban nem

Next

/
Thumbnails
Contents