Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)
1954-01-01 / 10. szám
19.oldal Magyar Végvár 1954 január-ban képviselte a zsidóságot. Göndöréknek mindez nem volt elég. Ok az egész ország felett a maguk hatalmát akarták, a kormány•zattal és az ö forradalmi elveikkel előbb szociaalista, aztán kommunista uralom formájában. A józan polgári zsidóság mindig félelemmel és kedvetlenül nézte ezt az irányzatot. Hiszen éppen Vázsonyi Vilmos és Szterényi József kelt ki ellenük a legélesebben a képviselőházban, hogy aztán a Károlyi-forradalom, majd a proletár uralom nevében őket, más előkelő zsidó' polgárokkal együtt, internálják és bebörtönözzék. így vertek Göndörék éket közénk és a keresztény értelmiség közé s most is, mikor a közös szenvedések és azok tanulságai folytán elvesztett hazánk érdekében találkozhatnánk, — a mindkét részről elkövetett hibák beismerésével, Göndörék nem-csak ezt a megbékélést teszik lehetetlenné, de más eszközökkel tovább folytatják idekünn azt, amit odahaza Rákosiék hét esztendő őta gyakorolnak: az otthon maradt zsidósággal szemben is, azt ők itt a menekült keresztényeken akarják megboszülni.így adnak előre jogcimet újra nemcsak a szélsőséges antiszemitáknak, de a mérsékelt és békére kész keresztényeknek is, hogy odahaza majd mindezért az ártatlan zsidóságot is felelősségre vonják és rajtuk torolják meg a Göndörök és Rákosik bűneit... Rákosiék engem, családommal együtt mindenemből kifosztottak, elrabolták az üzletemet, az o-budai szép kertes házamat s hatvan éves koromra való fekrntettllarégre kegyesen megengedték, hogy kivándorolhassak Palesztinába... Hogy mit csinálnak ott ugyancsak az ottani Gön-dörök, az túltesz még Rákosiék módszerein is s hogy mit tapasztaltam az ottani, Kibutznak nevezett, kollektiv farmokon, egyszer be fogok számolni róluk, bár el vagyok készülve, hogy Göndörék agyonütnek érte, mert szerintük, aki Palesztina helyett inkáb,b a USA-t választotta, - ez mind hazugság. En vártam eddig, hogy valaki, nálam illetékesebb, a mi sorainkból, visszautasitja a Göndörék magatartását és a sok hazafias zsidók nevében el-utasitja azt. De úgy látszik, hogy Az Ember, a Népszava, a Szabadság sajtoterrorja visszariasztja ettől még a vezetőinket is. így jutottam arra az elhatározásra, hogy valakinek ezt mégis el kell mondani a nyilvánosság előtt az ön lapjában is, amelylyel, ha nem is értünk mindenben egyet, de amely iránt a Göndörék magatartása miatt, rokonszenvet kell éreznünk. Fogadja mély tiszteletem kifejezését, _ Aláirás Leközöltük a levelet, ahogy kaptuk, egyetlen betű változtatása nélkül. Tudjuk, hogy vannak a , magyar zsidóságnak tisztes elemei, akik a zsidóságukat vallják és nemcsak cégérnek használják, hogy adott és alkalmas esetben antiszemiszemitizmus vádját kiálthassák és bűntetteik eltakarására használhassák ezt fel. Mi nem antiszemitáskodunk, de viszont nem mentesitünk senkit a vád alól csak azért, mert ő - zsidód • , r I Kondorossy Lászlóknak hivják, aki úgy latszik megittásodva á"Kossuth Cantatéjától, melyet még a ’türhe^ tő? jelző sem illet meg, jogot formál hozzá, hogy I csalhatatlanul Ítélkezzék saját nemzete fiai felett Kondorossy László' a menekült magyarságot elárult; és megtagadta, tehát ne csodálkozzék, ha a menekült m,agyarság is kiveti magából és vele minden közösséget megtagad! Cleveland,1953 nov.22. Dr.Dobolyi Lajos. •SBBBBBBBBBBBGBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBSSzerkesztő Uram: Kezdettől fogva figyelemmel kisértem azt az áldatlan sajtó-harcot, amelyet Göndör Ferenc és társai folytatnak ön ellen s mindjárt kijelentemjhogy kezdettől fogva el is Ítéltem ezeket a csúnya, alaptalan, erőszakolt támadásokat. A jogcimet arra, ! hogy, mint hívatlan harmadik, beleszóljak ebbe a vl tába, az a körülmény szolgáltatja, hogy magam is ' menekült magyar zsidó' vagyok s ugyanúgy jogom van, ha nem is a zsidóság nevében, de annak érdekében, a magam véleményének hangot adni. Vártam eddig, hogy a zsidóság vezető férfiai kö^ zül is megszólal végre valaki, egy nálam ismertebb, tekintélyesebb személyiség s méltó' módon kifejezésre juttatja a zsidóság jobbik elemeinek felfogását Göndörék magatartásáról.. Sajnos ez, ezideig nem történt meg, de talán az én szerény hozzászólásom másokat is felbátorít majd ugyanerre az állásfoglalásra. Hogy bemutatkozzak: budapesti volt magyar állaimpolgár vagyok. Már nagyapám is'az volt s üzletem a Király u.és Nagymező u. sarkán, a régi terézvárosi templom közelében, több, mint 30 éven át ismert fir^.volt, nemcsak azon a környéken, de szélesebb körökben is. Engem is sújtottak a németek által a magyar kormányokra ráerőszakolt rendszabályok. Az én üzle-j temet is elvették s munkaszolgálatos is voltam elég sanyarú körülmények között előbb Székesfehérvárott,) aztán Sopron környékén. Vevőköröm szinte 80%-ig a jobb keresztény közönségből került ki, akiknek részéről soha semmiféle gyűlölködést nem tapasztaltam velünk szemben. Ugyanezek közül sokan a nehéz napokba is nemcsak bátorítottak, de segitettek is bennünket egész családommal együtt. Mindig hálával gondolok ezekre s ez is arra kényszerit, hogy a Göndör-féle irányzattal szemben állást foglaljak. Szerkesztő Urnák igaza van, amikor azt irja,hogy Göndörék voltak azok, akik odahaza is annak idején j a Károlyi-forradalmat és azután a Kun Béláék diktatúráját a nyakunkra hozták. Előbb izgatásokkal a régi Magyarországot gyalázo újságjaikkal, aztán erőszakos viselkedésükkel a józan és jo polgári zsidóságot is elkeseritették. Hogy a II.világháború után Rákosiék uralmát lelkesedéssel üdvözöljék. Ainig Göndörék nem voltak, mi békességben, megbecsülésben, egyetértésben éltünk a magyar néppel. Az a korszak volt ez, amikor égy Vázsonyi ült az igazságügy-miniszteri székben, egy Heltai Ferenc volt Budapest főpolgármestre, bár Szterényi József volt kér. miniszter, Sándor Pál a Kereskedők Orsz.Egyesületének elnöke, a szegedi főrabbi pedig a magyar főrendiház-
