Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)

1954-01-01 / 10. szám

2*- oldal Magyar Végvár 1954 január Trianont zúdította Nemzetünkre s Párisban igyeke­zett megpecsételni ezt a trianoni magyar sorsot. Azóta is egyesek, akik az ezeréves magyar állam földjén kaptak maguknak otthont, igyekeznek ezt a benesi rágalmazó' szellemet terjeszteni. Nekünk ezen propaganda ellen védekeznünk kell s nem szabad tét­lenül néznünk a történelem jövő kialakulását. A ma­gyar kultúra minden lehető és megengedett eszközé­vel szolgálnunk kell a magyar jövőt. A táncművészek-] nek és előadás rendezőknek figyelmébe ajánljuk a sa-; játos magyar táncokat: csárdást, palotást, körma- I gyárt, toborzot s a különböző népi táncokat, mint \i a: fátyol-tánc, legyező-tánc, menyasszonytánc stb. ; Ezek a táncok művészies előadásban bizonyára meghoí- ■ ditják az amerikai táncművész köröket is. < Nem akarunk senkit sem támadni, mert meggyőződé- • sünk, hogy itt nem célzatosságról van szó, hanem egy sajnálatos tévedésről s hisszük, hogy a táncok ■ rendezői, illetve betanítói a jövőben vigyázni fog-r nak az egyetemes magyar szempontokra és követeimé- 1 nyekre is. Jelen közleménnyel csupán fel akarjuk hívni az illetékesek figyelmét arra, hogy kulturelőadások ( alkalmával a magyar nép valódi szellemiségét és lel­kiségét , tulajdonságait elevenítsék meg az amerika- i közvélemény előtt, mely méltán sorolta több,mint ezeréven át Nemzetünket Europa kultur nemzetei kö­zé . A magyar táncművészet, mozgásmüvészét, sport, énekmüvészetünk, irodalmunk, költészetünk, szinmü­­vészetünk, valamint tudományunk mindég elismert volt a világon. Trianonban és Párisban megaláztak, megcsonkítottak bennünket, de él a magyar szellem, a magyar lélek és szolgálja az értékes magyar kul­túra az emberiség érdekeit. A magyar szellemiség utat tört magának párisi börtönéből és mutatja a jövő útjait, melyen haladnunk kell. A magyar kul­túrát szolgáljuk és állítsuk a nemzeti újjáépítés és az emberiség kulturális fejlődésének szolgála­tába! Küldetésünket, történelmi hivatásunkat csak igy tudjuk betölteni. A Magyar Kulturkert áldozatos munkáját csak elismerjük'és becsüljük és kérjük, hogy folytassák a munkát, nemzetépitő munkájukat továbbra is, az amerikai közvélemény felvilágosí­tása érdekében. Cleveland, 1953, dec. \/ v/ \r \t \/ y y \/ \/ y BBBBr " NEMZETPOLITIKA " NEMZETFOLITIKA kulturális és politikai folyóirat első száma Ízléses külsőben, fedőlapján a közép­kori Magyar Birodalom címerével, a TCrux Hungaricus?-sal 1953 okt-ben jelent meg Münchenben Csopaki József szerkesztésében és kiadásában. A Beköszöntő többek között ezeket mondja:" A magyar emigráció túlnyomó többségében jobboldali.Az összeomlás után hosszú ideig ez megbélyegzés volt és sok mindent kockáztatott, aki megvallotta jobb­­oldaliságát. Mégis csak kevesen lettek hűtlenek önmagukhoz, pedig a jobboldali, a nemzeti emigráció szegény volt és reménynélküli. Amióta azonban megnyíltak előtte a kivándorlás kapui, anyagilag magá­hoz tért, megerősödött. Csak anyagilag. Politikailag nem. Vagy tétován kóvályog a múlt ködében vagy bi­zarr délibábot kerget vagy lelkes kis csoportokban vész el hatalmas országépitő ereje. Van ugyan két­­-három nagy, az egész világot átölelő szervezete, az együttműködés azonban ezek között is hiányzik. Mintha átok ülné meg a lelkeket. Valószínű azonban, hogy hiányzott egy irányító folyóirat. Ezt a hi­ányt óhajtjuk pótolni. A magyar nemzeti emigráció" folyóirata kívánunk lenni, bár a Nemzetpolitika megjelenését a Magyar Szabadság Mozgalom tette lehetővé. Szerény köntösünk- reméljük csak egyelőre. Ol­vasóink áldozatkészsége arányában lesz szebb, méltóbb folyóiratunk külalakja. A tartalom meg szóljon önmagáért." Az első szám tartalmas cikkei közül külön figyelmet érdemel Liptay Lajos:"A földbirtok kérdés" és a névtelen iro:"Népi hagyományok - magyar jövő" c.cikke. A Nemzetpolitika megjelenése egy újabb bizonyíték arra, hogy a magyar nemzeti emigráció gerincét még mindig az Európában rekedt és szűkös anyagi viszonyok között élő magyarok alkotják. Szeretnénk hinni és remélni, hogy ez a folyóirat legalább némileg pótolni fogja azt a központi szellemi irányí­tást amelyet a magyar emigráció kezdettől fogva a mai napig nélkülöz. Eris. ff HI/II1I0TT... dező bizottság részéről nemcsak szomorú, de a haza­fias és Átállását tisztelő magyarságra nézve felet­te kihívó és arcátlan eljárás volt "TISZTELŐ' BARÁT­KÉNT" Göndör Ferenc, alias Krausz Náthánt nemcsak meghívni, hanem, mint egyik főszónokot (bizonyára mint Rákosi képviselőjét) szerepeltetni is. Egyébként erről a party-rol meg sem emlékeznénk. Miért irigyeljük Nagy Ferenc boho boldogságát? Az ünnep "toastmaster-i tisztségét Márk Béla töltötte be, ki, - aenki sem tudja miért? - a Bronxi Független Református Egyház "keresztapja” kitüntető címet viseli. Ezért joggal feltehető, Az Amerikai Magyar Szövetség "csütörtököt mondott" Kongresszusát követő születésnapi party-t ren-

Next

/
Thumbnails
Contents