Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)
1953-12-01 / 9. szám
18.oldal Magyar Végvár 1953 december Igen Tisztelt Szerkesztő Ur: / Előttem fekszik a Magyar Végvár legutóbbi száma. A boritolap hátsó oldalán a clevelandi Bizottsáj felhivása. Sürgető dolgok, igyekeznünk kell. Már ezren é; ezren hirdetik az uj magyar napilap szükségességét, de kézzelfogható dologgal még senki sem járult hozzá. / A clevelandi Bizottság már dolgozik, közel ezer dollárt gyűjtöttek már össze a napilap alapra. Szerk. / Leteszek a Szerkesztő ur asztalára egyszáz dollárt. Nem adomány, hanem az újonnan megalakuló m; gyár napilap egy részvényének az ára. Elgondolásom a következő: A napilap megalakitássához - vélem én - kell kb. 100,000 dollár. Ha k bocsájtunk ezer részvényt drb.-ként $ 100.00 értékben, az 100,000 dollár. Lehetne esetleg fél, talán negyedrészvényt is kibocsátani; Addig, amig a megalakulás technikai'része folyik, addig a befolyó pénzeket egy bankban, az uj lap folyószámláján, kell helyezni. / Az eddig befolyt pénzek a scrantoni Third National Bank & Trust Co.-nál van letétbe Hun garian Daily News cimen. - Szerk. / Mihelyt a megalakulás hivatalosan is megtörtént, a befizetők azonnal megkaphatják részvényeiket. Aki nem tudná egy-' szerre letenni a $100.00-t, az befizetheti részletekben is. Ennyit igazán kibir minden amerikás magyar. Lapot csak pénzzel lehet csinálni, tehát kell hogy a Bizottságnak pénz álljon a rendelkezésére.Az alapítással felmerülő költségeket később a könyvelésnél Alapítási költségszámlán számolják el. Magam, - hogy jo példát mutassak - 75%-os hadirokkant vagyok és órabérem 95 cent. Akinek ennél több az órabére, az még könnyebben fizethet $ 100.00 -at. Ne beszéljünk sokat, adjuk össze a pénzt, mert csakis igy mutathatjuk meg, hogy akarjuk-e a lapot vagy sem? Maradok Szerkesztő Urnák igaz hive "Ismeretlen Munkái" Noshát, Magyar Testvérek, itt a példa. Lapunk más helyén bővebben kifejtettük, hogy hogyan és min ; látjuk ezt az ügyet.Azonban újra hangsúlyozzuk, hogy tettekrevan szükségünk. Az a kijelentés: Ha majd megindul, akkor előfizetek, nem'állj a meg a helyét. Mert, ha annyira erősek volnánk, hogy egy lapot el tudnánk inditani a magyarok segítsége nélkül, akkor minek a részvények? Már azért sem látjuk helyesnek, hogy 5-10 ember zsebéből jöjjön a pénz, mert mi azt akarjuk, hogy ez a lap az amerikai magyaroké legyen a szó' legszorosabb értelmében. Minden magyar úgy nézhessen rá, mint az ő munkájának, áldozatkészségének az eredményére. Mi nem 5-10 embernek számára akarjuk irni a lapot, hanem az egész magyarság számára. Jelenleg nagyon fontos, hogy a gondolatot ébren tartsuk, megismertessük azokkal is; akik talán eddig nem hallottak róla és helyenként, mindenki ot ahol van, dolgozzék a lap érdekében. Ha a helyi bizottságok megteszik a munkájukat, akkor nem lesz kétség az eredmény fölött. Azonban - egy vagy két ember ezt az országos munkát elvégezni nem tudja'.Ki hajlandó a munkára? Mi nem ismerhetünk mindenkit, személyesen nem kérhetjük fel. Ki hajlandó dolgozni Nem is egészen olyan egyszerű, mint gondolnánk! Egy gazdag ember, amikor kifizette a csőszerelőnek a $100.00-os számlát, rosszalását fejezte ki, hogy sokba került a mulatság. - Magának ugyancsak nem lehet sok $100.00! - volt a válasz. Mire a gazdag ember igy magyarázta megokolását: Igaz, nekem van jopár General Motors részvényem. Jo részvények. Azonban az én jövödelmem a 90%-os adokeretbe esik. Ami jelent annyit, hogy ha én magának $100.00-t fizetek, nekem a részvényeim után $1,000.00-t kell,hogy kapjak. (Ugyanis az $1,000. 00-bol adóra levonnak $900.00-t.) Ez azonban még csak a kezdet. Azonban, hogy a General Motors nekem $1,000.00—t tudjon fizetni, neki $4,000.00-t kell csinálni - adok be nem számításával. ( GM összjövödelme - adok fizetése előtt - 1952-ben $1,502,000,000 volt. Ebből adóra fizetett $943,000,000 s igy tiszta jövödelme maradt '$559,000,000, amelyből kifizetett'osztalékra $362,000,000-t. Vagyis ami jelenti azt, hogy mielőtt GM $1,000.00-t kifizetne osztalékban, szükséges, hogy $4149-t csináljon az adó beszámításával. Hogy azonban ezt a $4149-t megcsinálja, szükséges, hogy $21,570.00'értékü autót - azaz pl. 18 Chevrolet - adjon el^ - kirendeltségeinek. De hát mit jelent ez? - kérdezte a csőszerelő. Ha maga tud 90%-os adót fizetni, akkor bizonyára halomszám hever magánál a dollár. Mit vár tőlem, hogy magával sírjak? Azonban nem ott van a kutya elásva. Nem az a kérdés, hogy tudja vagy nem tudja fizetni az adót, hanem inkább az, hogy egy pillanatra megálljunk és lássuk, hogy micsoda rettenetes terheket ró az adó mindnyájunkra. Mert pl. azt a bizonyos'$900.00-t nemcsak a gazdag ember fizeti, hanem te is, meg én is! Mennél több az adó, annál drágább minden! A gazdag még csak bírja, de mi lesz velünk? Ez az , oka annak is, hogy a fizetés soha nem futja annyira, mint szeretnénk pragy akarnánk. Mert a terhet végül is a fogyasztókra nyomják - azaz tereád! Te fizeted a magasabb árakat, te nem vagy képes eleget keresni! Ezért sok nemzetgazdász borús szemekkel néz a jövőbe. Valamit tenni kell, mert az ilyen nemzetgazdálkodásnak előbb-utobb rossz vége lesz és a levét a szegény, egyszerű, kevés keresetű ember iszsza ,meg. Érthető az is, hogy ilyen helyzet mellett még pénzes ember is meggondolja, hogy érdemes-e pénzét vállalkozásokba befektetni, amelynek jövödelméből csak 10% marad a zsebében, mig 90%-ot az állam visz el. Mi mindenesetre nem a gazdag ember adóterhe miatt aggódunk, hanem inkább a munkásember teherbíró képessége miatt. Mert a nagy adók mindent megdrágítanak, a pénzünkért mindig kevesebbet tudunk venni, végül is utolso centünket is a megélhetésre kell költenünk és a munkánk'jövödelméből semmi sem marad esetleges betegség, munkanélküliség vagy véletlen beköszöntő szerencsétlenségek esetére. így aztán hiába is emelik a fizetést, mindig csak ott vagyunk, mint a közmondásos mádi izraelita. Szükséges, hogy a kormányzat rendet teremtsen!
