Magyar Újság, 1980 (70. évfolyam, 1-27. szám)
1980-04-03 / 13. szám
VOLUME 70. ÉVFOLYAM NO. 15. SZÁM. BETELJESEDETT 35 évvel ezelőtt, 1945 április 4-én a Ids csonka Magyarország sorsa beteljesedett: keresztényi jellege és nemzeti, állami önállósága megszűnt. A szovjet haderő Budapest beteken át tartó, elszánt védelme s a dunántúli hősi harcok ellenére elérkezett az ország nyugati határáig, amelyen előtte százezrek, ha nem milliók, a keresztény hit és nemzeti meggyőződés szolgálatában, minden vagyonuk hátrahagyásával Nyugatra vonultak, mert abban reménykedtek, hogy a művelt, keresztény európai nemzetek segítségével folytathatják legalább eszmei harcukat hazájuk és az emberiség szabadságáért. Pedig azt a sorsot, amely 55 évvel ezelőtt beteljejesedett, a müveit, keresztény Nyugat készítette a népek Krisztusának mondható, árva magyarságnak. 60 évvel ezelőtt, 1920 április 1-én tért vissza Apponyi Albert gróf, az első világháborút követő béketárgyal ásókra kikül dött megbízottak vezetője, hogy jelentse: az ezeréves Magyarország végzete kikerülhetetlen, mert a szövetséges és társult hatalmak az ország halálát jelentő békefeltételeikből nem engednek. Vele együtt tiltakozásul a küldöttség tagjainak többsége is visszatért, csak Praznovszky Iván rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a küldöttség titkára maradt vissza néhány taggal, hogy a békeparancs embertelen feltételeit végleges alakjukban átvegye. A halálraítélt ország népe még nem tudta, milyen sors vár r.á, az amerikai magyarság azonban 1920 április 2-án Washingtonban már sokezres nagygyűlésen tiltakozott a készülő igazságtalanság ellen, és határozatilag azt kérte az amerikai kormánytól, hogy a megszállt magyar területeken eszközölje ki a népszavazás elrendelését. A határozatot népes küldöttség adta át a Fehér Házban Wilson elnöknek. A kereszthalálra ítélt Magyarország akkor kezdte meg útját Kálváriáján, amely 25 évig tartott. Ezen az úton voltak felemelő események, azok azonban csak a magyarság hitét erősíthették meg történelmi küldetésében, amelynek betöltése érdekében 35 évvel ezelőtt el kellett jutnia keresztre feszítéséig., a Golgotáig, ahol sorsa beteljesedett. Az idei húsvét Krisztus Urunk dicsőséges feltámadásának ünnepe előtt, mégis igaz hittel valljuk: nagypéntek nélkül nincs feltámadás 1956 példája és fajtánk élniakarása világszerte arról győz meg bennünket, hogy beteljesedett sorsunk j óbbrafordulásával lesz magyar feltámadás is! BEIKTATTÁK CANTENBURY ÉRSEKÉT Március 25-én ünnepélyesen beiktatták Canterbury új, 102. érsekét, Runde Róbertét, aki a világ 65 millió anglikán protestáns valfású hívének lelki vezetője lett. A 65 millióból mintegy 3 millió az Egyesült Államok területén lakik. Az amerikai anglikánok episzkopálisoknak nevezik magukat. Az új érseket a múlt év szeptemberében nevezte ki II Erzsébet királynő, mint az anglikán egyház névleges feje, a canterbury egyházmegye metropolitájává s egyúttal Anglia prímásává. Ennek megfelelően Runde érseket kétszeresen emelték trónra: először canterbury püspöki székébe iktatták be, azután Szent Ágoston márványtrónjára ültették. Szent Ágostont, aki Rómában született, szerzetestársaival együtt I Gergely küldte Angliába azzal a feladattal, hogy az angolszászokat térítse a keresztény hitre. Ethelbert király, akinek felesége, Berta már keresztény volt, Canterburyben adott helyet Szent Ágostonnak és szerzetestársainak, azután 597 június 2-án megkeresztelkedett. Szent Ágoston lett Canterbury első püspöke és Angi ia első prímása. 604-ben halt meg. Nem szabad összetéveszteni a másik Szt. Ágostonnal, a közismert egyházatyával és bölcselővel, aki 354-ben a numidiai Tagesteban született, Hippo püspöke lett és 450-ban halt meg. Canterbury 102. püspöke a második világháborúban katonai szolgálatot teljesített, tankcsaták hőseként küzdött a németek ellen. Beiktatáson jelen volt felesége, Lindy, 20 éves lia, James és 18 éves leánya, Rebecca is. Az 58 éves érsekprímás azelőtt St. Albans püspöke volt. A beiktatási ünnepségre II János Pál pápa személyes képviselőjeként Willebrands Johannes bíborost, Hollandia prímását küldte ki. Ott volt s a szertartás közben Szent Pál apostolnak az efezusi írt levelét is felolvasta Hume Basil bíbo ros, Westminster érseke is, aki 4 millió angol és wells katolikus lelki vezetője, a görög keleti ortodox egyház képviselője és az új érsek személyi meghívása alapján Graham Billy amerikai evangélista is. II Erzsébet királynőt, mint az anglikán egyház névleges fejét, fia, Charles trónörökös és húga, Margit hercegnő képviselte. NEM AKARTAK AZ OROSZOKKAL FUTBALLOZNI Hét afgán futballjátékos átszökótt Afganisztánból Pakisztánba, onnan pedig Nyugat-Nénetországba repült. Az afgán játékosokat Oroszországba hívták barátságos’ mérkőzésre annak bizonyságául, hogy aigánok milyen szívesen látják az orosz megszálló katonaságot Az afgán futballisták azonban, mint a 25 éves Roh parwar Saber Mohammed mondta, nem szeretik az oroszokat, még kevésbé azt, hogy hazájukat katonailag megszállták, ezurt inkább a szabadságot választották. Közülük négy azonnal politikai menedékjogot kért. Az afgán játékosok elszáDlásoIási és élelmezési költségét Frankfurt városa fedezi. A; afgánok azt remélik, hogy rövidesen újból futballozhatnak, de persze nem az oroszokkal. 1980. ÁPRILIS 3. EGYES SZÁM ÁRA: 50 cent »—i Kanadában: 60 cent S ADAT EGYIPTOMBA HÍVTA A SAHT Sadat Anwar, Egyiptom elnöke, váratlanul megismételte korábbi meghívását, amellyel Pahlavi Reza Mohammad iráni sahnak menedéket és otthont biztosított. A meghívás újabb diplomáciai bonyodalmakat oldott meg, mert Irán forradalmi kormánya éppen arra készült, hogy jegyzékben kérje Panamától a sah kiadását. Ugyanakkor már arról folyt a vita, hol hajtsák végre a sahn a szükségessé vált újabb műtétet. A panamai és amerikai orvosok vitájának eldöntésére a Carter-kormány külön megbízottat küldött ki. annak azonban már nem jutott szerep, mert a sah orvosaival együtt — Sadat elnök meghívása alapján —i úgy döntött, hogy Egyiptomba megy, ahol a legjobb kairói kórházban el tudják távolítani az elrákosodott lépét. Sadat Anwar elnök március 24-én személyesen fogadta a kairói repülőtérre érkező saht, akit felesége, Farah Diba s rajta kívül még vagy öt-hat személy kisért. Amikor a sah és felesége a Kairó külvárosában, Maoriiban levő katonai kórház felvonójába lépett, Sadat felesége, Jehan és két leánya, Noha és Jehan fogadta őket. A műtét elvégzésére Sadat E- gyiptom 15 legjobb orvosát jelölte ki. Az orvosi együttes leje Nur Fouad dr. nyilatkozatában kétségét fejezte ki, amiko megkérdezték tőle, hogy a műtétet amerikai sebészek hajtjáke végre. A h írmagyarázók szerint Sadat elhatározásában elsősorban a hála érzése volt döntő. A sah ugyanis 1973-ban, az Izraellel szemben elvesztett egyiptomi háború után I billió $ segélyt nyújtott, 1974-ben pedig 48 millió hordó olajat ajándékozott Egyiptomnak. Vannak persze olyan magyarázatok is, hogy Sadatt inkább az Egyesült Államokkal egyre szorosabbra fűződő politikai és katonai kapcsolatok további megerősítésének szándéka vezette, hiszen hamarosan el akar látogatni Washingtonba, hogy ott a közép-keleti kérdéseket megtárgyalja. Sadat elhatározása mindenesetre nem ok nélkül juttatja eszünkbe azt a régi igazságot, hogy az igazi barátság a bajba jutott féllel szemben tanúsított magatartásban nyilvánul meg legkézzelfoghatóbban. Azt sem szabad elie- Iejtenünk, hogy Sadat Anwar egyiptomi elnök nemcsak az arab országokkal szemben, hanem mohamedán y állású saját népével szemben is jelentős kockázatot vállalt, mert az izlám lundamentalizmus hívei az arab országokban és Egyiptomban is nagyon sokán vannak. Sadat elhatározása azonban korántsem egyéni, még kevésbé diktatórikus jellegű, mert az elnök már közvetlenül a sah lemondása után hozzájárulást kért és kapott az egyiptomi országgyűléstől arra, hogy a saht meghívhassa. EZREK VONULTAK FEL A sah Egyiptomba érkezésének hírére az irániak ezrei tüntető felvonulást rendeztek a teheráni amerikai követség előtt, ahol az amerikai túszokat a múlt év november I óta őrzik. A tüntetés a túsztartók támogatása céljából történt. A tömeg karban azt kiabálta: a sahnak vissza kel! jönnie. Mondanunk is felesleges, hogy a felizgatott tömeg nem a sahnak, mint uralkodónak, hanem mint vádlottnak visszatérését óhajtotta, amire Egyiptomból semmi remény sincs. Ghotbzadeh Sadegh iráni külügyminiszter szerint a feszültséget lényegesen enyhítené, ha az Egyesült Államok kormánya elismerné a sah bűnösségét s az amerikai beavatkozások tényét; Waldheim Kurt, az Egyesült Nemzetek főtitkára azonban kijelentette, hogy miután Irán a kiküldött külön bizottság kivizsgáló tevékenységét megakadályozta, ilyen nyilatkozat megtételéről mindaddig, amíg a tiiszokat el nem engedik, szó sem lehet. KI LESZ KHOMEINI UTÓDJA? Khomeini ayatollah a múlt év őszén fáradtsága miatt hosszú időn át nem fogadott senkit, februárban pedig szívbántalmakkal kórházi ápolásban részesült. Mindkettő érthető, hiszen 79 éves. Ugyanígy érthető az is, hogy felmerült a kérdés, ki lesz az utódja, ki veszi át majd tőle a faghi (az ország vallási vezetője) szerepét. A New York Times értesülése szerint arra lehet következtetni, hogy az ayatollah utódja az 57 éves Montazeri Ali Hussein ayatollah lesz, aki 1960 óta Khomeinivel együtt harcolt a sah nyugatiasító törekvései ellen s a forradalmi tevékenységben is Khomeini egyik legközvetlenebb munkatársa volt. Erre mutat az a körülmény is, hogy az újévi ünnepségek során az ayatollahval és Bani-Sadr Abolhassan elnökkel együtt ő is minden alkalommal nyilatkozott. Montazeri Khomeini kórházba szállításakor elhagyta I eheránt, amelynek J aleghani Mahmoud utódjaként vezető ayatolláhja volt, és Qomba sietett, hogy Khomeini közelében tartózkodhassék. Az Isfahan közelében levő Najafabad városában született, ahol apja vezető mullah volt és 80 éves fejjel még mindig a Koránt tanítja. A fiatal Montazeri vallásos kiképzése az isfahani hittudományi iskolában már 12 ééves korában elkezdődött. Idővel a qomi hittudományi főiskolán a tudomány és bölcselet előadója lett. 1965-ban csatlakozott Khomeinihez. Amikor Khomeinit letartóztatták Montazeri beszéde után Najafabadban általános sztrájk tört ki. Montazeri ezt követően több paptársával együtt I eheránba ment, hogy ott egymásután tüntetéseket rendezzen. Gyakran le-Ietartóztatták. Legutóbb 1974-ben került börtönbe, ahonnan csak 1978 novemberében szabadult ki. Montazerinek 3 leánya és 3 fia van. Legidősebb lia, Montazeri Mohammed Sheikh helyileg Ringó néven ismert. amióta ezen a néven repülőgépet akart elrabolni a palesztinai felszabadító szervezet támogatása céljából. ÁTÁLLTAK A FELKELŐKHÖZ New Delhiből származó megbízható hír szerint számos mohamedán vallásé szovjet katona átállt az afganisztáni felkelők oldalára. A hírforrás nem említi, hogy hány katonáról van szó. de hárommal Iaptudósítók személyesen találkoztak és beszéltek. Az átállt mohamedán valláséi katonák tartalékosak voltak és az Afganisztánnal határos Üzbegisztán területe ■ről kerüllek a megszálló szovjet hadsereg kötelékében Afganisztánba. KIVÉGZÉSEK AFGANISZTÁNBAN Christopher Warren külügyi államtitkár március 28-án azzal vádolta a Szovjetunió támogatását élvező afganisztán kormányzatot, hogy több mint 15.000 politikai foglyot tart őrizetben és naponta hozzávetőlegesen 50-et végeztet ki. Ráadásul a szovjet milicia egész falvakat írt ki. Christopher valószínűnek tartja, hogy a tavaszi hóolvadás után tervezett szovjet előnyomulás újabb megtorló intézkedéseket hoz magával. Az államtitkár arról sem hallgatott, hogy a felkelők, illetőleg az ellenállók súlyos veszteségeket okoznak a szovjet megszálló csapatoknak. A veszteség hetenként 500-600 főre tehető, a halottak száma pedig átlag 100-ra. ARAFÁT INDIÁBAN A semleges Ausztria csak a közelmúltban ismerte el a Palesztinái felszabadító szervezet nemzetközi létjogosultságát, most Ázsiából jött a hír, hogy Arafat \ asset, a palesztinai felszabadító szervezet vezetője, India fővárosában, New Delhiben tett hivatalos látogatást Gandhi Indira miniszterelnöknél. aki ünnepélyesen fogadta. A látogatással kapcsolatban elismerésről nem esett szó. Arafat csak arról nyilatkozott, hogy az afganisztáni válság ‘‘csupán politikai és diplomáciai mérlegeléssel, nem katonai szembeszállással oldható meg. ELLENTÉT KUWAIT ÉS IRÁN KÖZÖTT Irán az 1970-es évek elején csapataival megszállatta Abu Musa, Greater rhumb és Lesser 1 humb szigetét. A három kis sziget a Hormuz-szorostól nyugatra esik és hadászati szempontból különös jelentősséggel rendelkezik, mivel a Japánba, Európába és az Egyesült Államokba induló olajszállítmányok mind a Hormuz-szoroson vonulnak át. A három szigetre az Egyesült Arab EmirátLis tart igényt. A rendszerváltozás jó alkalomnak tűnt az igényjogosultság érvényesítésére. Kuwait ideiglenes külügyminisztere, Reza Abdul A- ziz Hussein a kérdéssel foglalkozó minisztertanács után magához rend el te Irán kuwaiti követét, Ali Shams Ardakanit, hogy a szigetek átadásával kapcsolatban tárgyalások kezdeményezésére tegyen javaslatot Báni- Sadr iráni elnöknek. A válasz nem sokat váratott magára,Bani-Sadr elnök a követ útján közölte, hogy Iránnak nincs szándékában a szóban forgó szigeteket átengedni. Az Al-Qabas című kuwaiti lap rögtön éles támadást intézett Sani-Sadr ellen. Irán elnökét azzal vádolta, hogy “az öböl arab államaival szemben imperialista és terjeszkedési szándékai vannak . MISE KÖZBEN GYILKOLTÁK MEG Romero Arnuffo Oscar, San Salvador érseke, az ottani katolikus kórház kápolnájában szentmisét mondott mintegy 20 főnyi h ívő, főleg apáca előtt, amikor ismeretlen tettes a kápolna ajtajából lövést adott le a miséző érsekre, akit a golyó mellén talált. Az érsek rövidesen meg is halt. Szókimon dó ember volt. Nyíltan bírálta a katonai kormányzat elnyomó politikáját a munkásokkal és földművesekkel szemben. Meggyilkolása előtt való vasárnap egyenesen arra szólította fel a katonákat, hogy ne engedelmeskedjenek olyan parancsnak, amely ellenkezik Isten törvényével. A gyilkosságot követő nap Salvadorban a terroristák a hatóságok megállapítása szerint legalább 50 bombát robbantottak reggel 3 és este 6 óra között. Amerikai és katolikus egyházi vélemény szerint a merényletet jobboldali kubai menekült követte el, aki a kápolna nyitott ajtaján át mintegy 90 Iábnyi távolságból egyetlen lövéssel ölte meg az érseket. A polgári-katonai junta három napig tartó gyászt rendelt el, az egyházi és magániskolákat pedig további intézkedésig bezárták. A temetésen több mint ötvenezer ember gyűlt össze. Ismeretlen tettesek bombát robbantottak, majd gépfegyverrel tüzet nyitotak a emetési menetre. Negyven volt a halottak száma, és 226 a sebesülteké. NAGYON KELLEMES ÉS ÁLDOTT ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK MINDEN OLVASÓNKNAK, HIRDETŐNKNEK ÉS MINDEN MAGYARNAK SLIPYI BÍBOROS UTÓDA II János Pál pápa az ukrán katolikus püspökök vatikáni , zsinatával közölte, hogy kinevezte a 88 éves Slipyi Giuseppe bíboros lyovi érsek utódját. Választása Eubaehivsky Myros- Iav philadelphiai ukrán katolikus érsekre esett, aki a pápai rendelkezés értelmében Slipyi bíl joros öröklési joggal felrúrázott koadjutora lesz a bíboros lemondásáig vagy haláláig a lyoyi érsekségben. Eubaehivsky rá1 úgy tudják, hogy a többi ukrán főpaptól, főként ölipyi bíborostól .Jtérőleg mérsé keltebb és így vatikáni körökben azt remélik, hogy követ? majd a Vatikán detente politikáját a Szovjetunióval szem, ben. Ezt a politikát az ukrán főpapok, elsősorban Slipyi bíboros gyakran élesen bírálták. A 65 éves Lubachivskyt II János Pál mindössze hat hónapja nevezte ki az. ukrán katolikusok philadelphiai érsekekévé. Az ukrán főpapok azóta a pápához intézett levelükben azt vitatták, hogy az érseki szék betöltése az ukrán katolikus klérust, nem pedig a pápát illette volna meg. Lubachivsky érsek a pápa személyes bizalmát bírja abból a szempontból is, hogy szorosabban együttműködik majd az Egyház központi kormányzatával, mint azok az ukrán püspökök, akik Rómától nagyobb függetlenséget sürgettek. AZ INDIAI-ÓCEÁNON A Pentagon közlése szerint az Indiai-oceánon tartózkodó amerikai hajóhadat újból megerősítették Az oda vezényelt hajókon 1800 tengerészeti gyalogos is érkezett. Ezzel a Perzsa-öböl közelében tartózkodó amerikai haderő nemcsak vízen, hanem szárazföldön is ütőképessé vált. A tengerészeti gyalogság partra szállására vonatkozó gyakorlatról egyelőre nincs szó. Az Egyesült Államok tengerészetét az Indiai-oceánon 51 hadihajó képviseli. Az oroszok ugyancsak megerősítették tengerészetükel az Indiai- óceánon. Hajóik száma 32, s ezek közül legalább 30 az Egyesült Államok egységeinek a közelében tartózkodik. A két főhatalom tengerészeti egységei közt eddig még ellentét nem támadt. A legutóbb kivezényelt s az Indiai-óceán vizeire érkezett tengerészeti egységek közt foglal helyet az Okinawa ostromló hajó, a tankok partra szállítására berendezett San Bernardino, a csapategységek partra szállítását lehetővé tevő Alamo és a teherszállító Mobile Ezeket a hadihajókat 2 csatahajó kiséri. AGGASZTÓ TÜNET Fegyveres portorikói terroristák a minap Chicagóban egyszerre megrohanták az ország két legnagyobb politikai pátijának ottani központjait. A demokrata párt irodájában 7, a republikánus párt irodájában pedig 10 munkaerőt megkötöztek, a falakra vörös feliratokat és jeleket festettek Az egyik felirat No Statehood volt. ami nyilvánvalóan Bush Georgenak szánt válasz volt, mivel az előválasztásokon Puerto Rico állammá nyilvánítása mellett szállt síkra. Bush a portorikoi előválasztásokon első lett. A terroristák közt levő nő zászlót lengetett és akasztott a falra, amelyen a Vieques név volt ol vasható. FT a neve annak a portorikói szigetnek, amelynek közelében az amerikai tengerészet hadgyakorlatot tartott. A 2x4 láb nagyságú zászlót ezen a gyakorlaton használták. Néhány héttel ezelőtt a viequesi hadgyakorlat ellen való tiltakozásul a pororikóiak egy tengerészt meggyilkoltak. Az FBI megállapítása szerint a kettős betörés kizárólag politikai céllal történt, komolyabb következménye néni is lett, ennek ellenére az eset kétségtelenül aggasztó tünet. Byrne Jane polgármester ezért mindkét párt központját rendőri védelem alá helyezte.
