Magyar Újság, 1980 (70. évfolyam, 1-27. szám)
1980-02-21 / 7. szám
1980. FEBRUAR 21. MAGYAR ÚJSÁG 5. ÖEDXt Dr. Walter János: GAUDEAMUS — Folytatás — 164. Décsy Sámuel (1742-1816) szerint a magyar nyelv azért kiválóbb a többi nyelveknél, mert buzgó beszédre és káromkodásra (!!) egyaránt a legkifejezőbb. Gyakran azt szokta mondani V. Károly Római tsászár, bogy ő az Istennel Spanyol, a’ Fejedelmekkel Olasz, az asszony nemmel Frantzia, ellenségeivel pedig Német nyelven szeret beszélni. ,— Ha ez a Hatalmas Fejedelem a mi ditsőséges nyelvünket értette volna, nem lett volna néki szüksége annyi nyelvnek tudására. Egy nyelv sints Európában, mellyen ábétatosabban lehetne Istennel beszélni, mint a magyar nyelven, a’ magyar buzgó szóknak ereje bét egeken is által bat. fejedelmekkel való együtt beszélgetés, alázatos és méltóságokhoz illendő szókat kíván. Ugyan mellyik nyelvben találtatnak méltóságosabb, és fennyen járóbb szók, mint a mi ditsőséges nyelvünkben . . . Nem más okból kívánt V. Károly R. Tsászár ellenségeivel német nyelven beszélni, hanem azért, mivel az abban sokszor elő forduló R. betű miatt, félelmet s borzadást indít a hallgatókban. Hát ugyan, kitől retteg az ellenség inkább, mint a sok attát s teremtettét szóró magyar huszároktól. Egy nemzet sints a kerek ég alatt, a melly tzifrábban s rettenetesebben tudna a Magyarnál káromkodni. ,—- A magyar káromkodó nyelvnek rettentő hangjától még az oktalan állatok is meg-borzadnak. Innen ki-tettzik a magyar nyelvnek és szívnek nagy meg egyezése, úgy annyira, hogy a’ magyar nyelvnek halálát bizonyosan a magyar vitéz tüzének el-aluvása követni. ^ Roytzi Péter a Spanyol udvarnak Lengyel Országban mulató követe ismerettséget vetvén Lang Jánossal I. Ferdinánd R. I sászárnak Varsóban mulató biztosával, több nyájas beszélgetései között így szollott: A’ németek, úgy mond, nem beszélnek, hanem menydörögnek, s úgy látszik, hogy minekutána Isten az engedetlen első emberekre meg-bosszankodott volna, nemet nyelven űzte ki őket a paraditsomból. Mellyre Lang János illy elmésen felelt: Én pedig, úgy mond, azt tartom, hogy a’ kígyó Spanyol nyelven beszélt Évával, midőn ötét meg-tsalta volna. Mindketten jeles próbáit mutatták elmésségeknek. — I alán meg-nem sértem kedves nemzetemét, ha azt állatom, hogy mind a kígyó Lvának meg-tsalásában, mind Isten az engedetlen első két embernek Paraditsomból való ki-űzésében, magyar nyelven beszéltek. (Décsy Sámuel: Pannóniái féniksz, avagy hamvaiból feltámadott magyar nyelv. Bécs, 1790. 46-47. I.) 165. A délibábos nyelvészek szerint további kiválósága a magyar nyelvnek az, hogy minden idegen nyelv belőle vette szókincsének javát. Ezt a nyelvegyeztetést kutató nyelvészek hasonlítanak az Alföld utasához, aki a délibáb tükrözését valóságnak veszi és a pusztaság közepette városok és falvak tömegében érzi magát. Ezek a nyelvészek az idegen szók egyezésében rokonságot láttak és mindegyiket a magyar nyelvből származó kölcsönzésnek tartották. Ezért nevezték őket később délibábos nyelvészeknek, akik a tudomány terén ugyan semmi maradandót nem alkottak, de a nemzeti érzés felkeltésében és ébrentartásában akkor annál jelentősebb szolgálatot teljesítettek. Közülük legismertebb Horváth István, a szittyamagyar, az ősmagyar nyelv legfáradhatatlanabb kutatója. Szerinte a régi történelmi nevek mind magyar magyar nevek: Nabukodonozor^ne bolondozzon az úr; A- ristoteIes~Harisnyás lót Illés: Pontos Euxinus I ontyos ég színű, stb. Efféle szóhasonlításokkal feledhetetlenné tette tette nevét. “Ti éjjel-nappal szentírást olvasó rokonaim, hogyan nem vettétek észre ezeket sok század alatt?! kérdi a régi magyaroktól, mikor arra jön rá, hogy pözsög a Szentírás mindenféle régi magyar nevektől és írásmódtól . Mikor pedig az egyiptomi múmiák felirataiban szittya írást lát, elragadtatással kiált fel: 'Megfoghatatlan örök mennyei Gondviselés, térdethajtva leborulok ím előtted, hogy több századok után nekem engedőd megérteni e sorokat . Azt is kikereste a történelemből, hogy Homérosz a jászok között készítette az Iliászt. 166. Követőinek se szeri se száma. Szószármaztatásaik minden képzeletet felülmúló merészségek. ítéletem szerint — mondja pl. Kassai József a pendely szó az ing gyökérből származik. A pendely ugyanis nem egyéb, hanem alsó ing, mely hasonló a felső inghez, amelyet a székelyek fersingnek hívnak. Ing szóból előtevő p betűvel lészen ping szokatlan szó. Pingből ping-elj, ehelyett: pingalj A pingely szóból a nyelvszokás pendely szót alkotott, az ingből betűcserével end lett . Ilyen féle szószármaztatással mentek viszsza az első emberhez, aki szerintük magyarul beszélt. Az ember szót Ádám alkotta, amikor észrevette, hogy a baromhoz hasonlít. A szó első formája “én barom volt. Az -am vég-167. Spangár András szerényebb: ő csak a bábeli torony közvetítésével ember lett. 167. Spangár András szerényebb; ő csak a bábeli tarany építéséig megy vissza. “A Magyar nyelvnek avagy szónak nagy dicsőségére válik, hogy azt maga az Isten kezdette a Babilóniai 1 oronynak fel építésével a’ többi nyelvekkel együtt és hogy azt maga a’ Szent Lélek Isten Pünkösd napján ajándékul osztogatta többeknek, úgy mint 1. a’ Bóldogságos Szűz Máriának, a Magyarok Nagy Aszonyának. kiis a Magyarokkal Magyarúl szólhatott, és talán szólott is Aegyptomban lévén.. 2. Az Apostoloknak; innét-is Sz. András, és Fülep Apostolok a Scythiai Magyaroknak Magyarúl praedikálhattak. 3. Szent Mária Magdolnának, és mind azoknak a híveknek, kik Pünkösd napján együtt voltak Jerusalemben; mely Szent Lélek ajándéka nem csak abban állott, hogy azok, a’ kik annak előtte Magyarul nem tudtak, egy szerppillantásban a’ Magyar szót megtanulták, hanem abban-is, hogy jóllehet ők magyarul nem szólották, még is a Magyarok őket hallván megérthették. Ferrari Szent Vince életében olvassuk, hogy bár spanyolul szólott, mégis a magyarok, akik hozzá járultak, hogy hallják, úgy megértették, mintha magyarul prédikált volna. — (Spangár András: Magyar Krónika. Kassa, 1738.) AZ ÚJ NYELVÉSZET FELADATAI 168. A délibábos nyelvészet ma már mindenütt nyelvtörténeti furcsaságszámba megy. Magyarországon Szarvas Gábor (Ny elvőr), továbbá Budenz József és Hunfalvy Pál küzdöttek ellene. Az ő munkásságuk révén kezdődött egészen más irányokkal, célokkal és módszerekkel az új nyelvészet, amelynek a huszadik század legkitűnőbb művelői Gombocz Zoltán, Melich János és Zolnai óyula. A leíró (descriptiv) nyelvvizsgálat a mostani élő nyelv jellemző tulajdonságait írja le. A származtató (genetikus) nyelvvizsgáját azt nyomozza ki, hogy azok a tulajdonságok milyen úton-módon jöttek létre. A Halotti beszéd idejében például szem, hamu, gyümölcs szavak szöm, homu, gyimelcs voltak. Hogy ezek a hangok mily fejlőd éssel jutottak mai használatukig, a mai kiejtésig, azt a hangtan vizsgálja. Régen te a szentjei, világba alakok " szentii, világbeié” voltak; a lesz ige praeterituma löszök, léi, lön, lőnk, lőtök, lőnek, futuruma pedig lendem, Iendesz, lend stb. Az ilyen ragozásbeli sajátságok fejlődésével az alahtan foglalkozik. A mondatrészek és a különféle mondatszerkezetek fejlődését kutatja a történeti mondattan. A szavaknak nemcsak külső formája változik, hanem a jelentése is. így például az állat régen minden élőlényt, így embert is jelentett s nemcsak a Iábasjószág, hanem minden kincs marha volt. A jelentések ilyen megváltozásával foglalkozik a jelentéstan s annak keretén belül ugyanazon fogalmak vagy szavak különböző nyelvekben való változását kutatja az összehasomlító, vagy történelmi nyelvészet. Mint egy modern matuzsálem az ősrégi korokba s a legjelentéktelebb nyomokon elindulva állapítja meg, Kogy sok, ma már elmosódott eredetű szavunk és kifejezésünk van. — Folytatjuk —.........................................................................................................mi' MEGLEPETÉS Két barát találkozik. Beszélgetnek. ,—, Igazán nagy meglepetés ért ma! >—> mondja az egyik. Mi történt? r— kérdi a másik. Képzeld el, a képviselőnk tényleg benyújtotta azt a javaslatot, amelyet a választások alatt Ígért! A NYÁR Egy ausztrál és egy skót hazájuk időjárásáról beszél. Mikor köszönt be a nyár nálatok? ^ kérdi a skót. t—i Január-február-márciusban! mondja az ausztrál. Hát nálatok? A skót néhány percig gondolkozik és azután azt mondja: <— Múlt évben ha jól emlékszem, Redden kezdődött.. . MEGBÍZHATÓK Miért tartják az idősebbeket a legjobb titoktartóknak? <—* Azért, mert rossz a memóriájuk és nem emlékeznek a korábbiakra! LÉGZÉS Slezák Leó, az egykori híres operaénekes, nagyon nagy, kövér férfi volt. A pesti hatos villamosra nehéz volt feltolakodnia a szokásos nagy tolongás miatt. A mester mulatott azon, hogy minden irányból Iökdösték, de mégis sikerült feljutnia a tömeggel. Amikor már fent volt, megkapaszkodott a bőrszíjban és kifújta magát. A mellett álló nő nyilván nem ismerte Slezákot és udvariatlanul rászólt: — Miért kell magának úgy elterpeszkedni és másokat kiszorítani? Slezők kedélyesen válaszolt: De asszonyom, nem látja, hogy én nem terpeszkedem, csak éppen Iélegzem . .. ÍZLÉS Két barátnő találkozik a pesti utcán. !—• Hogy tetszik az új ruhám? ,—, kérdi az egyik, látva barátnője irigy arcát. <— Ne haragudj, <— mondta epésen a másik, <— de most nagyon sietek, nem érek rá vitatkozni! AZ OPERÁBAN Ujgazdagék elmennek az operába, mert ez elegáns divat, de a zenéhez mit sem értenek. Egy hosszú és nehéz Wagner operát hallgatnak meg. A férj azt mondja az aszszonynak: >-> Légy szíves, csípj belém, ha látod hogy elalszom, mert nem szeretném, ha mások észrevennék ... MAI IDŐK Mondd, nem fog Pista faképnél hagyni, ha megtudja, hogy ő az első férfi az életemben? NYÁRI TERVEK Vörösmarty: A BÜVÁR KUND Túl a mezőn, túl a hazán, S a part fölött, a nagy Dunán Ki népe zajlik ott? Föl, Endre, Béla, föl, magyar! Ellenhad az, mely vészt akar, Ellenség zajlik ott. Ö az, ki partidon halad És száz hajót és száz hadat JÉGKORSZAK Turista társaság jár az Alpesekben és van közöttük egy fecsegő, sokat kérdező asszonyság, aki megkérdezi az idegenvezetőt: »—f Honnan kerültek ide ezek a hatalmas kövek? »—< Ezeket a régi időkben a gleeserek hozták ide.. . — Ne mondja! csodálkozik az asszony, >—< na és hol vannak azok a gleeserek most? Visszamentek a hegytetőre, hogy újahb köveket hozzanak ... ■!.’ SEBESSÉG A pap a lelkére beszél a gazda fiának: r~> A faluban sok rosszat beszélnek rólad, fiacskám! —< mondja. i— Hallom, hogy van szeretőd Akronban, Youngstownban, Lorainban, meg mit tudom én milyen más városokban! Hogy tarthatsz ennyi szeretőt? <—> De Tisztelendő Atyám! Nagyon egyszerű a dolog! Már két éve van autóm! j FORRÓ VAS Johnny elmegy az orvoshoz. A balfülén rettenetes égési seb van. <— Hogyan égethette így el a fülét? <—> kérdezi az orvos. ; w Óh, doktor úr! >—< mondja Johnny nagyot sóhajtva, i — képzelje, a nadrágomat vasaltam, amikor megszólalt a te-1 lefon. Siettem a telefonkagylót felvenni és szórakozottságomban a telefonkagyló helyett a forró vasalót tettem a fülemre .. . HÁZASTÁRSI VITA <—> Megőrjít ez a bizonytalanság! Valid be, hogy megcsaltál! i—' Nem vallhatok be vaamit, amit nem követtem el... <—' Nem tudok megnyugodni, amig be nem vallód! i—i És ha bevallom? — Akkor megöllek. .. SZÜLETÉSNAP Bandi meséli Pistának: •—I A feleségem ötvendik születésnapjára harminc piros rózsát vettem! — Spórolni akartál? Deho gy, hízelegni akartam neki! j ADOPTÁLÁS *— Hogyan háládod meg az örökbefogadó szüleidnek, hogy felneveltek, iskoláztattak, ruháztak... (-—< Úgy viselkedem, mintha édes gyermekük lennék! <—>■ Ne mondd! Hogyan? ~ Fel éjük sem nézek! TAKARÉKOSKODÁS Péterke azt mondja anyjának: — Anyuka, kérlek, adj két dollárt, szeretnék elmenni a cirkuszba! Hallom, hogy egy számár mutat be mutatványokat! i—i Felesleges a költekezés! Apád nemsokára hazajön. SZAKMA Kovács nyugalomba vonul. A felesége ennek örül és azt mondja: <— Nagyon jó lesz, ha nem jársz dolgozni, majd segítsz nekem a házimunkában. Végtére, nem ülhetsz tétlenül. Eszemben sincs tétlenül ülni, nem vagyok még olyan öreg. Sőt! Most, hogy nyugdíjas lettem, úgy érzem, itt az ideje, hogy valami jó szakmát válasszak!' nem Lee-nek szólított. SZÜLŐI GONDOK —> Mi lesz, <—> kérdezi a fiatal asszony a férjét, ha nem veszik fel Mancit a nurserybe? Akkor fel kell adnom az állásomat. Hoz, hó, hon, ellened, A gőgös Henrik az, ki rád Hoz háborút, és hoz halált, S bízik, hogy eltemet. Föl, Endre, Béla, föl, magyar! Pozsonyhoz kell a férfikar: A vitt Pozsony remeg. *—< S melyik magyar nem megy, ha kell? Utánok a hon puszta hely: Mind harcon termenek. De a király bús s Béla szól: “Csaták miatt ha nyughatol, Ó, ifjú szép hazánk, Teremt-e Isten több magyart, Míg a világ, míg napja tart. Ha mink is elfogyánk? ’ S fellázad a bú, a harag Búsult szívekben háborog, Mint tenger és vihar; Még inkáb vért, hadat kiált S hírért, hazáért száz halált Kész halni a magyar. Csak barna Kund nem háborog; De bátor szíve feldobog, Mint hegyben a tűzár; “Halld, Béla, majd ha éj jövend S a part fölé száll néma csend, Ott Kund egy szóra vár.” Csekély a szó, köz a vitéz, De úgy van mondva, oly merész, Hogy nem lehet hazúg. Hős Béla parthoz tart legott, Hol vészben a megcsapdosott Dunának árja zúg. Járása, mint a rémeké, Éjfélig le s fölfelé Dobog magányosan; S még semmi hang, még semmi jel: Kund nem jő, távol és közel A puszta szél rohan. Ki az, ki a víz szörnyekint A förgetegre föltekint S meg habba öltözik? Ki vagy te, aki jársz alatt S ijeszted a futó halat, Mely mélyeken lakik? <—• Vésztűzben néha vízen át Henriknek látni táborát, S Pozsony kivillanik; S ím, a Dunából szirt gyanánt Egy ember, kit mély árja hányt, Sötéten felbukik. “Hah, Kund, te vagy?” — s még nem hiszi; “Hah, ember, »—> őt így kérdezi: “Mi dolgod ott alant? ’ “Hej, Béla, víz hulláimban, Míg rajta zúgó vész rohan, Jó lenni ott alant. ’ Szól Kund !—• és ő az: —1 Nézz oda, Hol Henrik felriadt hada 1 olong a víz iránt! Nézd, táborában mint remeg: Hajóit e kar fúrta meg; Hadd vesszen, aki bánt.” S villám tüzénél Béla néz, Túlparton minden habba vész: A zászlók hullanak, Özön fut rajtok el vadon, És száz hajón, és száz hadon Hullámok omlanak. Kund hol van? Félreköltözött, De olyat százezer között Hős Béla feltalál. S túl a mezőn, túl a hazán Fut, búsong Henrik vert hadán, S Pozsony végvára áll. (1829É i— Mia tervetek a nyárra? ,—■ Magyarok között leszünk! •—> Igazán! Hazalátogattok a szülőhazába? >— Dehogy! Pesti rokonaink jönnek ki Amerikába. REGGELI Jancsi, »— mondja a mama reggel hétkor a fiúnak, aki nyolcra iskolába megy, készítek neked reggelire zabpelyhet, akarsz bele mazsolát? <—> Igen! r— válaszol a gyerek álmosan, i—' I alán mézet? i—> Igen! i—i Diót? >—> Igen! >—> Hideg tejet? ' Igen! !—> mondja a fiú gépiesen. Azután a mama odateszi eléje a tányért és a gyerek az orrát fintorgatja és undorodva tolja el maga elől a tányért. r—‘ Mi az? i—< kérdi az anya, <—< hiszen azt mondtad, hogy szereted a mazsolát, mézet, diót, hideg tejet? ' Az igaz, de a zabpelyhet nem szeretem! VÉDEKEZÉS Vádlott, '—1 szól a bíró, maga szembeszóllt a hatóság emberével, amikor le akarta tartoztatni. Mit tud felhozni védelmére? ' Tekintetes bíró úr! Éppen ön volt az, aki azt mondta, hogy nem kiván engem többet látni. IKKA, TUZEX ÉS COMTURIST HIVATALOS KÉPVISELŐJE 1980-as TÁRSASUTAZÁSOK New York-Budapest-New York 7-60 NAPRA $472.00 *(APEX) Naponta indulhat1 * Legkésőbb 30 nappal indulás előtt meg kell rendelni és kifizetni a jegyet! NYÁRI CSOPORT UTAZÁSOK: Indulás június 16-án Juhász Miklós vezetésével Indulás augusztus 4-én Donó András vezetésével EGYÉNI ROKONKIHOZATAL BÁRMIKOR, NAGYON ELŐNYÖS ÁRBAN 14-től 90 napig Más irodák által hirdetett összes CHARTER utazásokra nálunk is jelentkezhet. GROGER TRAVEL BUREAU 251 The Old Arcade - 401 Euclid Ave Cleveland, 1 Jhio 441 14 - (216) 021-6036 Ohio Regist. Travel — 0098 •— Dehogy! feleli a férj. <—> Hiszen itt a mama, majd ő vigyáz reá. Amikor már Manci felnőtt, azt kérdezi a mama a papától: ~ Mi lesz, ha nem veszik fel Mancit az egyetemre? *—« Majd megtanul a mamától főzni! Amikor Manci már férjhezment és a szülők gondtalanul élhetnének, azt kérdi a mama a papától: <—> Mi lesz, ha nem veszik fel a mamát a nursing home• ha? i—* Majd megvesztegetjük az orvosunkat, hogy ajánlja he egy szociális otthonba. NAGY ÖRÖM Noha még mindig az elsőszámú kedvenc a baseball, | terjed a futball, a soccer, Bostonban. A Red Sox csapat hazai mérkőzéseit például két és fél millió néző látta. Eg>rik bíve a csapatnak Humbero Madeiros, Boston érseke is. Amikor a pápaválasztó konkláve egyik üléséről kijött, az volt első kérdése titkárához: >—' Mit csináltak a fiúk a mai mérkőzésen? <—> Győztünk, eminenciás uram! i—> Hála Istennek! —- kiáltotta boldogan a főpap. NYOMÓS OK i—< Miért nem tudsz te olyan jól főzni, mint az anyám? »—> Azért, mert te nem keresel annyi pénzt, mint az apád! *
