Magyar Újság, 1980 (70. évfolyam, 1-27. szám)

1980-01-31 / 5. szám

VOLUME 70. ÉVFOLYAM NO. 5. SZÁM 1980 JANUÁR 31 EGYES SZÁM ÁRA: 50 cent — Kanadában: 60 ce RIADALOM A SZÉKELY HIMNUSZ EREDETE Az újabb évek folyamán mind gyakrabban fordul elő magyar hazafias ünnepélyeken, bogy a magyar nemzeti him­nusz eléneklése után a közönség ,— szinte automatikusan <— elénekíi a Székely Himnusz -t is. Nekünk, akik ismerik en­nek a himnusznak a születését és történetét, meglepő, hogy mennyien tudják, ismerik a szöveget, dallamot, és többnyire helyesen is éneklik. A székely Himnusz szövegét Csanády György költő írta zenéjét Nlihalik Kálmán orvostanhallgató szerezte. Először énekelte a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók ének­kara 1922-ben, vagy 1923-ban az aquincumi amíitetrumban az egyesület ott megtartott évi első közgyűlésén, amelyet mi Nagyáldozat -nak neveztünk. Az egyesületnek abban az időben több mint ezer e­­gyetemi hallgató tagja volt, felerészben volt katonák, akik éppen visszatértek a harctérről, és félbehagyott egyetemi tanulmányaikat akarták befejezni, vagy újat elkezdeni. So­kuknak szülei otthon, Erdélyben maradt, és miután az esküt nem tett állami , vagy városi tisztviselőket a románok kitették az állásaikból, még a trianoni békekötés előtt is, anyagilag szűkén voltak a fiúk. Ezeket a fiúkat szervezték be a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületébe az idősebbek, mint Csú­­nády György, Incze Antal, Kolozsváry Borcsa Mihály, Szász Béla és sokan mások. Az egyesület területi alapon volt meg­szervezve, egy-egy megye vagy tájék lakosai voltak egy cso­portban, nemzetségben. Kéthetenként találkoztak a buda­pesti Deák-téren a Két Törökhöz címzett nagy sárga épület­ben, és gyűlést,, áldozat -ot tartottak. Mind ennek a szö­vegét, mind az évi egyszer megtartott Nagyáldozat szövegét Csanády György írta, akinek nagy érzéke volt a szimbólu­mok iránt. Igyekezett a fiúkban, lányokban fönntartani Er­dély emlékét. A Székely Himnuszon kivül volt még vagy há­rom-négy dal, ének is a nagyáldozat műsorában. A k ésőbbi nagyáldozatokat a budai Svábhegyen tartották vagy hérsz évig, egy természetes színpadon, amelyben félkörben fölál­­lotf a tizenkét nemzetség, mindegyik előtt az azévi nemzetség fő. Mindegyik előtt tüzet gyújtottak, és leszúrták a nemzetség faragott, és színesre lestett, kopjafához hasonló botját. Az erdélyi fiatalság hamar rájött, hogy a magyarországi diplomával nem boldogul Erdélyben és Romániában. Az e­­gyesület taglétszáma egyre csökkeni, a - súlypont áthelyező­dött az Érdél yi Férfiak Egyesületére, amelynek díszelnöke Teleki Pál vo It magyar miniszterelnök lett. Csanády György 1893' február 23-án született Székely­udvarhelyen. Édesapja Csanády Zoltán kúriai bíró volt, é­­desanyja Árvátfalvi Nagy Ilona; mindketten reformátusok. A családfő neve — amit ők sosem használtak-,— Nagyegres­­tői, Göcsi és Kereki Csanády volt. A keréki várat Bocskaytól kapták, akinek I. Csanády Sámuel hajdúkapitánya volt. A göcsi kúriát az ő édesapja adta fel. Azóta már le is bontották. Középiskoláit a székelyudvarhelyi református kollégi­umban végezte. Jó tanuló és jó sportember volt. A háborút mint tüzérhadnagy küzdötte végig. A hábo­rú végén sebesülten Budapesten kórházban feküdt. A hábo-1 rú után beiratkozott ugyan a budapesti Műegyetemre, állást kapott azonban a magyar rádiónál, ahol kb. 1948-ig műkö­dött. Három verskötete jelent meg: Az évek (1921), Álmok (1923) és az Ének (1930). Negyedik verseskötete sajtó alá rendezetten fiókjában maradt. Azt hiszem, 1926-ban feleségül vette a marosvásárhelyi Szentistváni Nemes Irmát, két gyermekük van: Katalin és András. Az utóbbi igen tehetséges grafikus, fametsző és mű­vésztörténész. Az erdélyi bevonuláson csak mint újságíró vett részt, és saját meglepetésére is, Kolozsvárott először énekelte a tö­meg az ő Székely Himnuszát, és később végig az egész Szé­kelyföldön. Ma is szinte csodának tűnik, hogyan tudott így elterjedni az egyébként eléggé gondosan elválasztott és elszi­getelt Erdélyben ez a himnusz. Élete utolsó éveiben búskomorrá tette Erdély második elvesztése és az erdélyi magyarság kétségbeejtő helyzete. 1952 május 3-án halt meg. Temetésén koporsóját 14 színész­nő kísérte két oldalról. Ravasz László püspök temette, erdé­lyi földet szórtak koporsója fölé. Felesége faragott kopjafát tűzött sírjára fejfának. Az első háború után kifejlődött erdélyi irodalom csupán az Erdélyben élő magyar írókat tartotta számon. Csanády György írói munkássága felhívta a figyelmet arra, hogy az Erdélyből kitelepített több százezernyi magyarságnak is van­nak erdélyi költői és írói, akiknek egész különleges hivatásuk van: elsősorban ébren tartani a magyar törzsben az Erdély iránti érdeklődést, másodszor megírni azt, amit ma Erdély­ben nem szabad és nem lehet. Csanády Györgyöt, a Székely Himnusz szerzőjét nem szabad elfelejtenünk. Papp Rémig TITO LÁBÁT LEVÁGTÁK Mint előző számunkban megírtuk. Tito Broz Josip", Ju­goszlávia kommunista diktátora bal lábán vérkeringési za­varok leptek fel, majd szervezetében egyéb rendellenessé­gek is keletkeztek. Orvosai megállapították, hogy Tito éle­tének megmentése céljából beteg bal lábát le kell vágni. A diktátor három napon keresztül tiltakozott ez ellen, míg vé­gül hozzájárult a műtét végrehajtásához. A műtét sikerült, Tito életben van. Persze kérdés, hogy 87 évével meddig tud szervezete megbirkózni az öreg korral elengedhetetlenül együttjáró gyengeséggel. A PERZSA-ÖBÖLBEN A lib anoni Bejrutból származó AP-tudósító arról szá­molt be, hogy Szaud-Arabia közlése szerint Dél-Yemenbe repülőgépen tucatnyi szovjet tábornokkal egy időben a kubai katonák százai érkeztek. Szaud-Arábia kormánya a kubai katonaság megerősí­tését Dél-Yemenben Afganisztán szovjet katonai lerohaná­­sával hozza kapcsolatba. Dél-Yemen lokozottabb kézbe vé­tele kétségtelenül beletartózhatik a Perzsa-öböl olajforrá­sainak bekerítési tervébe. Diplomáciai körökben úgy tudják, hogy Khaled király a jelenségre máris felhívta mind Wash­ington, mind London figyelmét. Valószínűnek tartják, hogy a király rövidesen az ország 44,500 főnyi teljes haderejét ké­szültségi helyzetbe rendeli. Washingtoni hírszerző források szerint a dél-yemeni kubai csapatok megerősítéséről s a szov­jet tábornokok odautazásáról semmit sem tudnak. Dél-Ye­men területén a korábbi értesülések alapján mintegy 300 ku­bairól tudnak, akik a dél-yemeni milícia keretében kiképzői szolgálatot teljesítenek. A szovjetből 2000 szakértő szolgál a 20.800 főnyi dél -yemeni hadseregben. A szovjet szakértők alkalmazása a Szovjetunióval 1979-ben megkötött és 20 év­re szóló barátsági és együttműködési szerződés alapján tör­tént. Dél-Yemen Ismail Fattah Abdul vezetésével az egyet­len arab ország a Perzsa-öbölben, illetőleg az Arab-f clszi­­geten, ahol a marxisták vannak uralmon. Ismail 1971 óta a marxista országos arcvonal főtitkára, az elnöki széket 1978 óta Muh ammad al-Hasani Nasir Ali tölti be. Az ország te­rülete 128.559 négyzetmérföld. lakosainak száma 1,868.184. HA KELL: FEGYVERREL IS Carter elnök az NBC távolbalátó Meet the Press a­­dásán világosan kifejtette az Egyesült Államok jelenlegi kor­mányának álláspontját ,—1 Afganisztán szovjet katonai meg­szállásával kapcsolatosan .— a pakisztáni kérdésben. Kijelen­tette, hogy, ha kell, katonai erővel is segítségére siet Pakisz­tánnak, ha a Szovjetunió azt megtámadná. Hangsúlyozta, hogy erre az Egyesült Államoknak Pakisztánnal 4939-ben megkötött egyezménye alapján nemcsak joga, de kötelessége is van. Ezt az egyezményt annak idején Eisenhower D. el­nök kötötte. Carter elnök pedig január 12-én megerősítette. Carter ezen á napon találkozott Shahi Ágba pakisztáni kül­ügyi tanácsadóval, aki azt kerté az elnöktőy, hagy az Egye­sült Államok kormánya siessen Pakisztán segítségére az e­­lőbb említett egyezmény alapján, ha szükséges, katonai be­avatkozással is a Szovjetunió ellen. Az egyezmény részleteiben nem állapította meg, hogy az amerikai támogatás milyen természetű, bizonyos azonban, hogy az Egyesült Államoknak \ hai földdel és a Fülöp-szige­­tekkel is hasonló egyezménye van hatályban, és hogy bármi­lyen katonai intézkedés megtétélére a Kongresszus előzetes hozzájárulása szükséges. Az elnök mindenesetre kijelentette, hogy a Perzsa-öbölben lokozza az Egyesült Államok tenge­részeti és légvédelmi erőit. Kennedy M. Edward demokrata szenátor az ABC Issues and Answers , Bush George republikánus szenátor pedig a CBS Face the Nation adásán bírálta Carter elnök első három évének külpolitikáját. Mind a két elnökjelölt szinte egybehangzóan megállapította, hogy ez a külpolitika gyenge és következetlen volt. Itt az eredménye. PAKISZTÁNI CSAPATÖSSZEVONÁSOK Afganisztán határa közelében, ahová a szovjet helikop­terek és tankok űztek a mohamedán felkelőket, Pakisztán jelentős katonai erőket vont össze. Kabulból Ind iába olyan hír érkezett, hogy az afganisztáni-pakisztáni határ közelében már körülbelül hét hadosztány áll készenlétben. Az egész környék minden légvédelmi támaszpontját is riadóztatták s állandó készültségben tartják. A felkelők a szovjet helikop­terek elől visszahúzódnak a helyek közé, mert nincs elég lő­fegyverük Spanyol tudósítás ezt a hírt megerősíti. Más for­rásokból olyan hírek érkeztek, hogy a szovjet csapatok előre­nyomulását az erős havazás lassítja, mert az utánpótlás ne­héz. Afganisztán határa mentén egyébként Pakisztánban rosszak az utak, nehéz a hírszerzés és közvetítés is, még rádi­ón keresztül is képtelenség. Zia uI-Haq Mohammad tábor­nok, Pakisztán elnöke mindent elkövet a határvédelem elő­készítése céljából és segítséget sürget. Harci repülőkre s a földről fellőhető rakétákra, tankelhárító fegyverekre és hír­szolgálati berendezésekre lenne az országnak szüksége. , OROSZ ERŐSÍTÉSEK AFGANISZTÁNBAN Az afgán felkelők ellenállását a szovjet megszálló csa­patok előrenyomulása nem csökkenti, hanem fokozza. Pa­kisztánban az a hír járja, hogy az afgán dandár, amelynek központja Baghlan-tartomány Nahrin városa, 4000 ember­rel és teljes fegyverzetével együtt átállott a felkelők pártjá­ra. A felkelők egyik legutóbbi meglepetésszerű támadásakor mintegy 50 szovjet katona elesett, 10-12 pedig fogságba ke­rült. Carter III. Hodding külügyminisztériumi szóvivő meg­állapítása szerint a szovjet veszteség halottakban, sebesül­tekben, eltűntekben és foglyokban hozzávetőlegesen 2000 főre tehető. Ilyen körülmények közt érthető, hogy újabb és újabb szovjet erősítések érkeznek Afganisztánba. A megszál­ló csapatok létszáma becslések szerint már 76-80.000 főnyi létszám között mozog. Külföldi laptudósítók kabuli értesülé­se szerint a Szovjetunióból jelentős számú közigazgatási tisztviselő is jött az afgán fővárosba. A londoni Sunday I i­­mes az utóbbiak számát majdnem 3000-re teszi. SZOVJET HADIHAJÓK AZ ADENI-ÖBÖLBEN A Pentagon szóvivője, Ross I homas elmondta, hogy az Egyesült Államok B-52 -es bombázói feldérítőf repülést hajtottak végre az Indiai-Óceán és az Arab-tenger vizei fe­lett. A 8 nagy jet bombázó gép atomfegyvereket nem vitt magával, de nem árulta el, hogy milyen fegyverekkel szállt fel és melyik vagy hány amerikai támaszpontról. A B-52-es bombázó gépek három év óta végeznek felderítő szolgálatot, de csak ez az első alkalom, hogy az Indiai-óceán fölé száll­tak. Felderítő tevékenységük eredményeként megállapítást nyert, hogy az Arab-tenger északi részén levő Adeni-öböl bejárata körül 24 szovjet haditengerészeti hajó tartózkodik. Ezek közül némelyek ugyanazon a tájon vannak, mint ame­lyiken a két erőteljes amerikai repülőgépanyahajó, a Kitty Hawk és a Midway horgonyoz. Ez a két hajó már hetek óta 4 Perzsa-öböl bejáratához vezető Hormuz-szoros közelében támadásra készen várakozik. A bombázók felvonultatásának az volt a célja, hogy az Afganisztánt megszálló Szovjetunió lássa, az Egyesült Álla­moknak elegendő légiereje van ahhoz, hogy az olajszállít­­■ lányok éitjának elzárására irányuló szovje1 k:« rietet meg­akadályozza. KANADA 3 OROSZ KÉMET UTASÍTOTT KI McDonald Flora kanadai külügyminiszter hosszabb i­­dő óla folyó vizsgálat eredménye alapján az ottayvai szovjet követség két katonai attaséját és egy gépkocsivezetőjét kiu­tasította. Bardeev A. Igor kapitányt, a követség katonai és repülésügyi attaséját, valamint helyettesét Aleksanjan Edu­ard ezredest és Sokolov I. V. gépkocsivezetőt a kanadai ki­rályi lovasrendőrség az FBI segítségével leplezte le. A szov­jet kémek ugyanis egy amerikai állampolgárral álltak ösz­­szeköttetésben, akivel Ottawa környékén találkoztak, hogy értesülésüket kicseréljék s a kifizetéseket lebonyolítsák. A kémkedő amerikai állampolgárt a kanadai külügyminiszter nem nevezte meg, kilétét eddik az amerikai hatóságok sem fedték fel. Állítólag erre nem is kerül sor, mert az amerikai állampolgárt a hatóságok támogatták tevékenységében a szovjet kémek lefülelése céljából. A kémek vagy 16 hónap óta fejtették ki hírszerző tevékenységüket s a szerzett felvilá­gosításokért több mint 100.000 $-t fizettek ki. A szovjet kö­vetség szóvivője, Mikheev Victor azt állította, hogy a kiuta­sítás nem kémkedés miatt, hanem az Afganisztán megszállás miatt való tiltakozás céljából történt, McDonald biora kül­ügyminiszter azonban ezt az állítást megcáfolta: A kémek kiutasítása nem az afganisztáni kérdéssel összefüggésben történt. A külügyminiszter azt is megengedte, hogy a szovjet követség létszáma változatlanul 64 maradhat, a kiutasítottak helyett tehát a Szovjetunió másokat küldhet Ottawába. DOUGLAS BÍRÓ HALÁLA Az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságának 1975 no­vember 12 óta nyugalmazott tagja, Douglas O. William 81 éves korában elhunyt. Egy hónappal korábban tüdőgyúlla­­dással és vesebántalmakkal vitték kórházba. Kinevezését 1959-ben Roosevelt D. Franklin elnöktől kapta s azóta 56 éven át megszakítás nélkül teljesített szolgálatot. Földi maradványait január 23-án az arlingtoni nemzeti temetőben helyezték örök nyugalomra. SZOVJET KÉMKEDÉS JAPÁNBAN A tokyói rendőrség huzamosabb nyomozás után letar­tóztatta Miyanaga Yukihisa vezérőrnagyot, aki 1974 óta nyu­­galomb n van. bár még csak 58 éves, és nyugalomba vonu­lása előtt hírszerző szolgálatot teljesített. Vele együtt letar­tóztatta a rendőrség Kashii Eiichi főhadnagyot es O shim a Tsunetoshi tiszthelyettest is. Azt a vádat emelték ellenük, hogy titkos katon i tájékoztatásokat juttattak Kozlov N. Yuri ezredes és Rybalkin I. Pyotr vezérőrnagy birtokába a tokyói szovjet követségre. A főhadnagy is, a tiszthelyettes is Miya­naga vezérőrnagy beosztottja volt az önvédelmi erőknél. A biz Imas értesüléseket a vezérőrnagy nyugalomba vonulása után rendszeresen juttatták el volt felettesükhöz, kinek la kásán hírközvetítő berendezéseket, titkos adatokat s más bűnjeleket találta. Rybalkin szovjet vezérőrnagy 1978-ban távozott Japánból, de Kozlov ezredes még mindig a követ­ségen teljesített szolgálatot. A rendőrség a szovjet követtől az ezredes kihallgatására kért engedélyt. A követ az ezredest nem adta ki, hanem azonnal a Szovjetunióba indította be­teg édesanyjának meglátogatása céljából . Japán lapok szerint a második világháborút óta ez volt a legnagyobb sza­bású kémkedés Japánban. KÍNA NEM TÁRGYAL Január (9-én Kína és a Szovjetunió között megbeszélé­sek kezdődtek azzal a céllal, hogy a két ország megéijítja a közte forma szerint 30 éve fennálló kölcsönös barátsági szer ződést, amelynek hatálya februárban jár le. Afganisztán szovjet megszállása miatt azonban Kína úgy döntött, hogy az erre vonatkozó tárgyalásokat megszünteti. Ez volt Kína ré­széről az első megnyilatkozás, amely Afganisztán megszál­lása óta a Szovjetunió ellen történt. A kínai külügyminisz­térium kijelentette, hogy Afganisztán megszállása a világ­békét és Kína biztonságát egyformán veszélyezteti, és új helyzetet teremt a két ország között kialakuló viszony szabá­lyozásának kérdésében. Megítélése szerint az adott körűimé nyék között nem lenne helyes a sino-szovjet megbeszélések további folytatása. A szóvivő arra a kérdésre, hogy a tárgya­lások beszüntetése végleges-e vagy sem, nem adott választ. A moszkvai olimpiász kérdésében Kína még nem fog­lalt állást. Az lett vol na 28 év óta az első nyári olimpia, ame­lyiken Kína részt vett volna. A jövő hónapban a new-yorki Lake Piacid téli olimpiai játékain Kína részt vesz. SZENT HÁBORÚ A mozlem felkelők a leghatározottabban visszautasí­tották az afgán marxista kormányzat kibékülési szándékát, elhatározták, hogy minden egyes gerilla-csoport egyesül és szent háborút vív Afganisztánban az orosz csapatok éllen. Az afgán izlám szervezet képviselője Teheránban kijelentét te, hogy a felkelők sohasem kezdenek tárgyalásokat Kabul ban azzal az afgán kormányzattal, amelyet a szovjet csapa­tok támogatnak. A legtöbb afgán felkelő csoport főhadiszál­lása Iránban vagy Pake: ,• ink a működik. Az afgán felke­lőknek az a kötelességük, hogy a szovjet erőket jibnd’ (szent háború) útján űzze ki az országból és nem tárgyalások révére Flét izlám szervezet gerilla-szövetséget kötött a Sín­jét csapatok ellen folyó egységes küzdelemre. Karmai Babrak elnök marxista kormánya hajlandóinak mutatkozott néhány lényegtelen engedményre. íny például ez 1978 ápriliában bevezetett teljesen vörös nemzeti zászlót kész lett volna,,kicserélni olyan lobogóval, amely az izlám hagyományok színét, a zöldet is tartalmazta volna. A pakisztáni külügyminisztérium közlése szerint 42 mohamedán ország közül 54 külügyminisztere Islamabad­­ban január 27-én egész hetes megbeszélésre ült össze, ame­lyen megjelent Huan Hua kínai miniszterelnök és részt vett Zia uI-Haq Mohammad tábornok, Pakisztán elnöke is. A NYÁRI OLIMPIA BOJKOTTÁLÁSA Carter elnök előbb egyik nyilatkozatában, később kü­lön levelében arra kérte az Egyesült Államok független o­­limpiai bizottságát, hogy hozzon határozatot a moszkvai nyá­ri olimpia bojkottálására és kövessen el mindent arra vonat­kozóan, hogy hasonló álláspontot foglaljon el a nemzetközi olimpiai bizottság is. Kane Robert, az amerikai bizottság el­nöke először kitért minden észrevétel elől, csak később kö­zölt annyit, hogy a bizottság január 26-án Colorado Springs­­ben megfontolja az elnök kérését. A nemzetközi olimpiai bi zottság elnöke, Killanin lord már határozottan bírálta Carter kívánságát, melyet elhamarkodott döntésnek minősített, vég­hezvitelét pedig törvényes és technikai szempontból egyaránt képtelenségnek mondta. Január 24-én a kongresszusi képviselőház foglalkozott a kérdéssel. 586 szavazattal 12 ellenében egyetértett Carter elnök sürgetésével, amely arra vonatkozott, hogy a moszkvai nyári olimpiát át kell helyezni, be kell szüntetni, vagy boj­kott alá kell vonni. A szenátus ugyanakkor nem tudott a kérdéssel foglal­kozni, mert napirendje túlzsúfolt volt, Church Frank idahoi demokrata szenátor, a külföldi kapcsolatok bizottságának el nöke azonban nyilatkozatával kétségtelennek tüntette fel a. képviselőházi állásfoglaláshoz hasonló javaslat elfogadását. Tauke J. Thomas iowai republikánus képviselő még tovább akart menni. Azt javasolta, hogy a Szovjetunió meg hívását a február 20-án kezdődő téli olimpiára is vonják vissza. Javaslatát azonban a képviselőház külügyi bizottsá­ga azzal az indoklással vetette el, nem az olimpiák megszün­tetése a cél, hanem az afganisztáni kérdésben az amerikaiak nem tetszésének kifejezésre juttatása. Az Egyesült Államok olimpiai bizottsága január 26-án meghozta döntését. Egyhangú szavazattal magáévá tett Car­ter elnök kérését, amely a nyári olimpiai versenyek áthelye­zését, elhalasztását, vagy megszüntetését kívánta Moszkvá­ban a szovjet afganisztáni beavatkozása miatt. A bizottság kapcsolatba lép a nemzetközi olimpiai bizottsággal is hason­ló lépések megtétele céljából. Az olimpiai versenyzők kivá­logatása mindettől függetlenül tovább folyik. Clark Joe kanadai miniszterelnök hasonló kérésséí for­dult a kanadai olimpiai bizottsághoz.

Next

/
Thumbnails
Contents