Magyar Újság, 1980 (70. évfolyam, 1-27. szám)
1980-05-01 / 17. szám
KUDARC MINDSZENTY JOSEPH CARDINAL MINDSZENTY Halálának május 6~án ötödik, clevelandi látogatásának május 25-51-én közel hatodik évfordulóján áldott emlékét úgy kell idéznünk, mint a XX. század legnagyobb magyarjáét, nemzeti hősünkét, aki ezernyi megpróbáltatás, kínszenvedés, bebörtönzés, száműzetés ellenére mindhalálig hü maradt Istenhez, Egyházához és szeretett magyar hazájához, a világon legárvább népéhez, megaíázottságában is fennkölt gondol kozású fajtájához. 1 Ősei évszázadokon át a színmagyar Mindszent községben laktak s a délnyugati magyar végeken harcoltak törökkel, némettel a magyar önállóságért és szabadságért. Egyik apai felmenője 1753-ban kapott magyar nemességet azért a vitézségéért, amellyel Kiskomárom visszavétele közben a törökkel küzdött. Családjának Pehm neve nem német vagy cseh, haneiri vend származását mutatja; ez a származás azonban majdnem I 000 éves múltra vezethető vissza, mert azóta kétségbevonhatatlánul mindig magyar volt. Származását, családját büszke öntudattal emlegette, nevét is hűséggel viselte mindaddig, amíg XII Pius pápa veszprémi püspökké ki nem nevezte. Ez a kinevezés történetesen 1944 márciusién történt, a Mindszenty név felvételével azonban a kinevezett veszprémi püspök csupán magyar meggyőződését akarta kifejezni, különösképpen hangsúlyozni, mielőtt az ország egyik legrégibb egyházmegyéjének püspöki székét március 29-én, 52. születésnapján elfoglalta. Édesanyja nemes Kovács Borbála volt, akinek felmenői a zalai Zrínyiek szolgálatában vitézkedtek A bíboros emlékirataiban külön hangsúlyozza, hogy szüleinek ősei évszázadokon keresztül a színmagyar Hegyháton és Kemenesalján éltek, minden rokonsága erről a tősgyökeres magyar vidékről való és mind apui, mind anyai ágon csupa magyar név található, mint például: Csáki, Csordás, Eőrszily, Mátyás, I Molnár, Rigó, 1 akács, Varga, Vass. Az idei évfordulón, amikor a megalkuvásnak és szerény visszahúzódásnak, vagy megértő alkalmazkodásnak annyi megnyilatkozását észlelhetjük, a színmagyar származású főpap egész élete folyamán megfigyelhető kemény következetességet, bátor szókimondást és rendületlen elvhűséget is ki kell emelnünk. Ezeket a tulajdonságait sokan félremagyarázták vagy félre is értették, pedig azok szilárd magyar jellemének és öntudatának, valamint mélységes keresztény hitén alapuló lelkűidének, szellemi nagyságának őszinte megnyilatkozásai. Emlékirataiban megemlíti, hogy püspöke, Mikes János gróf a bécsi Pázmáneumba akarta küldeni, ő azonban elhárította magától ezt a kitüntetést, mert hazája földjét átmenetileg sem óhajtotta elhagyni. Az első magyarországi kommunizmus idején esze ágába sem jutott, hogy keresztény és nemzeti meggyőződését véka alá rejtse. Fogságba vetett püspökét ki akarta szabadítani. Börtönbe került. Az elesett magyar nép érdekében mindenkor nyíltan szót emelt. Ellenzéki álláspontot vallott, ha kormányzati vagy közigazgatási téren hibákat, mulasztásokat látott; azokat a kezdeményezéseket azonban, amelyek népének, fajtájának javára lehettek, teljes odaadással és lelkesedéssel támogatta. A szellemi, társadalmi és gazdasági ellentétek kiküszübülését célzó Nép- és Családvédelmi Alap létesítéséről szóló törvényt a szocális Magyarország aranybullájá -nak nevezte s a juttatásokban részesített sokgyermekes családok kiválogatásában személy szerint is részt vett és felekezeti elfogultságtól mentesen magyar szempontok érvényesítésére törekedett, másokat is ugyanerre intett. A második világháború vége felé az akkor uralmon levő kormányzat helyi közigazgatási szerveinek túlkapásával félelem nélkül szembe szállott, börtönbe vonult. Az összeomlás után az Egyház és a vallás szabadsága érdekében folytatott rendületlen küzdelme, hamis vádak alapján történt igazságtalan elitéltetése, megkínoztatása, bebörtönzése közismert. A- mikor 1956-ban a szabadságharc kiszabadította, nem hagyta el az országot, hanem vállalta történelmi küldetésének hősies A TÚSZOK KIMENTÉSI KÍSÉRLETÉNEK VÉGE A bel és külföldi közvélemény meglepetéssel értesült arról a kísérletről, amelyet a legnagyobb titokban hónapokon át történt gondosan előkészítés után a teheráni túszok kimentésére végrehajtottak, mégis kudarccal végződött. A teljesítmény maga kétségtelenül elismerésre méltó katonai vállalkozás volt. Meghiúsulása nem emberi hiba folytán, hanem előre nem látott és lek üzdhetetlennek bizonyult természeti erő következtében történt. Az Egyesült Államokból többszöri gyakorlatozás után 6 C-l 30 szállító repülőgép érkezett Egyiptom egyik déli repülőterére. A repülőgépek üzemanyagfelvétele után Szaud- Arabia légi felségterületének gondos elkerülésével valahol a Perzsa-öböl Iránnal szemben levő partjára folytatták útjukat. Eközben a Nimitz repülőgépanyahajó az iráni parthoz közeledett. Az est beálltával az anyahajóról RH-53 helikopterek indultak Teherán felé A C-l 30-as gépek is útra keltek. A helikoptereken 90 ember tartózkodott. Az első cél a Dashtekavir sivatagban levő támaszpont elérése volt. Útközben az egyik helikopter homokviharba került s elvesztette tájékozóképességét. Csak arra volt képes, bogy íisszatérjen a Nimitz fedélzetére. Egy másik helikopter mechanikai hiba miatt kénytelen volt a cél előtt Ieszállni. A rajta tartózkodókat a következő helikopternek sikerült felvennie s a célba juttatnia, ahol a 8 helikopter közül 6 gyülekezett; egyről azonban kiderült, hogy mechanikai hiba folytán útját tovább folytatni nem tudja. Az 5 helikopter < a vállalkozás .parancsnoka szerint — tervezett feladatát nem oldhatta volna meg. Carter elnök és Brown honvédelmi miniszter a parancsnok javaslatával egyetértett. Az öt helikopter és a 6 C-l 30-as gép visszatérésre kapott parancsot. Felszállás közben újabb szerencsétlenség történt. Az egyik helikopter és az egyik C-l 30-as repülőgép a sötétben összeütközött s mindkettő lángokba borult. Nyol can meghaltak, négyen súlyos égésisebe két szenvedtek. A holttesteket ott hagyták, a sebesülteket sikerült haza hozni. KÖVETKEZETESEN KIHÍVÓ MAGATARTÁS Az újabb iráni kudarc a hiábavaló intézkedések sorozata után következett be. Carter elnök a teheráni követség megszállása és a túszok elíogatása után három napig várt (ahelyett, hogy a legutóbbi kimentési kísérletet azonnal végrehajtatta volna), aztán Clark Ramsey és Mdl er Will iám személyében megbízottakat kii lelőtt I ránba megbeszélés céljából Khomeini uralmi rendszere a követeket be sem engedte az országba. November 10-én az igazságügyminisztérium kiutasította azokat az iráni egyetemi és főiskolai hallgatókat, akiknek látogatási engedélyük lejárt. November 12-én a kormány megállította az iráni olajbehozatalt, ami naponta égy millió hordó olajkiesését vonta maga útán. November 14-én zár alá helyezték az iráni kormány 8 billió $-os amerikai vagyonát. December 12-én 183 iráni diplomata kiutasítására került sor. December 15-én az Egyesült Államok kormánya a hágai legfelsőbb világbírósághoz fordult. A bíróság Iránt a túszok kiengedésére utasította. Irán ennek a rendelkezésnek sem tett el,eget. inuHuiiMiimiiiiiHnaHiiHnMiiirnnHnuimuHmmHHHW betöltését. Ugyanez a küldetésvállalás vitte az amerikai követség budapesti székhazába is, ahol Wailes T. Edward, az Egyesült Államok követe a szabadság jelképe -ként üdvözölte. Senki sem dobhatott volna rá követ, ha annyi szenvedés után és akkora veszély elől ő is kimenekült volna az újból eltaposott, szegény kis ország területéről, mint ezrek és ezrek tették. Mindszenty József bíboros, Magyarország prímása és Esztergom érseke azonban ugyanúgy elhárította magától ezt a lehetőséget, mint annak idején Pehm József, az lismeretlen szómba the hi szeminarista azt a kitüntetést, hogy a bécsi Pázmáneumbai folytathassa teológiai tanulmányait. Otthon akart maradniaz amerikai követség védelmében. Se Rómába, se az Egyesiit Államokba nem akart kijutni, mert magyar levegőt akart gívni. 1971 szeptember 28-ig szenthez illő türelemmel várta, hogy küldetését betölthesse, de 79 éves korában a szentatya kifejezett óhajának megfelelően vállára vette élete legnagyobb keresztjét: számkivetésbe vonult, hogy újabb történeti liildetését töltsse be maradéktalanul. Keresztjét fáradhatathnul hordozta világszerte. Kálváriajárásával nemcsak a szitszórl magyarság hitét erősítette, hanem az egész emberiég figyelmét is a fenyegető veszélyre terelte. Öt évvel ezelőtt bkövetkezett halálával nem távozott el közülünk. Lelke, halhatatlan szelleme itt él közöttünk: következetes elvhűségéntk és szent életének örök példája, rendíthetetlen hite és töetlen magyarsága pedig utat mutat nemcsak nekünk, magaroknak, hanem az utánunk következő későbbi nemzedékeinek s az egész emberiségnek is. Somgyi Ferenc dr. December 5 I -én az Egyesült Államok kormánya az iráni válság kérdését az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsa elé vitte, mely 1980 január 7-ig adott Iránnak határidőt a túszok kiengedésére, ellenkező esetben szankciók életbeléptetését helyezte kilátásba. Irán erre sem tett semmit sem, a Szovjetunió azonban január 15-án vétót emelt a biztonsági tanács határozata ellen. Január 28-án Vance Cyrus külügyminiszter arra kapott utasítást, hogy Bani-Sadr Absolhassan iráni elnökkel készítsen tervet a túszokkal kapcsolatos válság megoldásra. Február 13-án megállapodás történt, hogy az Egyesült Nemzetek különleges bizottsága vizsgálatot indít az Egyesült Államok iráni szerepének tisztázására és a sah ellen hozott vádak alaposágának megállapítására. Az előbb említett megállapodás értelmében február 23- án megérkezett Iránba a gondos körültekintéssel összeállított bizottság, de még a túszokat sem engedték neki meglátogatni, ezért érdemleges munkájának megkezdése nélkül március '11-én elhagyta Teheránt. Március 18-tól 20-ig a hágai nemzetközi bíróság nemzetközi bíróság újra foglalkozott a túszok kiadásának kérdésével. Eredménye ennek sem lett. Április elsején Carter elnök elhalasztotta az Iránnal szemben kilátásba helyezett gazdasági megszorításokat, mert Bani-Sadr iráni elnök azt Ígérte, hogy a túszok a terroristák őrizetéből az iráni kormány őrizetébe kerülnek. Miután ez sem történt meg, április 7-én az Egyesült Államok kormánya megszakította diplomáciai kapcsolatait Iránnal s elrendelte a gazdasági zárlat alkalmazását. Khomeini úgy döntött. hogy a túszokat továbbra is a terroristák őrizetén kell tartani. Április 17-én Carter elnök további gazdasági megszorításokat rendelt el Iránnal szemben, ugyanakkor megtiltotta, hogy amerikai állampolgárok laptudósítók kivételével —Iránba utazzanak. Azt is kijelentette,.hogy a következő lépés katonai lesz. Az utóbbi meg is történt, de kudarcba fulladt. SZÉTSZÓRTÁK A TÚSZOKAT Az iráni forradalmi vezetők a kudarcba fulladás ellenére is tetterőről tanúskodó kísérlet után sem változtatták meg csökönyös magatartásukat. A túszokat őrző terroristák arról tájékoztatták a közvéleményt, hogy. az eddig együtt tartott túszokat Irán különböző városaiba szórták szét. Bani-Sadr iráni elnök ezt a közlést hivatalosan, is megerősítette. Kijelentette, hogy véleménye szerint akudar ba fulladt kimé stési k sérletetnagyobb arányú támadás követheti. Arra a kérdésre, volt-e az anierikiak kísérletének valamilyen kapcsolata irániakkal, Bani-Sadr határozottan igennel válaszolt, sőt azt állította, hogy az előző hét zavargásai összefüggésben álltak vele. Egyébként a távolbalátón közvetlenül mellette ült az az amerikai asszony, aki fia meglátogatása céljából az elnök rendelete dacára utazott Teheránba. Hermening Kevin 20 éves tengerészeti gyalogsági altiszt édesanyja, Erűimé Barbara szerint őszintén sajnáljuk elnökünk intézkedését; szerelnénk ezért az intézkedésért bocsánatot kérni. VANCE LEMONDOTT Április 27-én este Vance R. Cyrus külügyminiszter benyújtotta lemondását, mivel az amerikai túszok kiszabadítására vonatkozó elhatározásban Carter elnökkel nem értett egyet Washingtoni körök értesülése szerint Vance volt a nemzetbiztonsági tanács tagjai közül az egyetlen, aki a katonai beavatkozást ellenezte. Az utóbbi időben Vance kerülte a nyilvánosságot, mert az iráni politika terén élénk ellentétbe került Brezinski Zbigniew nemzetbiztonsági tanácsadóval. Állítólag Carter elnök és Vance külügyminiszter egyetértett abban, hogy az új helyzetben nem folytathatja külügyminiszteri tevékenységét. COSTA RICA BOGOTÁI KÖVETÉT KIENGEDTÉK A colombiai Bogotában a dominikai követségen február 27 óta túszokként őrzött diplomaták közül a gerillák április 19-én váratlanul kiengedték Blanco Rolando costa ricai konzult, aki saját gépkocsiján hajtott el a követségről. A gerillák még mindig 17 diplomatát őriznek túszként. Állítólag azt a javaslatot tették, hogy május l-én Panamában folytassák a túszok kiengedésére vonatkozó tárgyalást, mert ott — szerintük —< fél órán belül minden megoldódik. COSTA RICA VISSZAHÍVTA Havannából kubai diplomáciai vezetőjét, Bello Vargas Oscar konzult.. A visszahívásnak kettős oka volt. Az egyik ok tiltakozás akart lenni Vargas konzul tettleges bántalmazásáért, amit a kubai tömeg akkor követett el ellene, amikor a repülőtéren meglátogatta a Costa Ricaba induló kubai menekülteket. \ ámadói a havannai repülőtéren átlökték az egyik üvegablakon. A követ nem szenvedett komolyabb sérüléseket. A visszahívás másik oka Castro Fidel intézkedése volt, amellyel a kubai menekültek Costa Ricaba történő szállítását beszüntette. Három napon át vagy 300 menekült érkezett San Jose repülőtérre s azoknak másik fele folytatta útját Peruba. Spanyolország, Ecuador és az Egyesült Államok ugyancsak ígéretet tett bizonyos számú menekült átvételére, számukat 3500-ban állapította meg. Carazo Rodrigo, Costa Rica elnöke arra kérte Castro Bitiéi elnököt, hogy a menekülőket illetően a politikai meggondolásokat ne helyezze az emberiességi meggondolások elé. Costa Rica, ha kell r— mondta Carazo elnök ^ mind a 10,000 kubai menekültnek helyet ad. A KÖZÖS PIAC ORSZÁGAI Április 22-én az európai Közös Piac országainak külügyminiszterei egyhangúan elhatározták, hogy Iránnal szemben csatlakoznak az Egyesült Államok gazdasági megszorításaihoz. A határozatot majdnem 12 óra hosszait tartó megbeszélés előzte meg. A határozat értelmében a Közös Piac azonnal megtilt minden szerződéskötést Iránnal, felfüggeszti a fegyverek és katonai felszerelések eladását, csökkenti a követségé tisztviselők számát az európai iráni követségeken és a Közös Piac, országainak teheráni követségein, újra szabályozzák az iráni állampolgárok részéről kért beutazási engedélyek kiadását európai utazás céljára. Mindezek a megszorítások május 17-én lépnek hatályba. Az Egyesült Államok kormánya a Közös piac országainak “szolidaritás -vállalását nem a legnagyobb lelkesedéssel fogadta, mert a gazdasági megszorításokat a Közös Piac nem azonnali hatállyal, hanem csak május 17-én lépteti életbe, a diplomáciai kapcsolatokat pedig nem szakítja meg, ahogy az amerikai kormány várta, hanem csak korlátozza, amennyiben a követségek személyzetét 3-4 főnyire csökkenti. A Közös Piac országainak külügyminiszterei határozatukat azzal indokolták, hogy az amerikai túszok őrizetben tartása majdnem 6 hónap óta, emberiességi és törvényességi szempontból tűrhetetlen . A kori irtózások időpontjának ma-, jus 17-ben történt rögzítésének viszont az a magyarázata, hogy ugyanakkor ül össze Nápolyban a külügyminiszterek következő értekezlete, amelyen a helyzetet újból tanulmányozni óhajtják. CSATLAKOZÁSOK AMERIKAI KORLÁTOZÁSOKHOZ A Közös Piac külügymini-ztereinek határozatával szűrbe egy időben Nyugat-Németország, Nagybritarínia, Kanada és Japán is csatlakozott az Egyesült Államok részéről elfért delt gazdasági korlátozásokhoz, de a Közös Piac országaihoz hasonlóan csak az esetben, ha Irán május 1 7-ig sem bocsátja szabadon a teheráni túszokat. Nyugat-Németország azonnali hatállyal megszüntetett minden olyan szerződéskötést, amelynek célja Irán szükségleteinek kielégítése, az Iránban elvégzésre váró szolgálatok ellátása és a bankkölcsönök biztosítása Nyugat-Németországban. Miután Irán az európai országok közül éppen Nyu gat-Németországgal áll a legszorosabb gazdasági kapcsolatban, a nyugat-németországi intézkedéseknek jelentős hatása várható. A brit hatóságok a teheráni brit követség tisztviselőinek létszámát 28-ról 4-re csökkentették, s arra kérték az iráni külügyi hatóságokat, hogy ők is korlátozzák londoni követségük létszámát, amely 18 volt, legfeljebb 2-3 személyre. Az irániaknak a beutazási engedélyüket Angliába érkezésük előtt kell megszerezniük. Az engedély kiadását külön is megnehezítik. Katonai felszereléseket Iránba kivinni tilos, ezért azokat a hajókat sem szállítják le, amelyek Britanniában Irán részére készülnek. Kanada külügyminisztere, McGuigan Mark újabb guz dasági és diplomáciai megszorítások életbeléptetését -hozta nyilvánosságra, mivel Irán komolyan és folytatólagosan sérti a nemzetközi jog rendelkezéseit. A megszorítások közt szerepel az iráni diplomaták létszámának csökkentése Ottawában és a kanadai beutazási engedély kiadásának beszüntetése iráni egyetemi és főiskolai hallgatók részére. Japán ugyancsak csökkentette diplomatáinak létszámát Teheránban s az irániakét Tokyoban, a magánkereskedelmi vállalatokat pedig arra kérte, hogy tartózkodjanak újabb szerződések aláírásától. Qhira Masayoshi miniszterelnök vezetésével minisztériumi színvonalú értekezlet úgy döntött, hogy az Irán és Japán közt korábban megkötött egyezményt, amely a beutazási engedélyt a két ország közt feleslegessé tette, Japán hatályon kívül helyezte. Az az iráni, aki Japán ba akar utazni, a jövőben előzetes beutazási engedélyt köteles szerezni. IRÁNBÓL KIUTASÍTOTTÁK A LAPTUDÓSITÓKAT Április 23-án az iráni külügyminisztérium formálisan közölte az amerikai hírügynökségekkel, hogy el kell hagyniuk az országot. Pontos időt nem állapítottak meg, ezért a rendelkezést sokan úgy értelmezték, hogy a lapok és tv-k képviselői addig maradhatnak, amig tartózkodási engedélyük szól, mások viszont arra számítanak, hogy utólag pontos időt állapítanak meg A kiutasítás az amerikai szolgálatban álló külföldiekre is vonatkozik. A rendelkezés alól talán a United Press Association (UPI) lesz kivétel, mert azt ínás országok hírügynökségei képviselik. Az irániak egyszer már január 15-én kiutasították az umerikai hírügynökségeket, március elején azonban újra beengedték őket. VOLUME 70. ÉVFOLYAM NO. 17. SZÁM 1980. MÁJUS 1 EGYES SZÁM ÁRA: 50 cent — Kanadában: 60 cent
