Magyar Újság, 1979 (69. évfolyam, 1-49. szám)

1979-02-22 / 8. szám

VOLUME 69. ÉVFOLYAM NO. 8. SZÁM.

1979. FEBRUÁR 22.

EGYES SZÁM ÁRA: 35 Cent. - KANADÁBAN: 40 Cl

A VALLÁSI ALAPON SZERVEZETT FORRADALOM

Khomeini Ruhallah ayatullah vallási alapon küllőidről irányított forradalma az érdekelt nyugati hatalmak, elsősorban az Egyesült Államok Teng Hsiao-ping kínai miniszterelnökhelyettes megállapítása szerint ^ gyenge politikai magatartásának eredményeként elérte célját. Bakhtiar Shahpour kormányának félreállításával megszakadt az az évezredes jogfolytonosság, amelynek alapján az iráni nép kormányzása történt. Bakhtiar állítólag az izlám gerillák fogságába került, akárcsak a sahhoz mindvégig hü Khasrodad Manucher tábornok, á repülő hadosztály parancsnoka.

Khomeini ayatullah nagy beszédben szólította Fel híveit ”, hogy a náluk lévő fegyvereket mielőbb szolgáltassák be, a rendet állítsák helyre, a munkát pedig haladéktalanul vegyék fel. Ugyanilyen felhívást intézett a forradalom mohamedán híveihez Madarin Shariat ayatullah is (főm városában. Most már csak a kérdés, a sahellenes vall ási forradalom “lelki vezetőinek van-e, lesz-e elég tekintélye, hogy a Khomeini részéről “ vallási alapon kinevezett Bazargan Mehdi miniszterelnök kormánya helyre tudja-e állítani az ország belső rendjét, újból mozgásba tudja-e indítani a nemzet gazdasági életének gépezetét.

Khomeini szóvivője még nem tudta, hogy az új rezsim mivel vádolja majd Bakhtiar Shahpourt, a sah alkotmányosan kinevezett utolsó miniszterelnökét, Yazcli Ibrahim miniszterelnök szerint azonban Bakhtiar tartozik felelősséggel mindenért, amit a hadsereg a forradalommal szemben elkövetett. Bazargan hét új minisztert nevezett ki és lezáratta a teheráni repülőteret. Salekho Ghassem dr., a Khomeinitábor sajtójának legfőbb hangadója azt reméli, hogy ez a repülőtéri zárlat rövidesen megszűnik.

ESEMÉNYEK, JELENSÉGEK

Az Iráni Rádió megváltoztatta nevét, A Forradalom Hangja’ -ként közvetíti adásait. Egyik adásában a gerillákat és a fegyveres polgári alakulatokat arra szólította fel, hogy vonuljanak ki a minisztériumok helyiségeiből és a katonai támaszpontokról, hogy oda a köztisztviselők és a katonák visszatérhessenek.

Egyes vasútakon megindult a forgalom és remélik, hogy rövidesen megnyílik a hónapok óta bezárt nagy teheráni bazár is. A rend helyreállásának ezekkel a jeleivel szemben fiatalemberekből álló ( söpörtök minden jogalap nélkül még mindig leállítják a gépkocsikat és megmotozzák azok utasait. Jogcímük erre kizárólag a kezükbe került lőfegyver.

A Keyhan című lap értesülése szerint Shemiranban a forradalmárok birtokukba vették Zahedi Ardeshir volt amerikai követ otthonát, Karajban pedig Shams hercegnő palotáját. A hercegnő a sah nővére. Baloldali gerillák megszállták a U.S. International Communications Agency hatemeletes székházét s onnan az U.S. Information Center -nek megfelelő American Information Office egész anyagát átvitték a teheráni egyetem műszaki karára.

Az új kormány hét minisztere közt a legnevesebb a 74 éves Sanjaby Karim külügyminiszter, aki a teheráni egyetem jogi karának volt a professzora és dékánja. Tanulmányait a párizsi egyetemen végezte s annak a Mosadegh Mohammednek volt a párthíve, akit a sah 1955-ban mozdított el a kormány éléről.

A TEHERÁNI KÖVETSÉGET GERILLÁK OSTROMOLTÁK

Február 14-én reggel szélső baloldali gerillák támadták meg az Egyesült Államok teheráni követségének épületété. Negyed 1 1 óra tájban a támadók kezdtek átmászni a magas téglafal-kerítéseken és vaskapukon. A 19 főből álló tengerészeti gyalogság az épület vasrácsos ablakainak lezárása után gázbombákat lőtt ki a beözönlőkre. Más fegyvert nem használt, mert ezt Sullivan H. William követ megtiltotta.

A követ azonnal telefonált Khomeini Ruhollah ayatullah kormányának. Kérésére az új kormány miniszterelnöke, \ azcli Ibrahim sietett népes küldöttség élén a színhelyre. Parancsára a támadók a lövöldözést beszüntették és távoztak. Yazcli a követségi palotából is kiparancsolt mindenkit, ott azonban csak az egyenruhás háztartási alkalmazottak tartózkodtak.

Suli ivan követ a 185 követségi tisztviselővel együtt a hivatali épületbe vonult, ahol a támadás idején mintegy félmillió $ értékű osztályozott irattárat, feljegyzéseket és bizonyos elektronik felszereléseket sikerült beosztottjaival megsemmisítenie, úgyhogy Carter III Hodding véleménye szerint a benyomulok kezébe nem jutott semmiféle bizalmas jellegű anyag.

Khomeini emberei az amerikai követség megostromlásával a I udeh kommunista pártöt és a Fedayeen marxista gerillákat vádolják. A gerillák később tagadták, bogy az ostrom -ban részt vettek.

5000 AMERIKAI HAGYJA EL IRÁNT

A teheráni követség ellen intézett támadás és az a hír, hogy a fővárostól északnyugatra 300 mérföldnyi távolságban lévő Tabrizban néhány száz embert meggyilkoltak, arra az elhatározásra késztette a Carter-kormányt, hogy folytatólagosan gondoskodik az Iránban rekedt amerikaiak hazatelepítéséről. 1700 személy máris útra készen áll és további

IRÁN

5000 amerikai szándékozik még elhagyni azt az országot, amelynek korszerűvé tételéhez hosszú éveken át annyi amerikai ész, erő és anyagi áldozat járult hozzá. A kormány elhatározása szerint csak legfeljebb 2000 tisztviselő, szerződéses katonai alkalmazott, tanító stb marad vissza.

Khomeini ayatullah február 14-én minden iránit arra kért, hogy 17-én, a mohamedán Lét első napján mindenki térjen vissza munkahelyére. Kérdés, hogy felhívásának a széles tömegek engedelmeskednek-e vagy sem. A Fedayeen néven ismert radikális baloldali csoport máris ujjat húzott az ayatullahval: radikális kormány Iétesülését és néphadsereg felállítását követelte. A csoport a teheráni egyetem falai közt szervezkedik.

MEGKEZDŐDÖTT A "TISZTOGATÁS"

Az iráni forradalmi kormány megkezdte tisztogató tevékenységét. Bazargan miniszterelnök felhívást intézett az iráni néphez, amelyben azt kérte tőle, óvakodjék minden t magán jellegű megtorlástól: a bűnösök megbüntetését hagy-! ja a forradalmi törvényszékekre. A kormány mintegy 20, magas rangú katonát és polgári főtisztvis.előt állít bírósági elé. Valamennyinek csupán az a bűne, hogy kinevezését a sahtól kapta.

A forradalmárok a Korán szövegéből vett idézetekkel indokolták 4 tábornok kivégzését. Mind a négy tábornokot bekötött szemmel és hátraköttöt kézzel 10 ember sortűze végezte ki az egyik épület tetején. Holttestüket innen halottas kamrába vitték, ahol megengedték, hogy a laptudósítók fényképfelvételeket készítsenek róluk.

A kivégzettek közül legismertebb a 72 éves Nassiri NematoIIah, a sah titkos rendőrségének 1965-ben kinevezett parancsnoka. A másik Nazih Riza tábornok, aki korábban Isfahan katonai kormányzója volt. A harmadik áldozat Rahimi Amir tábornok, a legutóbbi hadiállapot teheráni foganatosítója, a negyedik pedig Khosrowdad Mami chehr tábornok, aki előb a légi erők parancsnoka volt.

KÍNA BENYOMULT VIETNAMBA

Hongkongból érkezett bír szerint a kínai csapatok mintegy 30 mérföldnyire benyomultak Vietnam területére. Hanoi rádiója azt is közölte, hogy a kínai gyalogság bevonulását négy tartományban tüzérségi tűz, tankfelvonulás és harci repülők bevetése támogatta. A vietnami határ mentén állítólag 60.000 - 80.000 főnyi katonaság került szembe jól kiépített állásokban és szovjet felszereléssel a benyomuló kínai katonai egységekkel. A harc közben vietnami közlés szerint legalább 250 kínai katona esett el. A kínaiak nem adtak ki veszteségeikről jelentést, csak a harcok folytatódását ismerték el és azt hangsúlyozták, hogy Vietnam területéből egyetlen talpalatnyi földdarabot sem akarnak elvenni, de nem tűrik, hogy idegen hatalmak katonái kínai földre lépjenek.

MEGGYILKOLTÁK A KABULI KÖVETET

Az Egyesült Államok Afganisztán fővárosában, Kabulban akkreditált követét, Dubs Adolphot a kiszabadítása céljából elrablói ellen intézett rendőrségi támadás folyamán meggyilkolták. Dubs követet azok a lázadók rabolták el, akik a balo Idali af gán kormánytól három letartóztatott mohamedán pap szabadlábra helyezését követelték. Az emberrablók a követet Kabul egyik szállodájába hurcolták, ahol a kiszabadítás kísérlete idején négy emberrabló őrizte. Carter elnök ismételten azt kérte az afgán kormánytól, hogy a követ kiszabadítása érdekében csak tárgyalással kövessen el mindent. A rendőrség ennek ellenére 60 másodpercig tüzelt a szállodai szobába az utca másik oldaláról és az ajtón keresztül, mielőtt betört. A kabuli rádió híradása szerint mind a négy emberrabló holtan maradt a támadás színhelyén, az egyik amerikai szemtanú szerint azonban az egyiket elfogták. Dubs követet válságos állapotban vitték át a követségre, ahol rövidesen belehalt sérüléseibe.

A rendőrségi roham idején az afgán baloldali kormány szovjet tanácsadói a szállodában tartózkodtak, ezért Carter elnök Mexico Cityből arra utasította a távollevő külügymi niszter helyettesét, Christopher Warrent, azonnal idézze magához Dobrynin Anatoly szovjet követet és kérjen tőle pontos tájékoztatást a rendőrségi roham lefolyásáról, főként pedig arról, hogy mi volt azzal kapcsolatban a szovjet tanácsadók szerepe.

Dubs Adolph már a hatodik amerikai diplomata, akit az évek folyamán Közép-Keleten meggyilkoltak.

FRANCIA ÍRÓK ERDÉLYÉRT

A francia szellemi élet legkiválóbb képviselői nyílt levelet intéztek Giscard d’Estaing államelnökhöz, amelyben felhívták figyelmét Európa “ legnagyobb és Iegelnyomottabb kisebbségének sorsára, a kétésfélmillió erdélyi magyar elnyomására. A levél aláírói felszólították a francia államfőt, hogy bukaresti tartózkodása idején tiltakozzék az erőtársadalomról van szó”. Arra kéri a püspököket, hogy törekedjenek “mindezeknek a céloknak hasznos, gyümölcsöző szolgálatára, apostoli tanúságtétel által, a lelkek üdvére irányuló törekvés, és a nemzeti hagyományok megbecsülése révén, valamint azzal, hogy közösségben maradnak Szent Péter utódjával, és Krisztus egyházának egész püspöki testületével.” Végül áldását küldi a levél címzettéinek, akiket Krisztus pásztorként és tanítóként állított részegyházuk élőre, valamint az egyházi közösség minden tagjának és egyben arra kéri a püspököket, hogy köszöntő szózatát tolmácsolják Magyarország egész népének. ^-TJKI—

A MAGYAR FŐPÁSZTOROK KÖRLEVELE

t '

A körlevél, amely november 29-én kelt, a lelkipásztorkodó papsághoz szól, a lelkipásztori munka korszerű elm<‘-j lyítéséről s a jelenleg talán legfontosabb kérdéssel, az egyházon belüli egység kérdésével foglalkozik. Zárószava szinte fogadalomként hangzik: Mi, püspökök, minden erőnket

összefogva, egységbe forrtan a hívek javára akarunk^ munkálkodni”. Hangsúlyozzák, hogy papjaikkal szemben őszinte segíteniakaróssal és közös felelősségvállalással az atyai fiúi viszony ápolására törekedtek eddig is és ezt kívánják tenni a jövőben is ; tanúsítják, hogy papságuk a S/entb-IeL mai érintéseit keresi, minden elmélyülésért hálás es tettre készen iparkodik megvalósítani a Zsinat célkitűzéséit \ püspökök úgy látják, hogy a püspöki karnak és a pap sás1 nak ma jobban, mint valaha, egyetlen kö^össc-ret kell Vil kotnia, egy szívvel, egy lélekkel szolgálni Krisztus UroriKa! egyházában, az Ö titokzatos testében.

A második vatikáni zsinat tanításának alapján értei mezett főpásztori tisztüket gyakorolva a püspökök ezután konkrét problémákat tárnak a papjak elé a tanítás, a liturgia és az egyházfegyelem területéről, és a lelkipasztorkódo papság megértését, a problémák kiküszöbölését kérik. A felsorolt problémák sajátosan magyar problémák: a m.u ’ magyar főpásztorok, a mai magyar papság es a m n macyar hívek problémái.

Közülük a magyar püspöki kar körlevele első helyen a leszakadás veszély át említi a püspökök testületén >1. Ezzel kapcsolatban egy papi körökben megszületett írásból idéz, amely radikális öntevékc-i-ységre buzdítja a papokat, kriji

záíjc^ a lelkipásztor? m..........ft. feh'Iős p*°"p- kok m... •./atari-<

sát. A püspöki levél ezután a liturgikus előírások be ■■nem j tartása körül látja a legtöbb problémát. Kifogásolja, hogy honcelebráló papok papi civilben vagy anélkül, csupán nyakukba helyezett stólávgl mutatják be ja szentmisét; bnpv magánházakban miséznek püspöki engedély nélkül: hogy i híveiket bekapcsolják az átváltozás szagainak elmondásába : hogy lányok ministránsruhában az oltárnál niinístrálnal..

; Ezek nyugatról beszüremkedett abúzusok állapítja meg a körlevél. amelyeket egyesek meggondolatlanul, oktalan i utánzásból mások azonban a tudatos kezdeményezés szenved élyétől elvakultan követnek el.

A püspökkari körlevél végül szóváteszi, hogy a helyi plébános jogkörének semmibevétele vagy a megyés püspök j joghatóságának elhanyagolása az ilyen öntevékeny lelkipásztori akcióknál a köteles egyházi fegyelembe ütközi, anarchiára, a hívek kárára vezet. >—UKL— ,

A MÚLT KÖTELEZI A MAGYAR EGYHÁZAT

II . János Pál pápa levelét, amelyet minden templomban felolvastak és az Üj Ember első oldalán közölt, a hívek nagy örömmel fogadták. Az illetékes magyarországi politikai vezetőket és funkcionáriusokat ugyan meglepte ez a nyílt és közvetlen kapcsolatfelvétel, az egyházi vezetők körében azonban megkönnyebbülést váltott ki. A lengyel és magyar egyházi vezetők között ugyanis közismerten véleménykülönbség volt a saját kormányaikkal szemben képviselt eltérő magatartás miatt. Ennek tudható be, hogy 1966- ban a magyar püspöki kar íormális meghívás hiányában ,—< nem képviseltette magát az 1000 éves lengyel kereszténység ünnepségein. Az elmúlt évben, az I. János Pál pápát megválasztó konklávé idején pedig az egyik bíborösi bizottság ülésén sajtójelentések szerint — Wyszinszky bíboros szóvátette az eltérő politikai magatartást. Az illetékes magyar vezetők tehát reálisan gondolhattak arra, bogy az új i pápa, a szocialista Lengyelország volt főpapja Magyarországot illető politikáját esetleg a magyarországi viszonyokat sokban nem fedő lengyelországi tapasztalataira alapozza:

Figyelemreméltó és nem véletlen tehát, bogy a páp-i uralkodásának első pásztorlevelét éppen a magyar püspökökhöz intézte, s az sem. hogy benne felemlítette a hagyományos lengyel-magyar barátságot, testvériséget és hangsúlyozta, hogy elődje egyházpolitikáját kívánja folytatni.

A pápa levele az egyházpolitikai mondanivalón kívül a magyar püspökök számára fontos lelkipásztori útmutatást is tartalmaz, amikor határozottan rámutat, hogy Magyarországnak a történelem folyamán jelentős része volt az európai egyház és a keresztény vallás fejlődésében. Ez a múlt kötelezi a magyar egyházat. A püspököknek arra kell törekedniük, bogy a magyar egyház továbbra is alakíthassa az ország szellemi arculatát. Ezt a célt kell szem előtt tartamúk a papság Ielkipásztori munkájának irányításában és erre j kell megnyerniük a szerzetescsaládok, valamint a katolikus | hívek apostoli segítségét. r-UKI—

szakos románosítás ellen és emelje fel szavát az erdélyi magyarság nemzetiségi jogainak biztosításáért. A kiáltvány megállapítja, bogy a bukaresti kormány erőszakos románosítási politikájának számos magyar áldozata van, közülük sokan nem élték túl a börtönt és a kínzásokat. Az aláírók szerint Franciaország elkötelezte magát az emberi jogok és az önrendelkezési jog érvényesítése mellett. Ez az elkötelezettség, valamint Franciaország romániai tekintélye rendkívüli súlyt adna a francia államfő intervenciójának.

A nyilatkozat 250 aláírója között olyan ismert személyiségek vannak, mint Raymond Aron a világhírű történész I és szociológus, Georges Clancier író, Pierre Daix, a francia Kommunista Párt volt vezetőségi tagja, Jean-Marie Do- : menach író és számos Franciaországban élő kelet-európai emigráns, köztük az orosz Andrei Bukovszki és Natalia Gorbanevszkaia. A kiáltvány kezdeményezői közül meg kell; még említeni az “Esprit” című baloldali párizsi folyóirat főszerkesztőjét, Paul Thibaud ismert francia publicistát. A 1 felhívást szinte valamennyi világlap részletesen közölte.

Ez a nagy horderejű akció azoknak a franciaországi ! magyaroknak az érdeme, akik időt és fáradtságot nem kí- 1 mélve tájékoztatták a francia szellemi elitet az erdélyi ma- I gyarság nehéz helyzetéről. A nyílt levét világvisszhangja j azokat igazolta, akik meggyőződéssel va Ilják : ma nem hangos propagandával, hanem csendes, szívós dipl omáciával szolgálhatjuk legjobban erdélyi testvéreink jövőjét. Miközben az erdélyi magyarságnál számban hússzor kisebb spanyolországi baszk nemzetiség bombái ártatlan emberek életét oltják ki, a szabad világ lelkiismeretes gondolkodói és művészei csodálkozó elismeréssel figyelik azt a mártiri türel- 1 met, amellyel Erdély megalázott magyarsága vár sorsának jobbrafordulására. Ennek legfontosabb előfeltétele a szabad világ szolidaritása. Egyedül tőlünk függ, bogy a francia példa alapján sikerül-e mozgósítanunk Erdélyért az olasz, német, angol és amerikai szellemi vezetőket is.

(Nemzetőr)

A PÁPA LEVÉLE A MAGYAROKHOZ

Az egyházi év kezdetén p magyar katolikus egyház; pásztorai két figyelemreméltó levélét kaptak. Az egvjket a legfőbb pásztor, II. János 'Pál pápa küldte Lékai László bíboros, esztergomi érsekriek ék Magyarország többi főpásztorának, a másikat a magyar katolikus püspöki kar intézte a lelkipásztorkodó papsághoz a lelkipásztori munka korszerű elmélyítésének előmozdításáról. Mindkét, mindössze bárom nap különbséggel keltezett levél fontos dokumentum, mindkettő a magyar egyház elkötelezett szolgáihoz szól, s együttesen keresztmetszetét adják a mai magyar katolikus egyházra jellemző kérdéseknek. Egymás mellé állításuk konkrét példaként abba is betekintést enged, hogyan próbálja a Legfőbb Pásztor és hogyan a Magyar Püspöki Kar segíteni a magyar egyház életének virágzását és hogy milyen nehézségekkel kell megküzdeniük.

II. János Pál pápa Lékai László esztergomi' ércekhez és a magyar püspöki karhoz írt, december 2-án kelt levelével mindenekelőtt kifejezésre azt akarta juttatni, mennyire törődik a katolikus egyháznak Magyarországon kialakult helyzetével. Ö is folytatni akarja a VI. Pál pápa által rendszeresített tárgyalásokat a magyar hatóságokkal. Ugyanakkor hangsúlyozza, bogy a levélírásra személyes okok is vezették.

Abból a nemzetiről származunk, amelyet Magyarország népével sokszoros kötelék kapcsol össze: a közös történelem, a szomszédság, a közös uralkodóházak, a közös történelmi sors r— írja a szentatya. Személyes indítóoka a levélírásnak az is, bogy eddigi főpásztori templomában, a krakkói székesegyházban a lengyelek mindannyian, de különösen a fiatalok nagy tisztelettel veszik körül a Magyarországról származó Boldog Hedvig királynő sírját. Mindezt egybevetve, a Szent Péter székébe került egykori krakkói főpásztornak ez a levele történelmi jelentőségű, mert első ilyen természetű megnyilatkozása.

A szentatya felsorolja, miben látja Magyarország történeti hivatását. Az elmúlt idők előkelő helyet biztosítottak a magyar nép számára Európa történetében és az egyház és a keresztény vallás fejlődésben. Szent István, Magyarország védőszentje egyben a keresztény bit apostola és a magyarországi katolikus bit alapítója is. Vele lép be a magyarság a keresztény népek sorába, vele kezdődik a keresztény magyar államiság története. A pápa kifejezi meggyőződését, bogy a katolikus egyház továbbra is alakítani tudja Magyarország szellemi arculatát, polgárainak életfelfogását és életmódját azáltal, bogy a püspökök működése, a papok Ielkipásztori igyekezete, a szerzetescsaládok és a világi hívek apostolkodása útján elviszi a néphez Krisztus evangéliumát. A pápa azt kívánja, bogy a magyar egyház pásztorainak munkája “formálja az emberek lelkét, szívét, lelkiismeretűt és tanítsa meg őket a szeretet parancsának értelmére, mindenki emberi méltóságának tiszteletére, a nemes szabadság átérzésére, amely a közjóért végzett munka szeretetével párosul. Tanítsa meg őket arra, hogy elsajátítsák mindazokat az erényeket, amelyek nagyon is szükségesek a közjó elérésére akár egyes emberekről, akár családokról, akár az egész