Magyar Újság, 1979 (69. évfolyam, 1-49. szám)

1979-02-15 / 7. szám

VOLUME 60. ÉVFOLYAM NO. 7. SZÁM. AHOGY TENG HSIAO-PING LÁTJA Jokyói híradás arról számol be, hogy Kína miniszter­elnökhelyettese, aki az Egyesült Államokból utazott át Ja­pánba, Fül ;ucla Takeo volt japán miniszterelnökkel folyta­tott meg beszólásé során elítélte az Egyesült Államok gyenge politikai magatartását, amelyet Iránban tanácsit. Mint mond­ta, ezt a véleményét Washingtonban nem fejezhette ki, mert nem akart vendégjogával visszaélni. leng arra is rá­mutatott, hogy abban az esetben, ha Iránban folytatódik a zűrzavar, annak hatása Szau d-Aráb iában is érezhető lesz. A hullámverésszerű hatás már Indiát is elérte, mert annak kormánya rögtön kész lesz Kambodzsa álkormányzati rend­szerét elismerni, mihelyt ezt kérik tőle. A kínai miniszterelnökhelyettes, aki Ohira Masayoshi miniszterelnökkel és más vezetőkkel is megbeszéléseket foly­tatott, a ,apán ülzetvilág vezetőiben komoly aggodalmakat keltett, mert az a körülmény, hogy Szaud-Arábia csökken­tette' olajtermelését, leng figyelmeztető nyilatkozatai nélkül is szorongó érzést váltott ki bennük. Japán csak a múlt hó napban kérte Szaud-Arábiát, Irákot és az Egyesült Arai Emírséget, hogy növelje olajtermelését. Japám nyersolajszük végletének háromnegyedrészét ugyanis Közép-Kelet fedezi Teng szerint az Egyesült Államok lagymatag iráni politi kája Pakisztánban is káros hatású lesz. A Cártér-kormárn gyenge magatartása a Szovjetunióval és Kubával szembei helytelen, mert a szovjet elnyomás terjeszkedését teszi lebe tövé s a világ békéjét is aláássa. 1979. FEBRUÁR 15. EGYES SZÁM ÁRA: 35 Cent. _ KANADÁBAN: 40 Ct. GYENGE Az országgyűlési képviselők közül újabb 4) mondott le, hogy Khomeininek engedelmeskedjék. Bakhtiar kormánya tulajdonképpen nem tud semmiféle tevékenységet sem kifejteni, mert tisztviselőit, akik pedig újabban több jelét adták a fennálló rendszerhez való hű­ségüknek (és talán éppen ezért), egyszerűen meggátoljál; abban, hogy munkahelyükre menjenek. Bazargan kijelen­tette, hogy kormányának tagjait néhány nappal később o teheráni egyetemre tervezett tömeggyűlésen nevezi meg. Bakhtiart arra igyekeznek rábírni, hogy addig át ne adja a hatalmat, amíg Bazargannál megegyezésre nem jut. Kho­meini, aki gyengélkedése miatt a felvonulásokon nem vesz részt, állítólag már hajlamos arra, hogy hozzájáruljon az államforma kérdésében az alkotmányos eljárás (népszava­zás) követéséhez. Gharabaghi Abbas tábornok, a haderő főparancsnoka annak hírére, hogy a tisztek közül sokan meg akarnak je­lenni a tömegtüntetéseken, külön nyilatkozatban kérte tiszt­jeit, hogy tartózkodjanak a politikától. SZOVJET HADIHAJÓK A VIETNAM! VIZEKEN Vietnam északi partvidékén a hírszerző szervek szov­jet hadihajókat figyeltek meg. Közülük egy kisebb csatahajó, 4-5 pedig utánpótlást biztosító segélyhajó. A hajók körül­belül két hét óta tartózkodnak Vietnam közelében. Való színűnek tartják, hogy csak tüntető felvonulásról van szó esetleges kínai beavatkozásra való tekintettel. A szovjet szándéka tisztázatlan, akárcsak Kínáé. Teng Hsiao-ping pél­dául teljes bizonytalanságban hagyta Carter elnököt arra vonatkozóan, hogy Kína megtámadja-e Vietnamot vagy sem. Amerikai szakértők szerint csak annyi bizonyos, hogy Kína eléggé felkészült már ahhoz, hogy nagyobb támadást tudjon kezdeményezni. A vietnami haderő jelenleg Kambodzsában küzd Pof Pót kormányának katonai egységeivel s annyira lekötött, hogy esetleges kínai támadással szemben nem tadna az észak-vietnámi partok védelmére sietni. szerint 15.000 ember szorong. Az áradat Hong Kongba még mindig nem szűnik. Legutóbb ócska halászhajókon és csó­nakokon 22J újabb vietnami menekült érkezett a kikötőbe. SZABOTÁZSCSELEKMÉNYEK UGANDÁBAN Nairobiból érkező hírek arról számolnak be, hogy Ugandában Idi Amin elnök ellenzéke, az Uganda megmen­téséért küzdő földalatti szervezet szabotázscselekményeket követett el. Amin elnök parancsnoki székhelyétől két és fél mérföldnyire,, a Kampala közelében lévő Jinja áramfejlesz­tő három acéltornyát, amely 152 kilőve attos áramot továbbít a városba, az éjszaka folyamán felrobbantották. Uganda nyugati részének óriási területei áramszolgáltatás nélkül ma­radtak. Ennek következtében a vízszivattyús telepeket le kel­lett zárni. Átmenetileg a rádió is elnémult, de saját áram­­fejlesztői segítségével hamarosan újra folytatta adásait. A földalatti mozgalom szóvivője nemcsak a három áramvezető tornyának felrobbantását tulajdonította az ellenzéki szerve­zetnek. hanem a francia ellenőrzés alatt álló I otal Uganda Ltd. olajtartályainak megbombázását is. A 60.000 gallonos tartályok csak részben voltak olajjal megtöltv e, a kár azon ban így is jelentős lett, mert az olaj meggyulladt s a tűz két óra hosszat tartott. Amin később kijelentette, hogy a szabotázscselekmé nyékét nem ugandaiak, hanem lanzaniábóí átküldött felfor gató elemek követték s hogy a tetteseket már el is fogták. BHUTTO HALÁLOS ÍTÉLETÉT FELFÜGGESZTETTÉK Pakisztán legfelsőbb bírósága 1 szavazattal 3 ellené­ben Bhutto Zulfikár Ali volt miniszterelnököt és egyik bi­zalmasát, Abbas Mian Mol rammadot, Bhutto szövetségi biztonsági főnökét halálra ítélte. A három ellenkező szava­zat Bhutto felmentését javasolta. Bhutto ügyvédje, Bakhtiar Y'/ahya volt főügyész szerint ez a perújrafelvétel legkézzel­foghatóbb indokolása. A védelem ugyanis szóbelileg az íielet végrehajtásának 50 napig tartó felfüggesztését kérte, hogy elég ideje légyen a per újralelv ételét előkészíteni. A legfelsőbb bíróság ezt a kérelmet-egyhangúlag elutasította, de ugyancsak egyhangú határozattal lehetővé tette, hogy egy héten belül kegyelmi eljárás folyhasson le. Zi a u l-Haq elnök ugyan korábban kijelentette, hogy a legfelsőbb bíróság döntését nem változtatja meg, mégis biztosra veszik, hogy a legfelsőbb bíróság részéről egyhangú határozattal javasolt kegyelmet nem tagadja meg. Az Egyesült Államok, Kína és Szaud-Arábia, valamint az Amnesty International ugyan­csak kegyelmet kért Zia elnöktől Bhutto számára. Carter elnök ezt külön Ziához intézett levélben is megtette. A kül­ügyminisztérium szóvivője. Carter 111 Hoclding szerint Bhutto életét valószínűleg meg'lehet menteni. Bhuttot és társait azzal vádolták, hogy 1974-ben Kasuri Ahmed Raza meggyilkolására törtek, Kasuri azonban meg­menekült, csak apja lett a merénylet áldozata. A vád Mah­mud Masur vallomásán alapult, aki azt állította, hogy Bhutto neki, mint a szövetségi biztonsági erők fejének uta­sítást adott Kasuri meggyilkoltatására. TAIWAN VÉDELMÉBEN Church Frank idahoi demokrata szenátor, a külföldi i kapcsolatok szenátusi bizottságának elnöke, a kínai kérdés­­j ben folytatott kihallgatások befejezése után olyan törvény­­javaslat benyújtását látja Taiwan védelmében szükséges­nek, amely nem mond ellen az elnök Kínával kötött meg­egyezésével, mégis világosan kifejezésre juttatja, hogy Tai­wan biztonságát akarja megerősíteni. A törvényjavaslatot Church szenátor most készíti elő. Christopher Warren kül­ügyi államtitkár azonban máris kijelentette, hogy az elnök minden olyan határozatot, amely Pekingnek a taiwani rend szer ellen irányuló katonai vagy közgazdasági magatartá­sáért az Egyesült Államokat akarná felelőssé tenni, minden valószínűség szerint megvétóz. A bizottság különösképpen azzal a kormányjavaslattal foglalkozik behatóbban, amely magánjellegű amerikai intézetet óhajt létesíteni annak tisz­tázására, hogy a I aiwannaí való jövendőbeli kapcsolatokat hogyan kezeljék. Javíts Jacob new-yorki republikánus szenátor ugyan­olyan törvényhozási intézkedést Iát szükségesnek a Taiwan­­nal fennálló kölcsönös védelmi szerződés 1979 végén bekö­vetkező felmondására, mint amilyennel ezt a szerződési 1955-b en megkötötték. Kennedy M. Edward masSachusettsi demokrata és Cranston Alan kaliforniai demokrata szénától azt a javaslatot támogatja, amely az elnököl arra kötelezné, hogy minden veszélyt közöljön a Kongresszussal, amely íaiwan békéjét, gazdasági előmenetelét és lakosságánál jólétét fenyegeti. Ugyanez a javaslat azt is hangsúlyozná, hogy I aivvan minden veszélyeztetettsége az Egyesült Álla mok alkotmányos eljárását tenné szükségessé. Kormánykörök véleménye szerint az elnök a megoldási szívesen fogadná, mert az a meggyőződése, hogy arra semmi v szükség sincs és nem is lesz. BÉKÉS" TÜNTETÉS ÖKÖLRÁZÁSSAL Khomeini ayatullah arra szólította fel híveit, hogy foly­tassák tüntető felvonulásaikat a törvénytelen” Bakhtiar kormány ellen. Teherán utcáit megint embertenger öntötte el. Ezrek és ezrek vonultak végig a vároáon. A tömeg felett azonban jet vadászgépek és helikopterek keringtek mint­egy figyelmeztetésül, hogy a helyzet ura még mindig a hadereg támogatását élvező Bakhtiar kormánya. Bakhtiar az országgyűlés képviselőházában elég magabiztosan kije­lentette, hogy akkor is helyén marad, ha a 528 képviselő kivétel nélkül engedelmeskedik Khomeininek, mint ahogy 28 már ennek megfelelően lemondott megbízatásáról. A kép­viselőház Bakhtiar több javaslatát magáévá tette. Felha­­tal mazást adott az ellenzékkel történő kiegyezésre, a ko­rábbi visszaéléseket elkövető kormányzati volt tisztviselőkkel szemben a bírósági eljárás meggyorsítására és a sah SA­VAK néven ismert titkos rendőrségének feloszlatására. Khomeini ellenkormányát Bakhtiar szémmel látható­lag és tüntetőén észre sem akarja venni. Khomeini hívei vi­szont, akik a fejük felett keringő repülőkre és helikopterekre öklüket ráztak, azt híresztelik, hogy a hadsereg jelentős ré­sze máris elpártolt attól a kormánytól, amelyik a sahiól kapta megbízását. Szerintük a katonai államcsíny veszélye már elmúlt. FOLYTATÓDNAK A TÜNTETÉSEK A New York I imes teheráni értesülése szerint Kho­meini hívei országszerte nagyszabású tömegfelvonulásokat rendeznek és továbbiakat terveznek a 70 éves Bazargan el­lenminiszterelnök mellett. Isfahanban, Irán második legna­gyobb városában több mint 100.000 ember vonult ki. T e­heránban olyan újabb felvonulás tervével foglalkoznak, a­­mely csak a fővárosban több mint egymillió tüntetőt moz­gósít. A felvonulások többnyire Bazargan helyzetét igye­keznek erősíteni, de Bakhtiar kormánya mellett is rendez­nek tüntetéseket. Az AP fényképet közölt arról az utcai jelenetről, amikor az egyik tüntető férfi Bakhtiar iránt érzett rokonszenvének jeléül egy katonát megcsókol. Bakhtiar nép­szerűsége azonban tagadhatatlanul egyre jobban csökken. VIETNAMI MENEKÜLTEK A FÜLÖP-SZIGETEKEN Több mint egy hónapja már, hogy a T ung An teher­szállító hajó túlzsúfolt fedélzetén 2518 vietnami menekültet szállítottak a Manilai-öbölbe. Közülük eddig csak 211 sze­mély telepedett le a világ különböző részein és 20 személyt fogadott be Nyugat-Németország. Amikor a Fülöp-szigetek kormánya a Tung Ant ki akarta utasítani, az Egyesült Ál­lamok, Kanada és Ausztrália kormánya azt ígérte, hogy 995 vietnami menekült végleges elhelyezéséről gondoskodik. A vállalt feladat végrehajtása rendkívül lassan folyik, a viet­nami menekültek áramlása ellenben gyors ütemben tovább tart. Legutóbb például a Manilától 300 mérföldnyi távol­ságban délnyugatra lévő Palawan-szigetekhez tartozó kis szigeten tettek le 606 vietnami menekültet. Közülük egyesek betegek, a legtöbben pedig éhesek voltak. Sok gyermek és nő is volt köztük. Amint a Fülöp-szigetek hatóságai értesül­tek a menekültek kirakásáról, azokat a már amúgy is túl­zsúfolt közeli táborokba szállították. A vietnamiak menekülése nemcsak a Fülöp-szigetekre történik. A malaysiai Kuala Lumpurban az illeté kés ható­ságok arról értesültek, hogy Dungunban, a Jambu Bonxkok partja közelében, Kuala Lumpurtól 160 mérföldnyire észak­kelet irányában egy menekültekkel túlterhelt kis hajó, amint ki akart kötni, mocsárba került. Utasai közül 53 szerencsé­sen partra vergődött, 9 azonban a vízbe fulladt. A MENEKÜLTEK HAJÓJÁN ARANYAT TALÁLTAK Hong Kong kikötőjében különleges rendőrosztag szállta meg azt a hajót, amely mintegy 3000 vietnami menekültet szállított s a Lamma-sziget közelében horgonvzott le. A Skyl uck fedélzetén 50 rendőr kihallgatásokat folytatott és bizonyítékokat szerzett. Ezek birtokában a különleges rendőr osztag a december 23-án ugyancsak mintegy 3000 mene­külttel érkező hajón tüzetes vizsgálatot végzett, amelynek eredményeként a taiwani tulajdonban lévő Huey Fong gép­házában vékony aranylemezeket talált. Értéküket 1 millió $-ra becsülték. A hajó utasait január 19-én szállították part­ra. Kihallgatásuk azt a gyanút keltette, hogy a menekültek súlyos összegeket fizettek a vietnami kormánynak és egy nemzetközi szindikátusnak azért, hogy Vietnamból szaba­dulhassanak. A rendőrség a Huey Fong utasai közül körül­belül 500-at az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztos­ságának adott át. Ezeket valószínűleg visszaszállítják Viet­namba. A hajó 52 éves kapitányát, Hsu Wen-hseint letar­tóztatták. Az utasok túlzsúfolása miatt emelnek vádat ellene. Utasonként 1000-2000 $-nak megfelelő összeg erejéig bír­ságolhatják meg. Hong Kong menekült-táboraiban eddig már becslése KÜLÖN JELÖLTEK A SZOVJET VÁLASZTÁSOKON Sychyov Vladimir fényképész és művészeti tárgyak el­árusítója a 79-es választás néven szereplő politikai csoport nevében azt kérte az illetékes szovjet hatóságoktól, hogy a kommunista párt hivatalos jelöltjeivel párhuzamosan két kü­lön jelölt is indulhasson március 4-én, amikor az általános választások lesznek. A helyi, választási bizottság a kérést elutasította, a két külön jelölt. Medvedev A. Roy és Agá­­povné Lyudmilla jelöltségének tudomásulvételét megtagad­ta. Sychyov a csoport nevében az elsőfokú helyi csoport ha­tározatát a központi választási bizottságnál megfellebbezte. A moszkvai Dzerzhinsky-körzet bizottsága az elutasítást az­zal indokolta, hogy a 79-es választás néven szereplő po litikai csoportosulást a kormány nem ismerte el létező politi­kai szervként. A központi bizottság a fellebbezés során a cso­port kérésének helyt adott, mert a kormány időközben a cső portot elismerte politikai szervezetnek. Március l-én ennek megfelelően a kommunista párt jelöltjeivel együtt Medvedev és Agapovné is indulhat a legfőbb szovjet, az országgyű­lésnek megfelelő legfelsőbb tanács testületébe történő be­jutásért. A SZEKTAVEZETÖ FIÁT NEM VONJÁK FELELŐSSÉGRE A guyanai Georgetownban most lejeződtek be azok a vizsgálatok, amelyek Amosné Sharon és I iá rom gyermeke meggyilkolásának körülményeit voltak hivatottak tisztázni. Persaud Prem guyanai magisztrátus megállapítása szerint a szektavezető Jones Jim 19 éves lia, Stephan nem vonható felelősségre, mert a tömeggyilkosság időpontjában nem tar­tózkodott a tett színhelyén. Eskü alatt tett beismerő val­lomása idején Stephan olyan lelki állapotban volt, árui lyenben nem tudta állításának lényeit kellően mérlegelni. A gyilkosság elkövetéséért egyedül a 12 éves Beikman Char­iest állítják bíróság elé, aki Amosné Sharon nyakát késsel elvágta. Amosné három gyermekének meggyilkolásával Bei km ant eredetileg nem vádolták, a nyomozás eredménye azonban kétségtelenné teszi, hogy ez a hármas bűntett is őt terheli. Beikman ügyéi,te1 í’ sági tárgyal vsá guyanai leg felsőbb bíróság bűnügyi tanácsa előtt április 5-án kezdődik. Beikmant a georgetowni fegyházban helyezték el. TITO NEGYEDIK HÁZASSÁGA? Belgrádi AP-tudósítás szerint Jugoszlávia diktátora, a 86 éves lito Josip elnök állítólag elvált harmadik felesé­gétől, akinek politikai törekvései nem tetszettek neki. s a 55 éves Munitic Gertruda sarajevói operaénekesnővel kötött házasságot. Az AP-tudósító az operaénekesnővel nem tu­dott kapcsolatba kerülni. lito harmadik felesége, Budísavi­­jevics Jovanka már a múlt év nyara óta nem volt látható. Az elnök a múlt év végén úgy nyilatkozott, hogy Jovanka még a fel esége és Belgrádban laki k vele együtt. A jugo­szláv hivatalos tényezők az elválás és az újabb házasságkö­tés kérdésében nem voltak hajlandók nyilatkozni, mert Ju­goszláviában az a felfogás, hogy a válás és a házasságkötés teljesen magánügy. Erre vonatkozóan semmiféle hivatalos közlemény sem jelenik meg. OLAJVÁLSÁG Az iráni olajtermelés kiesése következtében Schlesinger l\. James energiaminiszter véleménye szerint sokkal komo­lyabb olajválságra kell számítani, mint amilyet 1973-ban az arab olajzárlat okozott. Arra nem lehet számítani, hogy Iránban a rendszeres olajtermelés hamarosan helyreáll, Szaud-Arábia viszont a múlt hónapban napi 10.5 millió hordó olajtermelését 9.5 millióra korlátozta. A kormányzat most dolgozza fel azokat az elgondolásokat, amelyeknek gyakorlati alkalmazására előreláthatólag április l-én kerül sor. Szinte biztosra vehető, hogy a feltöltő állomásokat vá­sárnaponként be kell zárni. Ugyancsak szóba kerülhet a köz- és üzleti épületek fűtésének csökkentése, a parkolóhelyek számának korlátozása, nem okvetlenül szükséges világítás kikapcsolása stb. Schlesinger R. Ja mes energiaminiszter közlése szerint pillanatnyilag az országnak 70 napra elegendő olajtartaléka van, ami azt jelenti, hogy jobb a helyzet, mint 1973-ban a zarab zárlat idején volt, mert akkor csupán 54 napi tar­talék állt rendelkezésre. A szükségállapot bevezetésének idő­pontját Schlesinger nem tudta pontosan megadni, csak annyit mondott, hogy ha a tartalék már csak 60 napra lesz eleg, akkor minden ok meglesz az idegességre. ELÍTÉLTÉK A HATALOM ÁTVÉTELÉRE TÖREKVŐ BALOLDALIAKAT Mint emlékezetes, Törökországban a közelmúltban forrongás támadt, amelyet baloldali elemek szítottak, akik a I j hónap óta hivatalban lévő Ecevit Bulent miniszterei nőktől át akarták venni a hatalmat. A forrongást elnyomták, vezetőit pedig bíróság elé állították. A büntetőbíróság Iz­mirben most hozta meg ítéletét. A híradásban névszerinl meg nem említett 5 fővádlottat életfogytiglan szóló szabad­ságvesztésre. másik 2 vádlottat pedig 4 évi elzárásra bün­tették. A vádlottak kivétel nélkül szélsőbaloldaliak voltak. * KHOMEINI ELLENKORMÁNYA A I 5 évi száműzetéséből hazatért Khomeini Ruhollah ayatullah kinevezte kormányának vezetőjét. Az új mi­niszterelnök, aki Khomeini szerint a lehető legrövidebb időn belül megalakítja kormányát, Bazargan Mehdi, valamikor Bakhtiar Shahpour alkotmányos miniszterelnökkel politikai­lag együtt dolgozott. 1951-től 1953-ig mindketten tagjai voltak Mossadegh Mohammed szocialista kormányának, a­­meJy a saht rövid száműzetésbe kényszerítette. Bakhtiar a munkaügyi minisztérium államtitkáraként, Bazargan pedig az országos olajipar fejeként teljesített szolgálatot. Mossa­degh bukása után mindketten börtönbe kerültek tevékeny­ségük miatt. Bakhtiar csak a sah távozása előtt változtatott ellenzéki álláspontján azzal, hogy elfogadta a sah megbízá­sát a kormányalakításra. Bazargan továbbra is Khomeini híve maradt s mint azelőtt, gondoskodott arról, hogy az aya­­tuílah rendelkezései megvalósuljanak. Bazargan 1962- bea, már mint egyetemi tanár, újból, ezúttal öt évig tartó börtönbüntetést kapott, amelynek leteltével minden további tanítástól 'eltiltották, majd száműzték. Bakhtiar miniszterelnök korábbi kijelentéseivel ellentét­ben nem lépett fel az emlegetett és várt szigorral, viszont Khomeini sem hirdetett szent háborút, csupán Isten bünte­tésével fenyegette meg azokat, akik az izlárn köztársaság ideiglenes kormányának ellenszegülnek. Illetékes körök arra számítanak, hogy Bazargan kinevezésé -vei az ellentétes táborok közt békés tárgyalások megindulására nyilt lehe­tőség. Az Egyesült Államok kormánya végre határozott ál­láspontra helyezkedett: Bakhtiar alkotmányos kormányát is­meri el és azzal tárgyal mindaddig, amíg az iráni nép szava , zással nem dönti el, melyik irányzatot óhajtja követni.

Next

/
Thumbnails
Contents