Magyar Újság, 1979 (69. évfolyam, 1-49. szám)

1979-02-08 / 6. szám

VOLUME 69. ÉVFOLYAM NO. 6. SZÁM. 1979. FEBRUÁR 8. JOSEPH MD» MINDSZENTY 30 ÉVVEL EZELŐTT ÍTÉLTÉK EL KÖVETELJÜK A REHABILITÁLÁSÁT! A SZOVJET ELLEN Teng Hsiao-ping amerikai látogatásának egyik főcélja szemmel láthatólag az volt, hogy a Szovjetunióval szemben bizonyos egységet keressen a nyugati országokkal. Egyik sajtóértekezletén nyíltan rámutatott, hogy az Egyesült Ál­lamoknak, japánnak, Nyugat-Európának és az úgynevezett harmadik világnak össze kell fognia Kínával, mert csak ilyen alapon megszervezett, szilárd és alapos tevékenység tudja elhárítani azt a veszélyt, amelyet a Szovjetunió világ­szerte állandóan fokoz. Szerinte nincs szükség arra, hogy bármilyen egyezmény vagy szövetség jöjjön létre, mert ilyen vagy olyan szerződés, nyilatkozat nem segít, csak a mélyre­ható eltökéltséggel foganatosított egységes magatartás ér­het célt. A kínai miniszterelnökhelyettes szovjetellenes megnyi­latkozásaival kapcsolatban Kubát is elítélte azért a bajke­verésért, amelyet az oroszok oldalán Afrikában folytatnak. A szovjet részéről támogatott Vietnamot Kambodzsa Iero­­hanása miatt “Kelet Kubájá énak nevezte. Beismerte, hogy Kína csapatokat küldött a vietnami határra, hogy szükség ésetén megleckéztesse a vietnamiakat, az elől a kérdés elől azonban, hogy Kína fegyveresen beavatkozik-e szövetségese érdekében, kitérő választ adott. Meglepetést keltett, hogy Teng a Blair Flouseban ta­lálkozott Sihaonuk herceggel, aki távozása után nem volt hajlandó a laptudósítóknak semmiféle nyilatkozatot sem ad­ni. Korábban Teng — ugyancsak a Blair Flouseban közel egy óra hosszat folytatott megbeszélést Nixon M. Richard volt elnökkel is. AMERIKAI-KÍNAI egyezmények Teng Hsiao-ping kínai miniszterelnökhelyettes első há­romnapos tartózkodása idején két új egyezményt kötött és írt alá W ashingtonban. Az egyik lehetővé teszi Kínának, hog^ magas energiájú fizikai kísérletek folytatására alkal­mas óriási atomfejlesztőt vásároljon. A másik megállapodás kölcsönös konzuli szolgálat bevezetésére vonatkozik. A két országos vezető további egyezményeket is aláírt. Ezek között szerepel az Egyesült Államok segítségének biz­tosítása ahhoz, hogy Kína kiépíthesse belső hírközlésének műbolygó útján közvetíthető rendszerét. Másik két egyez­mény a földművelés és az energiakutatás terén történő együttműködést alapozza meg. igen jelentősnek mondható az a megállapodás is, amely az egyetemi és főiskolai hall­gatók, valamint a tudósok cseréjét, továbbá a művelődési tervek, kiadványok, művészeti alkotások, filmek és más tá­jékoztató eszközök folyamatos és kölcsönös rendelkezésre1 bocsátását biztosítja. Az egyezmények aláírásával kapcsolatban Carter elnök is. leng kínai miniszterelnökhelyettes is bizakodó kijelenté­seket tett. I eng szerint az egyezmények aláírása nem befe­jezést, hanem kezdetet jelent. Carter szerint is erősebb, épí­tőbb és reménykeltőbb Viszony kialakítása felé indultunk el. A TAIWANI KÉRDÉS leng Hsiao-ping kínai miniszterelnök amerikai látoga­tása során mindent elkövetett, hogy a taiwani kérdésben megnyugtassa a kedélyeket. Kijelentette, hogy Kína nem adja fel azt a reményét, hogy Taiwant egyesíteni tudja a szárazföldi Kínával, de teljes egészében figyelembe veszi a jelenlegi valóságot. A fegyveres beavatkozás lehetőségét csak azért nem zárta ki, mert ha ezt tenné, akkor Kína tár­gyalási lehetőségét csökkentené. A Teng tiszteletére a Ca­pitol Hill en adott ebéden 85 szenátor jelent meg. Vala­mennyinek az volt a benyomása, hogy Teng tisztában van TENG azzal, mennyire veszélyezteti a Taiwan biztonságáért való aggódás az Egyesült Államok és Kína kibontakozó kapcso latait. A 15 távol maradó szenátor közt a legkiváló bb Gold­­water Barry, akinek az a meggyőződése, hogy Carter elnök a szenátus megkérdezése nélkül nem mondhata volna fel a Taiwannal kötött nemzetközi szerződést. Az ebédről való távolmaradását nem indokolta meg. Két republikánus sze­nátor, Schweiber Richard Pennsylvániából és Tower John Texasból úgy nyilatkozott, hogy Teng ked vező benyomást keltett. Byrd C. Robert szenátor, a demokrata többség veze­tője, Tenggel külön találkozott. Ez után kijelentette, hogy a taiwani kérdésben aggodalma megszűnt. TÜNTETŐK ÖSSZETŰZÉSE A RENDŐRSÉGGEL Teng Hsiao-ping washingtoni látogatása idején a for­radalmi kommunista párt a Fehér Ház előtt tüntetést ren­dezett. Avakian Bob, a forradalmi kommunista párt vezetője szerint, amikor a rendőrség visszavonta engedélyét, amelyet a tüntetőknek adott arra, hogy a Fehér Ház északi keríté­sével szemben levő gyalogjáróra vonulhassanak, a tüntetők! közel 50 tüntető és 1 5 rendőr megsérült. 75 tüntetőt őrizetbe ■ és a rendőrség közt összetűzésre került sor, amelynek során vettek és közülük 71-et csak fejenként 10.000 $ biztosíték ellenében helyeztek szabadlábra. Valamennyit a rendőrség erőszakos megtámadásával vádolták. A rendőrség szerint a 1 tüntetők sohasem kaptak engedélyt arra, hogy a kérdéses gyalogjáróra vomdhassanak, csak arra, hogy a Lafayette j Parkban tiltakozhatnak. TERRORISTA MERÉNYLET MILÁNÓBAN Az olasz terroristák öt tagból álló csoportja katonai jel­legű támadás közben sortűzzel kivégezte a 37 éves AJes­­sandrini Emilio milánói ügyészhelyettest. Menekülésük lep lezése céljából füstbombát robbantottak a gyilkosság szín­helyén. Két éven belül ez már a hatodik merénylet az igaz­ságszolgáltatás hivatalos tényezői ellen. A gyilkosságot á Prima Linea néven ismert gerilla csoport követte el. Rómában és Milánóban az igazságszolgáltatási szer­vek tagjai tüntetésként elhagyták munkahelyüket, Milánói ba n pedig az igazságügyi palotából tüntető menetben voj nullák a gyilkosság színhelyére. Alessandrini temetésén Per­tini Sandro elnök is megjelent, aki csak egy héttel azelőtt Rossa Guido kommunista munkásvezetőt kísérte utolsó út jára Genoában, ahol őt is terroristák tették el láb alól, mert egy gyanúsított terrorista ellen a bíróságon tanúvallomást tett. AZ OLASZ KORMÁNY MEGINT LEMONDOTT Az olaszországi kommunista párt, amely 10 hónapon keresztül támogatta Andreotti Giulio miniszterelnök kormá­nyát, közölte, hogy az ország ügyeinek irányításával nem ért egyet. A kommunista párt támogatásának hiányában Andreotti kormánya nem rendelkezik többé a szükséges par­lamenti többséggel, ezért Andreotti benyújtotta lemondását. Pertini Sandro elnök éppen Milánóból tért vissza Ró­mába. Milánóban Alessandrini Emilio ügyész temetésén vett részt. Az ügyészt a vörös brigáddal szoros kapcsolatban álló Prima Linea (első vonal) terrorista szervezet azért gyil­kolta meg, mert az a hagyományos kiegyezés” politikájá­nak híve Volt. Ez á politika a nem marxista pártok együtt­működését sürgeti a kommunista párttal. A kommunista párt annak ellenére, hogy parlamenti támogatását Andreotti kormányától megvonta, továbbra is az együttműködés politikáját óhajtja követni. A New York 1 imes római értesülése szerint Perlini elnök, aki szocialista, valószínűleg újból Andreotti bízza meg az új kormány megalakításával. Az ország legnagyobb politikai pártja még mindig a keresztény demokrata párt. A kormányalakításra vonatkozó megbízás szempontjából Andreotti kívül Fanfani Amintore volt miniszterelnök is szó­ba került. Tanfani most a szenátus elnöke. IZGATÁS A RÁDIÓN KERESZTÜL Teheráni hírközlés arról számol be, hogy Iránban két titokzatos rádió leadásain izgatnak a jelenlegi rendszer és az Egyesült Államokkal való kapcsolatok ellen. Iráni hivatalos körök véleménye szerint mindkét rádióleadó szovjet kom­munista irányítás alatt működik. Az egyik adó “Irán nem­zeti hangja néven legutóbb azt követelte, hogy miután a sah eltávozott az országból, most az Egyesült Államok érde­keltségeit kell megszüntetni. Feltevések szerint ez a rádió az iráni határtól 200 mérföldnyire lévő Baku városábó.J sugá­rozza adásait. Munkatársai szovjet és iráni kommunisták. Egy másik titkos rádió a hazafiak rádiója néven jelentkezik s ugyanolyan szellemben izgat, mint az előbbi. Ez a rádió svédországi postafiókot jelöl meg címeként, az EGYES SZÁM ÁRA: 35 Cent. - KANADÁBAN: 40 Ct, A PÁPA MEXIKÓBAN II János Pál pápa január 25-én repült egy Alitalia DC-10 gépen Rómából a Földközi-tenger, majd az Atlanti­óceán felett Santo Domingoba. Már útközben szakított a hagyományos szokással, mert a repülőgépen vele együtt utazó laptudósítók közé vegyült és közvetlenül elbeszélge­tett, szinte vitatkozott velük, miközben hat nyelvet használt. Megérkezésekor felkiáltott: “Istenem, minek ez a sok rendőr?” Aztán arra hivatkozott, hogy mindig közelállt a munkásokhoz, maga is munkás volt és volt idő, amikor a fizikai munka fontosabb volt számára, mint a doktorátus. Amikor 10 és Vá órás repülés után földet ért, letérdelt és megcsókolta azt a földet, amelyen a krisztusi evangéliu­mot először hirdették az Újvilágban, amelyen — mint mond la az első keresztek felállították és az első Üdvözlégy, Máriá -t elmondták. Amerre járt, százezrek, milliók üdvözölték. A pueblai püspöki konferencián 21 bíboros és 197 püspök fogadta. Mexico Cityben Portillo Lopez elnök üdvözölte az egyházi vezetőkkel együtt. Hivatalos becslések szerint legalább 8 millió ember köszöntötte. Dél-Mexikóban 250.000 indián előtt mutatott be szentmisét. Mexico City északkeleti sarkán legalább 1 millió mexikói vonult ki üdvözlésére. A rendőrök száma 20.000 volt. Megnyilatkozásaiban meglepő nyíltsággal és szókimon­­dássa! sürgette a reformokat, a szegények megsegítését, s szociális igazság megvalósítását, a keresztényi újjászületést. A püspököket arra bíztatta, hogy bátran szálljanak sík < elesett híveik védelmében. A felforgató eszméket és mozga! makat azonban a leghatározottabban elutasította. Az úgy nevezett liberális teológiáról megállapította, hogy az nrn iráni szakemberek azonban a rádióhullámok irányának meg­állapítása után rájöttek, hogy ezek az adások nem Svédor­szágból, hanem Kelet-Németországból. Bulgáriából és a Szovjetunióból származnak. KHOMEINI HAZAMENT Hosszas előkészítő tárgyalások vagy talán inkább al­kudozások után Khomeini RuhoIIah ayatullah, az iráni sah­­ellenes mozgalom 78 éves vezetője, 14 évi számkivetés után hazament, hogy a 2500 éves múltra visszatekintő monar­chiát izlám köztársaság -gal váltsa fel. Fanatikus híveinek egymilliós izgatott tömege várta és üdvözölte azon all mér­­földnyi úton, amely a repülőtérről a legnagyobb teheráni temetőbe visz, ahol az ellenzéki mozgalom hozzávetőlegesen 1500 áldozata közül a legtöbb örök álmát alussza. Az ayatullah megérkezése előtt Bakhtiar Shahpour mi­niszterelnök a rádión és televízión keresztül beszédet inté­zett az iráni néphez, amelyben rámutatott az ország veszé­lyes helyzetére, majd közölte, hogy a kormány minden kétes elemnek és zűrzavar-keltésnek ellenáll, az ország vezetését senki másnak nem engedi meg. Khomeini megérkezésekor a repülőtér bejáratát hat tank őrizte, egyébként a katonaság nem lépett közbe, a rendfenn­tartást kizárólag a mintegy 50.000 főnyi “izlám rendőrség­inek engedte át. A fegyveres erő továbbra is hű a sahhoz. A 430.000 főből álló hadsereg Khomeini hazatérésével egy időben szinte tüntető felvonulásokat rendezett a főváros ut­cáin. Ezeket Gharabaghi Abbas tábornok, a hadsereg pa­rancsnoka, csupán megszokott katonai mozdulatoknak minő­sítette, kétségtelen azonban, hogy azok valójában a katona­ság erejét akarták az ayatullah támogatóinak megmutatni. Bakhtiar miniszterelnök minden csepp vérontásért azo­kat tette felelősekké, akik a katonaság és a népesség közt az ellentétet szítják és visszaélnek a kormányzat békés szelle­mével. Khomeini a Bakhtiar-kormányt továbbra is törvény­telennek tartja, mivel kinevezését a sahtól kapta, aki január közepén szabadságra ment és jelenleg M • kkcfean tartóz­kodik. ROCKEFELLER A. NELSON Az Egyesült Államok politikai, gazdasági és társadalmi életét súlyos veszteség érte. Rockefeller A. Nelson volt el­nökhelyettes, azelőtt pedig négy ízben New York állam volt kormányzója, minden korábbi betegség nélkül, munka közben váratlanul rosszul lett s miután a manhattani Lenox Fíill kórházba szállították, elhúnyt. Mindössze 70 éves volt. Az elnökhelyettesi tisztséget Ford Gerald elnök szol­gálata idején, 1974 december 19-től kezdődően töltötte be. Korábban háromszor kísérelte meg, hogy pártja részéről el­nökjelöltségre kapjon megbízást. Elnökhelyettesi szolgálata után visszavonult a politikai élettől. Minden erejét igen ér tékes művészeti gyűjteményének rendezésére fordította. Clevelandben politikai és gazdasági ügyekkel kapcso latban gyakran megfordult. Sokszor hangsúlyozta, hogy itt otthon érzi magát. Nemcsak azért mondhatta el ezt, mert számos barátjá volt Clevelandben, hanem azért is, mert csa Iádja clevelandi származású. Nagyapja, Rockefeller D John, a Standard Oil Co. alapítója még Clevelandben született. Carter elnök, Nixon és Ford volt elnök, Goldwater sze­nátor, Mondale elnökhelyettes, Reagan volt kormányzó és Harriman Averell, akit Rockefeller felváltott a kormányzói székben, a legteljesebb elismeréssel nyilatkozott az elhúnyt ról. Kissinger A. Henry volt külügyminiszter, aki több mint két évtizeden át dolgozott együtt Rockefellerrel, azt mondta róla, hogy ő volt a legnagyobb amerikai, akit valaha ismert. Földi maradványait teljesen magán jellegű temetési szertartás után elhamvasztották. SZAHLENDER-EMLÉKVERSENY A clevelandi Ski Club január 21-én, vasárnap a viet­nami harctéren hősi halált halt, magyar Szahlender N. Gyula emlékére síversenyt rendezett. Á verseny lefolyását ismertető füzet fedőlapján Szahlender N. Gyula arckép« volt látható, egyik teljes oldala pedig életrajzi adatait kö­zölte Tish D. Rue ezredes tollából. Meghatott büszkeséggel olvastuk, ahogy a szerző elmondta: Szahlender N. Gyula (specialist 5) a magyarországi Sárváron, 1943 július 13-án született és 1951 elején került Clevelandbe, miután édesapja a kommunista haderő köze­ledése elől hat évvel korábban kénytelen volt hazájából me­nekülni és addig Németországban élni.'Gyula az elemi után a Cathedral Latin középiskolába került, ahol 1961-ben vég­zett. Más középiskolás éveiben különös érdeklődést mutatott a síelés iránt, a clevelandi Ski Clubnak is tagja lett, ahol hamarosan Ski Patrolman -né minősítették. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a síelés iránt érdeklődése niég inkább fokozódott. Rövidesen “Senior Patrolman”, 1963 óta pedig a New \ork állam területén lévő Holiday Valleyben részidős síoktató lett. 1965-ben és 1966-ban már egész idejét síoktatással töltötte s igen sok jó barátra tett szert. Ellicottvilíe második otthona lett. 1965 nyarán és őszén teológia, hanem a társadalomtannak bizonyos útkeresése csupán, amely semmiképpen sem követhető. A 10 évvel C7 előtt megtartott medellini konferencia határozatait megbírál la és nem minden vonatkozásban találta kifogástalanoknak Amikor a püspököket és papokat a hitélet erősítésére szók tolta fel, határozott vonalat húzott a vallásos és a világi t vékenység szigorú elkülönítésére. Megfigyelők szerint err ■ Mexikób an különösképpen szükség volt, mert akadtak mér olyan papok is, akik a gerillákkal működtek együtt. II János Pál pápa minden beszédéit előre elkészítőit spanyol szöveg alapján mondta el. Csak egyszer rögtönzött, amikor Guadalajarábó! éjfél körül Mexico Citybe vissza t- rí s a fogadására hfvorvd’. sok ’g sorsiból valaki r,z.í kiáltó!' feléje: Áldást! Elmosolyodott, aztán rövid beszédet mondóé arról, hogy az elhangzott kívánság: pápa, add ránk áldáso­dat, azt a kapcsolatot bizonyítja, amely Isten és ember kö/l van s amelyben az ember minden nap él. A lengyel származású pápának mind a hat napja felt melő diadalútnak bizonyult és örökké emlékezetes marad. Mexikói tartózkodásának jóformán minden lépését a távol balátón is követni lehetett. Ezt az egyik mexikói bank tette lehetővé. Elutazásakor Mexico City repülőterén hatalmas felirat búcsúzott tőle: Gracias por su Visita! (Köszönet ja látogatásért!) Abban a pillanatban pedig, amelyikben repü­lőgépe elindult, fehér galambsereg szállt az égbe s nyo­mában a tarka galambok ezrei röppentek fel. Bizonyára ez a jelenet is ugyanolyan felejthetetlen ma­rad a szentatya számára, mint az a bizonyos áldást kérő (elhívás, amely a tömegből jajdult feléje, az emberi nem Megváltójának földi helytartója felé. Somogyi Ferenc ' az Ohio állami egyetem erdészeti karán folytatott tanulmá­nyokat, Ellicottvilleben azonban a hétvégeken akkor is"“el­­látta munkakörét. 1966 júniusában katonának hívták be. Harcoló alaku­lathoz egészségügyi szolgálatra kapott beosztást. Kiképzése során osztálya élére került. 1967 júliusában Vietnamba Ve­zényelték. A híres Első Gyaloghadosztály 4. “cavalry -jáhóz került, ahol önzetlen hivatástudattal teljesítette ktöelességét, szolgálta bajtársait. Előbb a “Combat Medical Badge - dzsel, majd a Bronze Star for VaIor”-raI tüntették ki. Az utóbbit tölgylevéllel kapta. 1968 február 25 -én Szahlender Gyula a vietnami Cay Gai közelében, amint harcoló alakulatának egyik megsebe­sült tagját segélyben részesítete, hősi halált halt. Köteles­ségének hősies elhivatottsággal történt teljesítéséért JohnsQn K. Harold tábornok, az Egyesült Államok gyalogságának vezérkari főnöke utólag a Silver Star, a Bronze Star (third award) és a Purple Heart kitüntetéseit adományozta neki és nyújtotta át ünnepélyesen szüleinek a clevelandi John Cár­­toll egyetemen. Gyula a katonai szolgálat legnemesebb hagyományai­nak és eszméinek szellemében szolgálta hazáját. Az amerikai haderő ezredesének fenti szavai és meg­állapítása után szerényen, de jogos büszkeséggel rá kell mutatnunk arra is, hogy ifjabb Szahlender Gyula a nemes hagyományok és eszmék önzetlenül áldozatos szellemét ma­gyar szüleitől kapta, akik az ősi vasi földtől való kényszérű elszakadás után is ébren tartották és fokozták benne a ma­gyar öntudatot. A Magyarországról mindössze másféléves korában elkerült ifj. Szahlender Gyula, mint magyar Cser­kész, ugyancsak kiváló volt; a legelsők közt iratkozott be a WAstern Reserve egyetemen akkoriban kezdődő magyar művelődéstörténeti tanfolyamra is. Mindenképpen megér­demli, hogy ne csak a tiszteletére rendezett sí-emlékverseny kapcsán, hanem hősi halálának tizenegyedik évfordulóján külön is kegyeletes büszkeséggel idézzük emlékét és — äz ifjabb magyar amerikai nemzedékek fiai számára — példá­ját. -Vári Som-

Next

/
Thumbnails
Contents